• Tartalom

GK BH 1983/289

GK BH 1983/289

1983.07.01.
Megállapodás hiányában göngyöleg visszaszolgáltatásának késedelme címén díj nem követelhető [3/1968. (XII. 28.) ÁH sz. r.].

A felperes a keresetében göngyölegkésedelmi díj fizetésére kérte kötelezni az alperest, mivel az szerződés ellenére 60 napon belül nem szállíttatott vissza részére az áruszállításkor használt műanyaghordót. Figyelemmel arra, hogy az alperes a szerződés szerint díjmentesen csak 30 napig tarthatta használatában a göngyöleget, a további időtartamra késedelmi díjat köteles fizetni.
Az alperes tagadta, hogy a felperes a részére megküldte volna a „göngyölegforgalmazási feltételeit”, annak tartalmát ezért nem ismeri. Hivatkozott ugyanakkor a felperes január 26-i levelére, amely szerint a betéti díj ellenében véglegesen eladottnak tekintette a perbeli hordót.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Az ítélet indoklása szerint a felperes levelével igazolta, hogy a per tárgyát képező hordót neki a felperes eladta. Erre az ügyletre tekintettel a felperes késedelmi díjat jogszerűen már nem érvényesíthet.
Az első fokú ítélet ellen a felperes fellebbezett, és az ítélet megváltoztatásával az alperesnek a kereset szerinti marasztalását kérte. Hivatkozott a szállítólevelének mellékleteként az alperes részére megküldött „göngyölegforgalmazási feltételeire”, amely szerint a hordókat csak 30 napos időtartamra adja díjmentesen használatba, 60 napon túli használat esetén pedig azokat – a betéti díj megtartása ellenében – eladottnak tekinti. Erre vonatkozott az alperes által is hivatkozott levele. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy 30 napos időtartamra késedelmi díjat igényelhessen. Utalt arra, hogy ilyen szerződési kikötést a bírói gyakorlat már korábban elfogadott hatályosnak.
A fellebbezés nem alapos.
Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes a késedelmi díjfelszámítási jogosultságát nem bizonyította. Állította ugyan, hogy a „göngyölegforgalmazási feltételeit” megküldte az alperesnek, ezt azonban az alperes tagadta. Az alperes tagadásával szemben a felperesnek kellett volna bizonyítania, hogy – a 3/1968. (XII. 28.) ÁH sz. rendeletnek megfelelően – a szerződéskötéskor a késedelmi díjfizetés feltételeiben megállapodtak. Erre nem került sor, és a felperesnek bizonyítási indítványa sem volt. Külön megállapodás hiányában viszont a felperes késedelmi díj felszámítására nem volt jogosult. A Legfelsőbb Bíróság ezzel kapcsolatban csak utal a BH 1976. évi 7. számában megjelent, a bírói gyakorlatot ismertető 328. sz. jogesetben foglaltakra.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az első fokú ítéletet a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. II. 30. 990/1981. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére