PK BH 1983/241
PK BH 1983/241
1983.06.01.
Ha a hagyatéki leltárba felvett ingatlan tulajdonjogára az örökösökön kívülálló személy igényt támaszt, tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére a hagyatéki eljárás során megfelelő határidőt kell adni [6/1958. (VII. 4.) IM sz. r. 50. § (1) bek., 64. § (2) bek.; 1972. évi 31. sz. tvr. 15. § (1) bek.].
A végintézkedés hátrahagyása nélkül meghalt örökhagyó hagyatékához tartozik a cs.-i ingatlan 1/28 része.
A hagyatéki eljárás során J. J.-né „hagyatéki hitelezőként” fellépett, és az örökhagyó nevén álló ingatlanilletőségnek a tulajdonába adását kérte. Előadta, hogy az egész ingatlant a fotókópiában csatolt, 1950. december 20-án kelt adásvételi szerződéssel az örökhagyótól és tulajdonostársaitól megvásárolta, így a tulajdonjog őt illeti meg. Az eljáró közjegyző a bejelentés alapján 3. sorszámú végzésével a hagyatéki eljárást megszüntette. Megállapította, hogy az örökhagyó tulajdonostársaival együtt az ingatlant még 1950 decemberében eladta J. J.-nének, így az örökhagyónak hagyatéka nincs. Az adásvételi szerződés alapján pedig J. J.-né tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését kérheti, vagy igényét egyéb módon „tényleges birtoklás, illetőleg elbirtoklás jogcímén” is rendezheti.
A másodfokú bíróság a közjegyző végzését helybenhagyta. A végzés indokolása utal arra, hogy az 1950. december 20-án kelt adásvételi szerződés a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére alkalmas okirat. Ezért a módosított 6/1958. (VII. 4.) IM számú rendelet (He.) 64. §-ának (2) bekezdése alapján az örökhagyó tulajdonaként bejegyzett ingatlanilletőséget a hagyatékból ki kellett hagyni. Minthogy pedig az örökhagyónak egyéb hagyatéki vagyona nincs, a közjegyző helyesen járt el, amikor hagyatéki vagyon hiányában az eljárást megszüntette.
A jogerős végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM számú rendelet (He.) 50. §-ának (1) bekezdése értelmében a hagyatéki tárgyalás alapján a hagyaték átadása kérdésében a tényállást hivatalból kell megállapítani. A közjegyző a tényállás megállapítása végett a feleket nyilatkozattételre, az okiratok bemutatására, az értékelésre vonatkozó és egyéb adatok szolgáltatására hívja fel, a bíróságoktól, más hatóságoktól okiratokat, iratokat szerezhet be.
A He. 64. §-ának (2) bekezdése értelmében az ingatlan-nyilvántartásban (a telekkönyvben) az örökhagyó tulajdonaként bejegyzett ingatlant csak abban az esetben lehet a hagyatékból kihagyni, ha az ingatlan tulajdonjogára igényt tartó személy igényét az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyvbe) való bejegyzésre alkalmas okirattal, bírói vagy államigazgatási határozattal igazolja, illetőleg ha a közjegyző által engedélyezett megfelelő határidő alatt tényleges birtoklási eljárás útján vagy más módon a tulajdonjogot javára az ingatlan-nyilvántartásba (telekkönyvbe) bejegyzik.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. számú törvényerejű rendelet 15. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésnek olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a közjegyző, illetőleg a bíróság által hitelesített másolata (a továbbiakban: okirat) alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja.
Az adott esetben az 1950. december 20-án kelt adásvételi szerződés szerint J. J.-né a cs.-i 117. számú tkv.-i betétben felvett 1397. hrsz.-ú ingatlanból a vázrajz szerint kihasított 1397/2. hrsz.-ú 133 n.-öl területű ingatlant vásárolta meg a szerződésben felsorolt tulajdonosoktól. Ennek az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartási adatai nem azonosak a hagyatéki leltárba felvett ingatlannal, és nem azonos a két ingatlan területe sem. A rendelkezésre álló adatok alapján ez az eltérés nem is tisztázható. Ilyen körülmények között megalapozatlanul állapította meg a közjegyző és a megyei bíróság, hogy az örökhagyó a hagyatéki leltárba felvett ingatlanilletőséget a fenti adásvételi szerződéssel eladta J. J.-nénék.
De az adásvételi szerződés csatolt fotókópiája alapján kétséges az is, hogy az adásvételi szerződés az örökhagyó és a vevő között érvényesen létrejött. A szerződés bevezető részében felsorolt tulajdonosok között szerepel K. E. – az örökhagyó – neve is, az adásvételi szerződést azonban eladóként nem írta alá. A szerződés szövege szerint pedig K. J. csak ifj. K. J. és K. L. „meghatalmazottjaként” járt el. Így téves a közjegyzőnek és a megyei bíróságnak az a megállapítása, hogy a vevő birtokában levő adásvételi szerződés az örökhagyó vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésre alkalmas okiratnak minősül.
A közjegyző akkor járt volna el helyesen, ha az adásvételi szerződésben megjelölt és a hagyatéki leltárban felvett ingatlan azonosságának tisztázása céljából az örökhagyó örököseit és a vevőt nyilatkozattételre hívja fel, és megkeresi az illetékes földhivatalt is. Tisztázza továbbá, hogy az adásvételi szerződést – esetleg annak valamelyik példányát – az örökhagyó aláírta-e vagy sem, és e célból intézkedik az eredeti adásvételi szerződés beszerzése iránt, majd – a szerződés aláírásától függően – dönt a He. 64. §-a (2) bekezdésének alkalmazása kérdésében. Ha ugyanis az adásvételi szerződést az örökhagyó nem írta alá, a He. 64. §-a (2) bekezdése első fordulatának alkalmazására nincs jogszabályi lehetőség. Ebben az esetben a vevőnek megfelelő határidőt kell adni arra, hogy tényleges birtoklási eljárás útján vagy más módon – pl. elbirtoklásra alapított perben – a tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztesse. Csak ezt követően lehet dönteni abban a kérdésben, hogy az örökhagyó tulajdonaként bejegyzett ingatlanilletőséget a hagyatékból ki kell-e hagyni, és ehhez képest helye van-e a hagyatéki eljárás megszüntetésének.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a törvényességi óvással megtámadott végzést hatályon kívül helyezte, és a közjegyzőt új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. II. 20 674/1982. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás