BK BH 1983/225
BK BH 1983/225
1983.06.01.
A lopás előkészületének, kísérletének és befejezett alakzatának elhatárolásánál irányadó szempontok [Btk. 316. § (1) bek., 16. §, 18. § (1) bek.].
A járásbíróság az I. r. és a II. r. vádlott bűnösségét társtettesként elkövetett lopás bűntettének kísérletében állapította meg, s ezért az I. r. vádlottat 6 hónapi szabadságvesztésre és 2000 forint pénzmellékbüntetésre;
a II. r. vádlottat pedig 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A vádlottak mindketten az állatforgalmi vállalatnál dolgoztak. A vádbeli napon azt a feladatot kapták, hogy a mezőgazdasági tsz sertéstelepéről 60 db sertést szállítsanak el a húsgyárba.
A vádlottak először az 1. számú telepen rakodtak fel 31 db sertést, a további 29 db sértésért pedig a 2. számú telepre mentek.
A tsz-nél a szállítás előtt való napon kiválogatták és elkülönítették a sertéseket. Ezek 100 kg-on felüli sertések voltak, melyeket lemérlegelték, és a sertésólakban külön helyezték. A 2. számú telepen 29 db 100 kg-on felüli sertést különítettek el. A sertésólak e telepen úgy vannak kialakítva, hogy egyik részből a másikba a sertések nem tudnak átmenni, csak ha a fakkok között levő kerítés ajtaját kinyitják. Az ólak előtt szintén fakkok szerint elkülönítve kifutó van, e kifutókhoz csatlakozik az ún. rámpa, amelyen a sertéseket fel lehet hajtani a tehergépkocsira. Az ajtók zárjának a megoldása olyan, hogy az csak emberi közreműködéssel nyílhat ki.
Amikor a vádlottak megérkeztek a 2. számú telepre, az I. r. vádlott nehezen tudott a rámpára felmenni a tehergépkocsival, mivel nagy sár volt. A II. r. vádlott, miután az állatgondozóval együtt kihajtották a 29 db sertést az ólakból az előtérbe, szólt az állatgondozónak, az I. r. vádlottnak segítségre lenne szüksége, hogy a gépkocsival fel tudjon menni a rámpára, ezért menjen el a kb. 250 m-re levő erőgép kezelőjéhez és kérje meg, legyen a segítségükre. Ezt az alkalmat kihasználva az I. r. vádlott odaállt a rámpához a tehergépkocsival, majd a II. r. vádlottal együtt kinyitották a fakkokat elválasztó ajtózárat, és a szomszédos előtérben levő sertésekből 6 db 575 kg összsúlyú sertést áthajtottak a már elszállításra előkészített 29 db sertéshez. Bíztak abban, hogy az állatgondozó nem fogja még egyszer átszámolni a már lemért és kiválogatott sertéseket.
A vádlottaknak a 6 db sertés áthajtásával az volt a céljuk, hogy azokat eltulajdonítsák. Ezt azonban nem tudták végrehajtani, mivel a visszatért állatgondozónak feltűnt, hogy a szállításra előkészített sertések között több súlyhiányos sertés is található, ezért megszámolta azokat. Észlelve, hogy a sertések száma több, a portára ment telefonálni a telepvezetőnek, és bejelentette, hogy a húsipari vállalat dolgozói sertéseket akarnak lopni.
Az eltulajdonítani szándékolt sertések összértéke 18 500 forint volt.
A vádlottak azzal, hogy 18 500 forint értékű sertést el akartak tulajdonítani, és ennek érdekében a már előkészített és elszállításra váró sertések közé hajtották azokat, mint a Btk. 20. §-ának (2) bekezdése szerinti társtettesek elkövették a Btk. 316. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő, nagyobb értékre elkövetett lopás bűntettének a Btk. 16. §-a szerinti kísérletét.
Az elsőfokú bíróság a tényállást megalapozottan állapította meg, mely a másodfokú eljárásban is irányadó volt.
Az irányadó tényállás alapján helyesen következtetett az elsőfokú bíróság a vádlottak bűnösségére. Törvényes a cselekmény minősítése is.
Nem helytálló az az álláspont, hogy a lopási cselekmény csak előkészületi szakig jutott el. Lopási cselekmény esetén a kísérlet megállapíthatóságához az elvétel megkezdésének kell megtörténnie. Az adott esetben a termelőszövetkezet a vádlottak részére az elszállításra váró 29 db sertést elkülönítette. A vádlottak akkor, amikor a további 6 sertést az ólból az elkülönített részbe áthajtották, az elvételt megkezdték. Bár a vádlottak joggal bízhattak abban, hogy a sertések újbóli átszámolására nem kerül sor, ennek ellenkezője esetén is csak a nagyobb felfedezési veszélyt vállalták, ez a cselekmény kísérletének megvalósulását nem befolyásolja. A lopás előkészülete addig terjedt, amíg a vádlottak az elvételt megkönnyítő feltételeket biztosították [Btk. 18. § (1) bek.], vagyis az elválasztó fakkok közötti kerítést kinyitották. Az elkülönített állatokhoz további 6 db sertés áthajtása azonban már az elvétel megkezdését jelenti. Ha viszont a cselekmény ennél előrehaladottabb szakaszba kerül, az állatok már a kocsin vannak és a vádlottak a berakási jegyet megkapták, befejezett bűncselekmény valósult meg volna, függetlenül attól, hogy a gépkocsi a telep kapuján még nem jutott ki, ebben az esetben ugyanis a vádlottak az eltulajdonított állatok feletti tényleges uralmat – a birtokbavétel folytán – megszerezték volna. Ekként a cselekmény jogi minősítése miatt bejelentett fellebbezések alaptalanok.
Nem látott lehetőséget a megyei bíróság a vádlottak büntetésének enyhítésére sem. Az elsőfokú bíróság által helyesen értékelt bűnösségi körülmények, s különösen az, hogy a vádlottakat korábban már hasonló jellegű bűncselekmény miatt a bíróság nevelő jellegű büntetéssel sújtotta, mindenképpen indokolttá teszi a végrehajtandó szabadságvesztés alkalmazását, melynek tartama – a törvényi büntetési keretet figyelembe véve – nem eltúlzott.
Az ítélet egyéb rendelkezései is törvényesek, ezért a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. (Győri Megyei Bíróság Bf. 163/1982. szám)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás