BK BH 1983/348
BK BH 1983/348
1983.09.01.
Ha az elkövető a megszerzett külföldi fizetőeszközt 8 munkanapon belül vételre nem ajánlja fel, majd megkísérli azt az ország területéről kivinni: cselekménye – mint természetes egység – nem a devizagazdálkodás megsértése vétségének a kísérletét, hanem annak befejezett alakzatát valósítja meg [Btk. 309. § (1) bek., 16. §, 12. § (1) bek.; 1974. évi 1. sz. tvr. 5. § (1) bek. c) pont, 9. § (1) és (3) bek.].
A városi bíróság a terheltet devizagazdálkodás megsértése vétségének kísérlete miatt 50 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, s az egynapi tétel összegét 60 forintban állapította meg. A Magyar Nemzeti Bank emissziós osztályán letétben levő 400 NSZK márkát elkobozta.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt 1981 júliusában a Magyarországon tartózkodó, de Belgiumban élő nagybátyjától 400 NSZK márkát kapott ajándékba. A devizaértéket elmulasztotta vételre felajánlani a devizahatóságnak. 1981. október 24. napján IBUSZ társasutazás keretében külföldre szándékozott utazni, s a bőröndjében 300; egy géztekercsben pedig 100 NSZK márkát rejtett el azzal a céllal, hogy azt engedély nélkül külföldre viszi. A vámhivatalnál tartott vámellenőrzés során a külföldi fizetőeszközt megtalálták, és lefoglalták. A 400 NSZK márka elkövetéskori forintértéke 6067,20 forint volt.
A bíróság megállapította, hogy a terhelt megszegte az 1974. évi 1. számú tvr. 9. §-ának (1) bekezdését, valamint az 5. §-ának (1) bekezdését, és ez utóbbival a devizagazdálkodás megsértése vétségének kísérletét valósította meg.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az 1974. évi 1. számú tvr. 9. §-ának (1) bekezdése azt tartalmazza, hogy a külföldi fizetőeszköz vételre felajánlása a birtokba tartónak mindaddig kötelessége, amíg a fizetőeszköz a birtokában van, tehát a vételre felajánlás nem csupán a szerződéstől számított 8 napon belül, hanem azt követően is jogszabályi előírás.
Kétségtelen, hogy a deviza-szabályszegés 8 napon belül történő vételre fel nem ajánlással befejezett. Ez azonban nem jelenti azt, hogy maga a bűncselekmény is befejezett lenne, mivel a terhelt szándéka végül is a külföldi fizetőeszköz külföldre való vitelére irányult, a fizetőeszköz szempontjából pedig a kivitel a döntő, mert ezzel kerül ki a fizetőeszköz véglegesen az ország területéről, a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzése alól.
A másodfokon eljárt megyei bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a terhelt szándéka a külföldi fizetőeszköznek az országból történő kivitelére irányult. A fizetőeszköznek vételre felajánlásának elmulasztása pedig a kivitelnek mint célcselekménynek az eszközcselekménye, s a cselekmény minősítésekor a célcselekmény és nem az eszközcselekmény a meghatározó.
Az eljárt bíróságok határozatai ellen a cselekmény jogi minősítéséről szóló rendelkezései miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a devizaérték vételre felajánlásának elmulasztása és a devizaérték jogellenes külföldre kivitelének megkísérlésével kapcsolatos, időben elkülönülő tevékenység tekintetében nem azért állapítható meg a természetes egység, mert a két deviza-szabályszegés egymással a cél- és eszközcselekmény viszonylatában áll, hanem a következők miatt.
Valamennyi olyan cselekmény természetes egységnek tekintendő, amellyel az elkövető egy tevékenységgel szegi meg a tervszerű devizagazdálkodásról szóló jogszabályokban meghatározott két vagy több kötelességet vagy tilalmat. A természetes egység azonban nemcsak egyetlen, hanem több cselekménymozzanattal, illetve több tevékenységgel is megvalósulhat. Szükséges azonban ehhez, hogy egységes akaratelhatározásból fakadjon, mint ez az adott ügyben is megállapítható. A természetes egységet nem érinti továbbá az sem, hogy az egyik szabályszegés bizonyos állapotot eredményez. Ezt az állapotcselekményt rögzíti az 1974. évi 1. számú tvr. 9. §-ának (3) bekezdése, amikor úgy rendelkezik, hogy a felelősség mindaddig fennáll, amíg a devizaérték, illetőleg a vagyoni érték a kötelezett tulajdonában (birtokában, rendelkezése alatt) van, kivéve, ha e kötelezettség alól felmentést kapott.
A terhelt 1981 júliusában jutott a devizaérték birtokába. A megszerzés időpontjától számított 8 napon belül a vételre felajánlási kötelezettségének nem tett eleget. E határidő leteltével tehát befejezett formában megvalósította az 1974. évi 1. számú tvr. 9. §-ának (1) bekezdésében meghatározott deviza-szabályszegést. A későbbi s az 5. §-a (1) bekezdésének c) pontjába ütköző újabb elkövetési magatartás ezt a befejezett magatartást a jelen esetben nem vetheti vissza kísérleti stádiumba.
A devizagazdálkodás szabályai a jogi előírások egymással összefüggő rendszerével biztosítják a devizahatóságnak a külföldi fizetőeszközök forgalma feletti ellenőrzési és rendelkezési jogát, s azok a keretjogszabályokon keresztül érvényesülnek. A keretszabályoknak ugyanazon devizaértékre való halmozódása pedig nem jelenti szükségszerűen a bűncselekmények halmazatát is, hanem a Btk. 309. §-ának tényállásán belül természetes egységbe is olvadhatnak.
Lényegében ez állapítható meg az elbírált ügyben is. A természetes egység keretén belül pedig a bűnösség befejezett bűncselekményben állapítható meg – a később kiemelt kivételektől eltekintve – akkor is, ha akárcsak egyetlen szabályszegés is eljutott ebbe az elkövetési szakba.
Az ezzel ellentétes álláspont elfogadása a büntetés kiszabása során is indokolatlanul enyhébb jogi elbírálást eredményezne. A Btk. 17. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kísérletre is a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni, de míg a Btk. 87. §-ának (2) bekezdése a büntetési tételnél egyszeri, a Btk. 87. §-ának (3) bekezdése kísérlet esetén már a kétszeres leszállást is lehetővé teszi, s a Legfelsőbb Bíróság 12. számú Irányelve [B/1. pont] szerint pedig általában enyhítőként kell értékelni azt, hogy a cselekmény kísérleti szakban maradt.
Természetesen más elbírálást igényel az az eset, amikor a kísérleti alakzat súlyosabb megítélés alá esik, mint a befejezett elkövetés, így pl. ha a befejezett magatartás csak szabálysértés, a kísérleti magatartás bűncselekmény; illetőleg ha a kísérleti magatartás bűntett, a befejezett tevékenység vétség; végül, ha a kísérlet súlyosabb büntetési tétel alá esik, mint a befejezettként értékelt cselekmény.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította az eljárt bíróságok határozatai a cselekmény jogi minősítésére vonatkozó részükben törvénysértők, azokat hatályon kívül helyezte, és a terhelt cselekményét devizagazdálkodás megsértése vétségének befejezett alakzataként minősítette. (B. törv. II. 929/1982. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás