GK BH 1983/324
GK BH 1983/324
1983.08.01.
A megrendelő nem követelheti annak a vagyoni hátránynak a megtérítését, amely abból származott, hogy a vállalkozó (felhívásra tett) ajánlatára nem adott kellő időben megrendelést, mert ez a kár önhibáján kívül keletkezett [Ptk. 6. §].
Az elsőfokú bíróság arra kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 401 501 Ft-ot és ennek késedelmi kamatát. A bíróság az ítéletét – egyebek között – az alábbiakkal indokolta.
A felperes takarmánykeverő üzem megvalósítását határozta el, és a megvalósítás érdekében felvette a kapcsolatot az alperes jogelődjével. A megállapodás szerint a jogelőd késznek mutatkozott az altervezőként, gyártó-szerelőként való közreműködésre, de kérte, hogy a felperes a gyártásra-szerelésre vonatkozó szerződés megkötése érdekében küldjön ajánlati felhívást. Az alperes felhívásra konkrét árajánlatát meg is tette. Közben a jogelőd vállalat tervezői részlege elkészítette a technológiai szerelés kivitelezési tervdokumentációját, és azt közvetlenül a felperes részére küldte meg 1977. július 29-én.
A felperesnek a gyártásra és szerelésre vonatkozó megrendelése 1977. október 27-én kelt. A megrendelést a jogelőd az 1977. november 22-én kelt levele szerint nem igazolta, egyebek között azzal az indokkal, hogy a felperes részére „ez év szeptember közepéig tartott berendezést készletgazdálkodásunkat figyelembe véve szeptember végén értékesítettük”, az új szállítási lehetőségről pedig a gyártáskapacitás közeli időpontban történő rendezése után nyilatkozik. A későbbiekben az alperes véglegesen elzárkózott a rendelés igazolásától, s profilváltozás miatt a felperes megrendelését a profilt átvevő vállalathoz továbbította.
Az utóbbi vállalat az alperes jogelődje által készített kivitelezés tervdokumentációt a saját feltételeinek, illetőleg az általa előállított típusú berendezéseknek megfelelően 401 501 Ft díjért áttervezte. Emellett az áttervezést „az állami gazdaságnál a kivitelezés során előforduló minőséghibák” is indokolták.
A felperes ezen tényállás alapján a Ptk. 6. §-a rendelkezéseinek figyelembevételével jogosan igényelte a többlettervezési díj megtérítését. A jogelőd vállalat ugyanis 1977. január 20-i jegyzőkönyvben a későbbiek során kötendő szerződésre határozott ígéretet tett, s a felek ezt követő levelezéséből is következett, hogy a felperes joggal bízhatott a szerződés létrejöttében. A felek között több mint 10 éves együttműködési kapcsolat állt fenn. Ez is indokolta, hogy a felperes a megkötendő szerződés reményében elkészíttette a kiviteli terveket. Ezek egyúttal igazolják a felperesnek a jogszabály szerint megkövetelt jóhiszeműségét, de az alperes szándékos magatartását is. Az alperestől elvárható lett volna 1977 szeptemberében a felperes tájékoztatása arról, hogy az akkor rendelkezésre álló berendezést másnak kívánja értékesíteni, ennek elmulasztásával a Ptk. 205. §-ának (3) bekezdésében írt együttműködési kötelezettségét szegte meg.
A felperesnél a többletköltség azért állt elő, mert a profilváltozás miatt nem az alperes végezte az 1977. január 20-án kelt jegyzőkönyvi megállapodásban foglalt tevékenységet. Az alperes mint jogutód felel a jogelőd által vállalt kötelezettségekért, az adott esetben a minőségileg hibátlan tervek szolgáltatásáért is.
Az alperes fellebbezésében kérte az ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását.
A fellebbezés indokolásában azt állította, hogy a felperes károsodásának oka a saját magatartása. A felperes ugyanis tudta azt, hogy a termék szállítására záros határidőn belül megrendelést kell feladnia. Ezzel szemben a jogelőd tervezőjének figyelemfelhívásához képest csak mintegy 10 hónappal később adta fel a megrendelését, s ezért nem jött létre a felek között a szerződés.
A fellebbezés alapos.
A Ptk. 6. §-a értelmében a bíróság a kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte.
Az alperes jogelődjével és a generáltervezővel 1977. január 20-án a takarmánykeverő üzem „tervezési program-kiegészítés, valamint technológia és adaptáló tervező tervezési határának rögzítése, valamint a lebonyolítással kapcsolatos teendők pontosítása” tárgyában a felperesnél felvett jegyzőkönyvben a jogelőd képviselője vállalta az altervezői közreműködést, s ezzel egyidejűleg az alábbi nyilatkozatot tette:
„A létesítmény megvalósítási ütemezés biztosítása érdekében javasolják megrendelés-ajánlati felhívás megadását a szállítandó és szerelendő létesítményekre. Egyben kérjék az árak megadását is.”\parA felperes az 1977. január 25-én kelt levelében árajánlatot és egyben a kivitelezés határidejének a megjelölését kérte 1 db előkeverő üzem, 1 db takarmánykeverő üzem, 80 m3 tranzitsiló és 1 db mezőgazdasági terménytároló létesítményekre. Azt is közölte, hogy a beruházás kivitelezését az 1977. III. negyedében szeretné megkezdeni, és ehhez „a negyedév végére” felvonulási területet biztosít.
Az alperes jogelődjének árajánlata 1977. január 31. napján kelt. Ebben jelezte, hogy a megrendelés teljesítéséhez kb. 1 éves átfutási határidő szükséges, s a munkaterület átvételétől számítva az egységek szerelése 8-12 hónapot vesz igénybe.
Az árajánlatban foglalt adatszolgáltatás figyelembevételével a jogelőd tervező részlege (amelynek azonban az alperes nem vitatott előadása szerint nem ő a jogutódja) a kivitelezési tervdokumentációt elkészítette, és 1977. július 29-én közvetlenül a felperesnek is átadta.
A felperes nem gondoskodott arról, hogy a beruházás általa tervezett ütemének megvalósításához a felszerelendő gépek és berendezések időben rendelkezésre álljanak. Ehhez az lett volna szükséges, hogy a jogelőd vállalat gyártásra és szerelésre vonatkozó árajánlatának kézhezvétele után az abban foglaltak figyelembevételével és a részére szükséges szállítási határidőkkel a megrendelését feladja. Ezt azonban elmulasztotta; azt még a kivitelezési tervdokumentáció elkészítése után sem pótolta. Az 1977. október 27-én kelt megrendelés vételének időpontjában már folytak a tárgyalások a profilváltozásról, és erre vezethető vissza – bár a profilátadás hivatalosan csak 1979. január 1-jével történt meg –, hogy a szerződés nem jött létre, és így a gépek és berendezések gyártása az alperes 1978. évi programjában már nem szerepelt.
A felperes a fellebbezési tárgyaláson sem tudott kielégítő magyarázatot adni arra, hogy – a jogelőd tervezőjének határozott felhívása ellenére – miért halogatta a megrendelés feladását. A sokéves üzleti kapcsolat még nem biztosíték arra, hogy bármely időpontban feladott megrendelésnek a megrendelő által kívánt tartalommal a szállító eleget tesz. A felperes a tervezés időszakában nem számolhatott ugyan a szállító beolvasztásával és a profilváltozással, mindenképpen kockáztatta azonban a gépek időben történő beszerzését. Minthogy a szerződéskötésre megvolt a lehetősége, nyilvánvaló, hogy ha él ezzel a lehetőséggel, a szerződés még a kivitelezési tervdokumentáció elkészítése előtt létrejön. Ez esetben a tervdokumentációban szereplő berendezéseket az alperesnek a profilváltozás ellenére szállítania kellett volna. Az alperes jogelődjének a későbbiek során tanúsított magatartása tehát – bár szándékos volt – nem hozható okozati összefüggésbe azzal, hogy a tervező részlege által készített tervdokumentációt a felperes csak átdolgozás után tudta felhasználni, s ezzel többletköltsége merült fel. A jelen esetben tehát nem valósult meg az a tényállás, amelyre alkalmazhatók volnának a Ptk. 6. §-ának rendelkezései.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. (Legf. Bír. Gf. V. 31 228/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás