PK BH 1983/232
PK BH 1983/232
1983.06.01.
Az előszerződés érvénytelenségére a foglaló visszaszerzése érdekében sikerrel nem hivatkozhat a szerződő fél azon az alapon, hogy nem rendelkezik a tulajdonszerzési korlátozás alóli felmentéssel és az ingatlant terhelő elidegenítési tilalom jogosultjának hozzájárulásával, ha ezek az akadályok az előszerződés megkötésekor is fennálltak, és elhárításukról éppen a szerződő félnek kellene gondoskodnia [Ptk. 208. § (5) és (6) bek.].
A felek jogvitájában az elsőfokú bíróság a peradatok helyes mérlegelése alapján állapította meg a tényállást, amelyet a megyei bíróság az ítélkezés alapjául elfogadott. Az irányadó tényállás szerint a peres felek 1981. augusztus 6-án írásbeli szerződést kötöttek arra vonatkozóan, hogy a felperesek 420 000 Ft vételárért, a fennálló 66 000 Ft OTP-tartozás átvállalásával megvásárolják az alperesek tulajdonában levő házas ingatlant. Az ingatlant egyébként elidegenítési tilalom terhelte az OTP-kölcsön biztosítása érdekében. A felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy a végleges szerződést 1981. szeptember 2-án megkötik. A felperesek ugyanezen a napon 40 000 Ft-ot foglaló címén az alpereseknek átadtak. A végleges szerződés nem jött létre.
Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a felperesek keresetét, amelyben a foglaló visszafizetésére kérték kötelezni az alpereseket.
A felperesek fellebbezési kérelmükben az elsőfokú bíróság ítéletének keresetük szerinti megváltoztatását az előszerződés érvénytelenségére alapítottan kérték.
A fellebbezés elbírálása során a megyei bíróság a következőkre mutat rá.
A Ptk. 208. §-a (6) bekezdésének rendelkezései szerint az előszerződésre az annak alapján megkötendő szerződésre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. A jogszabály tehát nem határozza meg konkrétan, hogy a szerződés megkötésének időpontjában a vevőként szereplő félnek szerzőképességgel kell-e rendelkeznie, és érvényességi kellék-e az elidegenítési tilalom jogosultjának hozzájáruló nyilatkozata.
A bírói gyakorlat szerint: ha az előszerződés csak későbbi időpontban létrejövő adásvételi szerződésre utal, nem tekinthető azonnali tulajdonátruházásra irányuló megállapodásnak, következésképpen a 32/1971. (X. 6.) Korm. sz. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése alapján nem minősíthető semmisnek (BH1978/9 sz. 381.). Ehhez hasonló helyzet alakul ki akkor is, ha az elidegenítési tilalom jogosultjának hozzájáruló nyilatkozatát kell beszerezni. Ez a nyilatkozat nem az előszerződés megkötéséhez, hanem a tulajdonátruházáshoz szükséges, tehát utólag – de még a végleges szerződés megkötése előtt – is beszerezhető. Erre reális lehetőséget nyújt, hogy az OTP rendszerint hozzájárul a kölcsöntartozás átvállalásához és az ingatlan elidegenítéséhez.
Az előszerződés tehát érvényes, a végleges szerződés megkötése akadályainak elhárításáról pedig a felpereseknek kellett volna gondoskodniuk.
A felperesek alaptalanul hivatkoznak a Ptk. 208. §-ának (5) bekezdésében foglaltakra a foglaló visszaszerzése érdekében. A szerződéskötés megtagadására feljogosító okoknak ugyanis az előszerződés megkötése után kell beállniuk, a felperesek pedig már korábban is ingatlantulajdon-szerzési korlátozás alá estek.
A megyei bíróság az indokolás előzőekben írt kiegészítésével hagyta helyben az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján. (Szegedi Megyei Bíróság 2. Pf. 20 819/1982. sz.).
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás