GK BH 1983/322
GK BH 1983/322
1983.08.01.
Annak megítélésénél, hogy a termék hibája menthető okból vált-e az elévülési idő utáni feldolgozás alkalmával felfedezhetővé, a bíróság nem mellőzheti a megrendelő termelési körülményeinek és annak a vizsgálatát, hogy a megrendelt termékmennyiség megfelelt-e az ésszerű anyagkészlettartás szempontjainak [Ptk. 308. § (1)–(2) bek., GKT 49/1973. sz.].
A megrendelő felperes 8426 Ft-nak kamatokkal együtt történő visszafizetésére kérte a szállító alperes kötelezését. Előadta, hogy az 1980. március 6-án létrejött szerződésben az alperes 1980. július 31-i szállítási határidőt vállalt, de már 1980. április 28-án szállított 10 tonna köracélt. Ebből 2 db a megmunkálás során homokzárványosnak, illetve repedtnek bizonyult, reklamációját azonban az alperes a szavatossági igény elévülésére hivatkozva elutasította.
Az alperes a védekezésében azzal érvelt, hogy a felperes csak az átvételtől számított 6 hónap eltelte után – 1980. november 12-én – jelezte a hibát, a keresetét pedig csak 1981. február 10-én terjesztette elő. Álláspontja szerint a felperes nem menthető okból késlekedett az igényérvényesítéssel; ha a terméket 6 hónapon belül megmunkálta volna, a belső anyaghibát még az elévülési időn belül megállapíthatta volna.
Az első fokon eljárt megyei bíróság kötelezte az alperest 8426 Ft és ennek kamatai megfizetésére. Megállapította, hogy a nagy időbeli határok között meghatározott szállítási határidő miatt a szavatossági időből még 3 hónap sem maradt a gyártás tervezésére és a termék munkábavételére. A felperes a tőle elvárható rövid időn belül kezdte a megmunkálást, a hiba csak akkor volt észlelhető. A felperes tehát menthető okból érvényesítette az igényét a 6 hónapos elévülési határidő után.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett.
A Legfelsőbb Bíróság ítéletével az első fokú ítéletet megváltoztatta, a felperes keresetét elutasította. Nem fogadta el a felperesnek azt az álláspontját, amely szerint a rejtett hiba önmagában is menthető ok az elévülési határidő elmulasztása szempontjából, egyéb menthető okot pedig nem látott bizonyítottnak.
A másodfokú ítélet ellen megalapozatlanság címén emelt törvényességi óvás alapos.
A Ptk. 308. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudja az (1) bekezdésben előírt határidőben érvényesíteni, a szavatossági jogokat a teljesítéstől számított egy, illetve három évig érvényesítheti.
A perben a felek lényegében egyezően adták elő a tényállást, amely szerint a felperes az 1980. április 28-án szállított köracél hibáját az 1980. október 29-i megmunkálás alkalmával fedezte fel, és a szavatossági igényét a szokásos gyűjtött módon, 1980. november 12-én jelezte. A felperes tehát a 6 hónapos elévülési idő után bejelentéssel, 1981. február 10-én pedig perindítással is érvényesítette a szavatossági igényét.
Helyesen mutatott rá a másodfokú bíróság arra, hogy a Ptk. 308. §-ának (2) bekezdése szerint a jogosultnak azt kell bizonyítania, hogy a szavatossági igény érvényesítése menthető okból nem történt meg a Ptk. 308. §-ának (1) bekezdése szerinti határidőben. A másodfokú bíróságnak az az álláspontja is indokolt, hogy a hiba rejtett jellege önmagában nem tekinthető menthető oknak. Nem mérlegelte azonban kellő körültekintéssel azokat a körülményeket, amelyeket a felperes az elévülési határidő után történt érvényesítés kimentésére előadott.
A felperes hivatkozott a megrendelésben kért, a szerződésben kikötött szállítási határidő és a tényleges szállítás közötti időtartamra, a megmunkálási program biztonságos összeállításának szükségességére. Ezek mérlegelése alapján az elsőfokú bíróság a 6 hónap után történt igényérvényesítést kimentettnek is tekintette. A Legfelsőbb Bíróság azonban annak a kellő vizsgálata nélkül hozott megváltoztató ítéletet, hogy az alperes részéről az igényeltnél hosszabb határidő vállalása és az ennél jóval korábban történt teljesítés – az ésszerű anyagkészlettartás szempontjait is figyelembe véve – mennyiben indokolta a felperes részéről a perbeli idomok megmunkálásának olyan időszakra való beütemezését, amely miatt a hiba csak a teljesítéstől számított 6 hónap eltelte után vált felismerhetővé. Felmerült a perben az is, hogy az alperes minőségi bizonyítvánnyal szállított. Ez utóbbi ténykörülményt az ügyben a Legfelsőbb Bíróság nem mérlegelte annak ellenére, hogy a GKT 49/1973. számú állásfoglalás ilyen esetben az elévülés nyugvásának a megállapítását is lehetővé teszi. Hasonló tényállás mellett hozott másik ítéletében pedig a minőségi bizonyítvánnyal kapcsolatban annak joghatályát érintően rámutatott arra is, hogy a rendeltetésszerű használatra alkalmasság nem „többlettulajdonság”, hanem általános követelmény.
A másodfokú bíróság annak a felderítése nélkül, hogy a felperes termelési körülményei között az általa megrendelt termékmennyiség megfelelt-e az ésszerű gazdálkodás követelményeinek, és hogy mikor kerülhetett sor a munka rendes menetében a feldolgozásra, megalapozatlanul helyezkedett arra az álláspontra, hogy a felperes menthető okot nem adott elő, illetve nem bizonyított.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a másodfokú ítéletet a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (Eln. Tan. G. törv. 31 288/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás