1983. évi 28. törvényerejű rendelet
1983. évi 28. törvényerejű rendelet
a Magyar Népköztársaság1 és a Belga Királyság között, a kiadatásról és a bűnügyi jogsegélyről szóló Brüsszelben, az 1983. évi május hó 11. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről2
2007.01.01.
(Az egyezmény megerősítéséről szóló jegyzékváltás Brüsszelben, az 1983. évi október hó 13. napján megtörtént.)
1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa3 a Magyar Népköztársaság és a Belga Királyság között, a kiadatásról és a bűnügyi jogsegélyről szóló Brüsszelben az 1983. évi május hó 11. napján aláírt egyezményt e törvényerejű rendelettel kihirdeti.
2. § Az egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:
„Kiadatási és bűnügyi jogsegélyegyezmény
a Magyar Népköztársaság
és a Belga Királyság között
a Magyar Népköztársaság
és a Belga Királyság között
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa
és
Őfelsége a Belgák Királya
elő kívánván mozdítani a két ország közötti baráti kapcsolatokat és együttműködést, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Záróokmányának megfelelően,
attól az óhajtól vezettetve, hogy megerősítsék a jogi együttműködést a két állam között,
közös egyetértésben kívánván szabályozni a kiadatásra és a bűnügyi jogsegélyre vonatkozó kérdéseket,
elhatározták, hogy megkötik ezt az Egyezményt, ebből a célból Meghatalmazottaikká kinevezték:
a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa:
Őexcellenciája Puja Frigyes Külügymniszter Urat
Őfelsége a Belgák Királya:
Őexcellenciája Leo Tindemans Külügyminiszter Urat
akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után az alábbi rendelkezésekben állapodtak meg:
KIADATÁS
1. cikk
A Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy az ebben az Egyezményben meghatározott feltételek szerint kiadják egymásnak a két Szerződő Fél egyikének területén tartózkodó azon személyeket, akik ellen a másik Fél igazságügyi hatóságai büntetőeljárást folytatnak, vagy akiket büntetés végrehajtása céljából keresnek.
2. cikk
1. A kiadatásnak helye van:
a) olyan cselekmények esetén, melyek a két Szerződő Fél törvényei értelmében legalább két évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt képeznek;
b) olyan, legalább egy év tartamú szabadságvesztést kiszabó ítéletek esetén, melyeket a megkereső Szerződő Fél bíróságai hoztak e bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmények miatt.
2. Mindaddig, amíg a Szerződő Felek másként nem állapodnak meg, a kiadatásnak csak akkor van helye, ha a bűncselekmény akár mindkét Szerződő Fél jogszabályai, akár nemzetközi szerződések alapján kiadatási bűncselekmény.
3. cikk
1. A Szerződő Felek nem adják ki saját állampolgáraikat. A kérelem előterjesztésének időpontjábani állampolgárság irányadó.
2. A megkeresett Fél megtagadhatja a területén lakóhellyel rendelkező hontalanok, valamint a területén menedékjogot élvező személyek kiadatását.
4. cikk
A kiadatást megtagadják:
a) ha azt a bűncselekményt, amely miatt a kiadatást kérik, a megkeresett állam politikai bűncselekménynek, vagy ilyennel kapcsolatos bűncselekménynek tekinti. Nem tekintendő azonban ilyen bűncselekménynek valamely államfő vagy családtagja élete ellen elkövetett merénylet;
b) ha azt a bűncselekményt, mely miatt a kiadatást kérik, a megkeresett Fél kizárólag katonai kötelezettség megsértésének tekinti;
c) a vám, adó, illeték, valamint deviza bűncselekmények miatt.
5. cikk
A kiadatást megtagadják:
a) ha a bűncselekményt a megkeresett állam területén követték el;
b) ha a bűncselekményt, amely miatt a kiadatást kérik, a megkereső Szerződő Fél területén kívül követték el és a megkeresett Fél törvényei nem teszik lehetővé a területén kívül elkövetett ilyen természetű bűncselekmények üldözését;
c) ha a megkereső Fél törvényei szerint a büntető eljárásnak magánszemély indítványának előterjesztése a feltétele, és ezt az indítványt nem terjesztették elő;
d) ha az egyik vagy másik Fél törvényei szerint a büntethetőség, illetőleg a büntetés elévült;
e) ha a megkereső államban közkegyelmet hirdettek;
f) ha a megkeresett államban ugyanezen bűncselekmény miatt a kiadni kért személlyel szemben már jogerős határozatot hoztak.
6. cikk
A kiadatást meg lehet tagadni:
a) ha a kiadni kért személlyel szemben a megkeresett államban a kiadatási kérelem tárgyát képező bűncselekmény miatt már büntető eljárás folyik, vagy ha ennek az államnak illetékes hatóságai már elhatározták, hogy eljárást nem indítanak, illetőleg hogy a már megindított eljárást megszüntetik;
b) ha a kiadni kért személlyel szemben harmadik állam hatóságai már ítéletet hoztak a kiadatási kérelemben megjelölt bűncselekmény miatt és őt felmentették, illetőleg - ha elítélték - büntetését már kiállította, büntetése ezen állam törvénye értelmében már elévült, vagy közkegyelemben részesült.
7. cikk
Amennyiben azt a cselekményt, mely miatt a kiadatást kérik, a megkereső Fél törvényei halálbüntetéssel büntetik, azonban a megkeresett Fél törvényei ilyen bűncselekményre a halálbüntetést nem alkalmazzák, illetőleg a halálbüntetést általában nem hajtják végre, a kiadatást csak abban az esetben lehet engedélyezni, ha a megkereső Fél a megkeresett Fél által megfelelőnek ítélt biztosítékot nyújt arra, hogy a halálbüntetést nem hajtják végre.
8. cikk
A kiadatás tárgyában, hacsak ez az Egyezmény másként nem rendelkezik, a Szerződő Felek egymás között diplomáciai úton érintkeznek.
9. cikk
1. Annak a személynek a kiadatására irányuló kérelemhez, aki ellen büntető eljárás folyik, mellékelni kell az eredeti elfogatóparancsot, vagy ennek hiteles kiadmányát, vagy bármely azonos joghatállyal bíró és a megkereső Fél törvényei által meghatározott alakisággal rendelkező iratot. Ennek az iratnak meg kell jelölnie, vagy ahhoz mellékelni kell az igazságügyi hatóságoktól származó oly okiratot, mely megjelöli a bűncselekmény elkövetésének körülményeit, idejét és helyét, a jogi minősítést és a jogszabályokra való hivatkozást, valamint az esetben, ha a bűncselekmény anyagi károkkal járt, minden lehetséges tájékoztatást ezek természetére és nagyságára. A 2. cikk 2. bekezdésének alkalmazása céljából a kérelemhez csatolni kell annak tanúsítását, hogy a megkereső Fél engedélyezni tudná a kiadatást a kérelemben szereplő bűncselekmény miatt.
2. Annak a személynek a kiadatása iránti kérelemhez, akit elítéltek, mellékelni kell a jogerős ítélet eredeti példányát, vagy hiteles kiadmányát.
3. Mindkét esetben mellékelni kell a kérelemhez a bűncselekményre alkalmazandó jogszabályi rendelkezések szövegét, és ha lehetséges, a szóban forgó személy leírását és fényképét, valamint a személyazonossága és állampolgársága meghatározására szolgáló minden adatot.
10. cikk
1. Sürgős esetben a megkereső Fél igazságügyi hatóságai kérhetik a körözött személy ideiglenes letartóztatását kiadatás céljából.
2. Az ideiglenes letartóztatásra vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell az elkövetett bűncselekményt, a törvényben meghatározott vagy más kiszabott büntetés időtartamát, a bűncselekmény elkövetésének idejét és helyét, valamint, ha erre lehetőség van, a kiadni kért személy személyleírását.
3. A kérelmet a megkeresett Fél igazságügyi hatóságainak kell megküldeni akár posta vagy sürgöny útján, akár bármely más megfelelő módon.
4. Amennyiben a kérelem indokoltnak látszik, azt a megkeresett Fél igazságügyi hatóságai saját joguknak megfelelően teljesítik.
5. A megkereső Felet késedelem nélkül tájékoztatni kell az ideiglenes letartóztatási kérelemre tett intézkedésekről. Az ideiglenes letartóztatás megszüntethető, ha a letartóztatástól számított 21 napon belül a megkeresett Fél nem kapta meg a kiadatási kérelmet, valamint a 9. cikkben említett iratokat.
6. A szabadlábra helyezés ténye nem akadálya egy újabb letartóztatásnak, ha a kérelem az előző bekezdésben meghatározott határidő lejárta után érkezik.
11. cikk
Amennyiben a megkereső Fél által közölt felvilágosítás elégtelennek bizonyul arra, hogy a megkeresett Fél az Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatosan elhatározásra jusson, a megkereső Fél diplomáciai úton a szükséges kiegészítő felvilágosítást bekéri, mielőtt a kérelmet elutasítja. A kiegészítő felvilágosítás megadására határidőt lehet szabni.
12. cikk
A kiadatási vagy az ideiglenes letartóztatási kérelem átvétele után, amennyiben az ennek az Egyezménynek az I. címében meghatározott feltételek fennállnak a megkeresett Fél minden megfelelő intézkedést megtesz a célból, hogy a kiadni kért személyt felkutassák és ha ennek helye van, őt letartóztassák.
13. cikk
1. A megkeresett Fél ésszerű határidőn belül tájékoztatja a megkereső Felet a kiadatási kérelemre vonatkozó határozatáról.
2. Ha a megkeresett Fél - részben vagy egészben - elutasítja a kiadatási kérelmet, határozatának indokait közli.
3. Ha a kiadatási kérelmet teljesítik, a megkeresett Fél tájékoztatja a megkereső Felet a kiadni kért személy átadásának helyéről és időpontjáról, valamint a már foganatosított fogvatartás időtartamáról.
4. A Szerződő Felek - bármelyikük által megfelelő időben előterjesztett kérelemre és amennyiben ezt a körülmények igazolják - közös egyetértéssel újabb időpontot és esetleg újabb helyet tűzhetnek ki a kiadni kért személy átadására.
5. Ha a megkereső Fél nem veszi át a jelen cikk 3. és 4. bekezdésében meghatározott helyen és időben a szóban forgó személyt, nyolcnapi határidő lejárta után őt szabadlábra kell helyezni; a megkereső Fél indokolt kérésére e határidő tizenöt napra meghosszabbítható. A szabadlábra helyezett személy ugyanezen cselekmény miatt többé nem kérhető ki.
6. Szükség esetén az e cikk 4. és 5. bekezdésének alkalmazásával történő érintkezés az Egyezmény 10. cikkének 3. bekezdésében meghatározott módon történhet.
7. E cikk rendelkezései légi úton történő átadásra is alkalmazandók.
14. cikk
1. Amennyiben a kiadatást egyszerre több ország kéri, akár ugyanazon, akár különböző cselekmények miatt, a megkeresett Fél szabadon dönt, figyelembe véve az összes körülményeket és különösképpen a kiadni kért személy állampolgárságát, a bűncselekmény helyét és súlyosságát, valamint a kérelmek időpontját.
2. Az előző bekezdésben meghatározott esetben a megkeresett Fél, a kiadatás engedélyezésekor felhatalmazhatja a megkereső Felet, hogy azt a személyt akinek a kiadását engedélyezték kiadja annak a harmadik államnak, amely szintén kérte a kiadatást.
15. cikk
1. Ha a kiadni kért személy ellen a megkeresett államban eljárás van folyamatban vagy őt már elítélték más bűncselekmény folytán mint amire a kiadatási kérelem vonatkozik, a megkeresett állam dönt e kérelemről és értesíti a megkereső Felet a kiadatásra vonatkozó határozatáról a 13. cikkben foglaltaknak megfelelően. A kiadni kért személy átadása elhalasztható mindaddig, amíg a megkeresett Fél igazságszolgáltatásának rá szüksége van.
2. Az átadás a 13. cikkben foglaltaknak megfelelően meghatározott időpontban történik.
16. cikk
1. Az a Szerződő Fél, amelynek részére a kiadni kért személyt átadták, tájékoztatja a másik Szerződő Felet a kiadott személy ellen lefolytatott büntető eljárás eredményéről.
2. Elítélés esetén a jogerős ítélet egy kiadmányát meg kell küldeni.
17. cikk
A kiadott személy ellen nem lehet eljárást folytatni, őt nem lehet elítélni, büntetés végrehajtása végett fogva tartani, személyes szabadságát más módon sem lehet korlátozni, s harmadik államnak sem lehet kiadni az átadását megelőzően elkövetett, a kiadatás alapjául szolgáló bűncselekményen kívüli bűncselekmények miatt, kivéve a következő eseteket:
a) ha ehhez a megkeresett Fél hozzájárul;
b) ha a kiadott személy végleges szabadlábra helyezését követő harminc napon belül nem hagyja el a megkereső Fél területét; ez az időtartam nem tartalmazza azt az időt, amely alatt a kiadott személy akaratától független okból nem tudta ennek a Félnek a területét elhagyni;
c) ha a szóban forgó személy elhagyta annak az országnak a területét, amely részére kiadták, de oda saját akaratából visszatért.
18. cikk
1. Ha a megkeresett Fél hozzájárulását az átadást megelőzően elkövetett, de a kiadatási kérelem alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző bűncselekmény miatti eljárás vagy büntetés végrehajtása céljából kérik, a megkereső Fél köteles az Egyezmény 8. és 9. cikkeinek rendelkezései szerint eljárni.
2. Ha a megkeresett Fél hozzájárulását a kiadott személynek harmadik állam részére történő átadásához kérik, a megkereső Fél vagy felkérheti a harmadik államot minden, a megkeresett Fél hozzájárulását megállapító dokumentumnak vele való közlésére, vagy megküldheti a megkeresett Félnek a harmadik állam által előterjesztett kiadatás iránti kérelmet, mellékelve az erre vonatkozó valamennyi ügyiratot.
19. cikk
Amennyiben a cselekmény minősítését az eljárás során módosítják, a kiadott személy ellen az eljárás csak annyiban ítélhető el, ha a másként minősített bűncselekmény törvényi tényállása lehetővé tenné a kiadatást.
20. cikk
1. Ha a kiadatást engedélyezik, a bűncselekmény elkövetéséhez felhasznált, vagy a bűncselekményből származó tárgyakat, vagy amelyeket a bűncselekményekből származó tárgyak ellenszolgáltatásaként szereztek, a megkereső Fél részére át kell adni. Az átadásra akkor is sor kerül, ha a kiadatásra a kiadni kért személy halála, szökése miatt, vagy más okból nem kerülhet sor.
2. Harmadik személynek az említett tárgyakra vonatkozó jogai azonban fennmaradnak. Az eljárás befejeztével e tárgyakat visszaadják annak a személynek, akinek tulajdonát képezik. Abban az esetben, ha ilyen személy azonossága nem állapítható meg, ezeket a megkeresett Félnek visszaküldik.
3. A megkeresett Fél ideiglenesen visszatarthatja e cikk 1. bekezdésében említett tárgyakat, amennyiben, megítélése szerint, ezek a büntető eljárás lefolytatásához szükségesek. Kérheti az átvett tárgyak részére történő visszaszolgáltatását, kötelezvén magát azok visszaküldésére, mihelyt ezt a területén lefolytatott eljárás lehetővé teszi.
4. A megkeresett Fél nem köteles az előző bekezdésben említett tárgyak átadására, ha hatóságai azok elkobzását vagy megsemmisítését rendelték el.
21. cikk
1. Mindegyik Szerződő Fél a másik Fél kérelmére hozzájárul ahhoz, hogy e másik Fél részére harmadik állam által átadott személyeket területén átszállítsák. E kérelem alátámasztására oly iratok szolgálnak, melyek tanúsítják, hogy a szóban forgó bűncselekmény esetében a jelen Egyezmény értelmében kiadatásnak van helye.
2. A megkeresett Fél az átszállítást oly szállítóeszközön és olyan módon engedélyezi, mely számára legjobban megfelel.
3. A Szerződő Felek nem kötelesek engedélyezni oly személyek átszállítását, akiknek kiadatása a jelen Egyezmény értelmében nem lehetséges.
22. cikk
1. A kiadatás által okozott költségek azt a Szerződő Felet terhelik, amelyiknek területén ezek felmerültek.
2. Az átszállítás folytán keletkezett költségek a megkereső Felet terhelik.
JOGSEGÉLY
23-32. cikk4
33. cikk
1. Mindegyik Szerződő Fél kérheti a másik Szerződő Féltől, hogy büntető eljárást indítson olyan bűntettek és vétségek miatt, amelyeket a területén a másik Fél állampolgárai követték el.
2. E célból a bűncselekményre vonatkozó ügyiratokat, felvilágosításokat és tárgyakat meg kell küldeni a megkeresett Félnek; ezek a felvilágosítások különösen a bűncselekmény elkövetése helyén hatályos jogszabályokra - közlekedési bűncselekmények esetén pedig az említett helyen hatályos közlekedési szabályokra - vonatkoznak.
3. A megkeresett Fél köteles
- az ügyet a büntető eljárás lefolytatására illetékes hatóságok elé terjeszteni,
- a kérelem kapcsán tett intézkedésekről tájékoztatást adni, és
- a meghozott határozat egy példányát a megkereső Félnek megküldeni.
34-35. cikk5
KÖZÖS SZABÁLYOK
36. cikk
Az Egyezmény alkalmazása során
1. a kiadatási és megkeresési ügyekben megküldendő iratokhoz a megkeresett Fél nyelvén, vagy valamelyik nyelvén készült fordítást kell csatolni;
2. a bírósági iratokhoz a megkeresett Fél nyelvén, vagy valamelyik nyelvén készült fordítást kell csatolni, hacsak nem a megkereső Fél állampolgára a címzett;
3. egymás közötti viszonylatukban az igazságügyi miniszterek, illetőleg a magyar legfőbb ügyész saját nyelvükön érintkeznek, s ha lehetséges, átirataikhoz francia nyelvű fordítást csatolnak.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
37. cikk
1. A Szerződő Felek közlik a másik Féllel az Egyezmény életbelépéséhez az Alkotmányuk által megkívánt eljárás megtörténtét. Az Egyezmény a későbbi közlés időpontját követő második hónap első napjától lép hatályba.
2. Az Egyezmény hatálybalépésével a Magyarország és Belgium között 1881. január 12-i kiadatási szerződés hatályát veszti.
38. cikk
1. Ez az Egyezmény határozatlan időre szól.
2. A Szerződő Felek bármikor felmondhatják az Egyezményt; a felmondás az arról szóló közlésének a másik Szerződő Fél által történt kézhezvételének időpontjától számított hat hónap múlva lép hatályba.
Készült Brüsszelben, 1983. május 11. napján 2 példányban, magyar, francia és németalföldi nyelven, a három szöveg egyaránt hiteles.
(Aláírások.)”
3. §6 E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1983. évi december hó 1. napjától kell alkalmazni. Végrehajtásáról az igazságügyért felelős miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben gondoskodik.
1
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (1) bekezdése szerint Magyar Népköztársaságon Magyar Köztársaságot kell érteni.
2
A kihirdetés napja: 1983. december 29. Utóbb az egyezmény 23-32. és 34-35. cikkeit az 1994: XIX. törvény 4.§-ának (2) bekezdésének hatodik francia bekezdése - 1993. október 11-i visszamenőleges hatállyal - hatályon kívül helyezte.
3
Az 1989: XXXI. törvény 38. §-ának (2) bekezdése a Népköztársaság Elnöki Tanácsát megszüntette.
4
A 23-32. cikket az 1994: XIX. törvény 4. § (2) bekezdésének hatodik francia bekezdése hatályon kívül helyezte.
5
A 34-35. cikket az 1994: XIX. törvény 4. § (2) bekezdésének hatodik francia bekezdése hatályon kívül helyezte.
6
A 3. § a 2006: CIX. törvény 163. § (4) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás