PK BH 1983/233
PK BH 1983/233
1983.06.01.
Az eladó helytállási kötelezettsége használt dolog eladása esetén is fennáll azokért a hibákért, amelyek annak figyelembevételével is hibának minősülnek, hogy a szolgáltatás tárgya használt, de üzemképes dolog volt [Ptk. 305. § (1) bek., 306. §].
A felperes megtekintés után, 1980. március 9-én 20 000 forintért megvásárolta az alperes közel 40 éves, stabil motoros permetezőgépet. A gép alvázból, motorikus részből és szivattyúból áll, ez utóbbihoz 200 folyóméter gumitömlő és 2 db csévélő tartozik. A gép kipróbálására az alperes 1980. március 16-án C.-re utazott. A motor beindítása csak kisebb javítások után sikerült. A rövid ideig tartó próbán a felperes kifogásolta, hogy a gépnek gyenge a szívó hatása. Ezt követően a felperes házilagosan több javítást végzett a gépen, majd 1980. május 26-án az alpereshez intézett nyilatkozattal elállt a szerződéstől. Ezt az alperes nem fogadta el.
A vételár visszafizetése iránt indított perben az elsőfokú bíróság szakértői bizonyítást folytatott le és tanúkat hallgatott ki, majd ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen a felperesnek 20 000 forintot, ennek 1980. május 30-tól járó évi 5%-os kamatát, valamint 2200 forint perköltséget. A felperest pedig ugyanilyen határidő mellett arra kötelezte, hogy az alperes teljesítésével egyidejűleg a permetezőgépet összeszerelt állapotban bocsássa az alperes birtokába. Az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy az alperes az adásvételi szerződést hibásan teljesítette, mert olyan dolgot szolgáltatott, amely ideiglenesen sem volt alkalmas annak a funkciónak a betöltésére, amelyet a felperes a szerződés megkötésekor elérni szándékolt. A javítás körülményes, egyedi alkatrész gyártásával is több hónapot vesz igénybe, az alperes a hibák kijavítását nem vállalta. Ilyen körülmények között a felperes a Ptk. 306. §-ának (3) bekezdése alapján jogosult volt elállni a szerződéstől. Ennek folytán a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal megszűnt és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak [Ptk. 319. §-ának (3) és 320. §-ának (1) bekezdése].
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatta, és a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint a permetezőgép a korának megfelelő teljesítményt nyújtott, a korát pedig a felperes a vételkor ismerte. Az aggálytalan igazságügyi szakvélemény szerint a hibák a természetes elhasználódásból erednek, ezen túlmenő hibát nem állapított meg a szakértő, így a felperes szavatossági igényt nem érvényesíthet. A meglevő hibák kijavításának költsége „nem bír jelentőséggel”. A másodfokú eljárás során egyébként a felperes a keresetét felemelte: a gépen végzett javítások költségének és a permetezés elmaradása miatti terméskiesés értékének a megtérítését is követelte. A másodfokú bíróság az említett jogi álláspontja folytán ezt az igényt is elutasította.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Ptk. 305. §-ának (1) bekezdése szerint a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog nem felel meg a teljesítéskor a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.
Törvényes kellék mindenekelőtt az, hogy a szolgáltatás tárgya a rendeltetésszerű használatra alkalmas. Használt dolog vételénél számítani kell arra, hogy annak a természetes elhasználódásból származó vagy egyéb hibái vannak. Különös gonddal kell ilyenkor vizsgálni azt, hogy az adásvétel tárgyának van-e olyan hibája, amely alapot ad a hibás teljesítés jogkövetkezményeinek az alkalmazására. Az eladó helytállási kötelezettsége használt dolog eladása esetén is fennáll azokért a hibákért, amelyek annak figyelembevételével is hibának minősülnek, hogy a szolgáltatás tárgya használt, de üzemképes dolog volt (PJD. VI. 198. és 199. sz.).
A felperes használt gépet vett, mégpedig azzal a rendeltetéssel, hogy vele szőlőt fog permetezni. Az üzembe helyezéskor a gépnek olyan hibái jelentkeztek, amelyeket a vevő a szerződés megkötésekor a gép külső megtekintése után nem észlelhetett. Ezek a hibák a permetezőgép rendeltetésszerű használatát – amint erre az elsőfokú bíróság helyesen utalt – akadályozzák. Kérdéses, hogy ezek valóban olyan hibák-e, amelyek a gép működésének a megismerése és üzemeltetése esetén kiküszöbölhetők.
Téves a másodfokú bíróságnak az a megállapítása, hogy a szakértői vélemény aggályatlan, és az eljárás nem vetett fel olyan bizonyítékot, amely azt megdönthetné. Az elsőfokú bíróság ugyanis a tanúvallomások, továbbá a kirendelt szakértő alap- és kiegészítő véleménye közötti ellentmondásokat, valamint a szakvélemény és a felperes előadása, illetőleg az általa becsatolt magánszakvélemény közötti eltéréseket megfelelően nem oldotta fel. A jogvita ezért megnyugtatóan nem dönthető el.
A gép beindításánál jelen volt tanúk nyilatkoztak arról, hogy milyen hibákat észleltek. A szakértői vélemény kiegészítésre szorul annyiban, hogy ezek a hibák és a gép kora, valamint elavult típusa miatt az alkatrész-utánpótlás nehézsége mennyiben gátolják a rendeltetésszerű használatot. A kirendelt igazságügyi szakértői vélemény és a felperesnek az általa csatolt véleményre alapított álláspontja között jelentős eltérések vannak. Több ellentmondás van a 7. sorszámú alap-, valamint 11. sorszámú kiegészítő szakvélemény között (alkalmas-e a gép a tartós üzemelésre, javítható-e és milyen költséggel).
Amennyiben az alperes olyan gépet szolgáltatott, amely nem üzemképes: hibásan teljesített. E szerződésszegés jogkövetkezményei közül a Ptk. 306. §-a (3) bekezdésében szabályozott elállás alkalmazásának előfeltétele a javítási lehetőségek pontos tisztázása.
A kifejtettekből megállapítható, hogy a jogerős ítélet megalapozatlan, a Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján mindkét fokú ítéletet hatályon kívül helyezte, egyben az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárás során a bizonyítás kiegészítése keretében meg kell kísérelni a fentebb jelzett ellentmondások feloldását, a szakértő ismételt meghallgatása, a felperes részére véleményt adó személynek a szakértő jelenlétében történő tanúkénti kihallgatása és a felek által esetleg felajánlott bizonyítás felvétele útján. Amennyiben a hibás teljesítés bizonyítást nyert, vizsgálni kell, hogy a Ptk. 310. §-a értelmében alapos-e a felperes felemelt keresetében foglalt kártérítési igénye. (P. törv. III. 20 554/1982. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás