GK BH 1983/35
GK BH 1983/35
1983.01.01.
A különböző szerződéstípusok jellemzőit vegyesen tartalmazó szerződésekkel kapcsolatos vitákat egyrészt a szerződések általános szabályainak, másrészt a jelleg szempontjából legközelebb eső szerződéstípusra vonatkozó szabályoknak megfelelő alkalmazásával kell eldönteni [Ptk. 423. §, 462. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság az ítéletében 55 341 Ft-nak és kamatának megfizetésére kötelezte az alperest. Az ítélet indokolása szerint a felek között raktározási szerződés jött létre, amelyben az alperes vállalta, hogy a felperes által beszállított tejport mennyiségileg átveszi, annak hiánymentes kezelését biztosítja, és a minőség megóvásához szükséges hőmérsékletet is biztosítja. A felek 1980. július 30-án az alperes raktárában levő és a felperes tulajdonát képező tejpor nettó mennyiségét 44 040 kg-ban állapították meg. Az ezután következő kiszállítások során történt mérlegelés adatai szerint a nettó súlyhiány 1287 kg volt. Az alperes elmulasztotta a tárolásra átvett tejpor mennyiségét ellenőrizni, és a szerződés teljesítése érdekében sem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható lett volna. A hiányzó termékmennyiség ellenértékét tehát szerződésszegése miatt meg kell fizetni. Megállapította a bíróság azt is, hogy a felperest csak a kiszállítás alkalmával terhelte mérlegelési kötelezettség, e kötelezettségének eleget tett, ezért a keletkezett kár megosztására sem volt lehetőség.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett.
A fellebbezés nem alapos.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, és megalapozott az alperest marasztaló döntése, az ítélete indokolását azonban az alábbiak figyelembevételével módosítani kellett.
A felek bérleti szerződésnek minősítették ugyan a megállapodásukat, az azonban az első fokú ítélet indokolásával egyezően azért nem helytálló, mert az alperes a hűtőtárolójának egy részét nem adta a felperes használatába (Ptk. 423. §), hanem a hűtőtárolójának meghatározott helyiségében a beszállított termék őrzését vállalta [Ptk. 426. § (1) bek.]. Ennek figyelembevételével pedig a felek szerződése letéttel vegyes bérleti szerződés.
A Ptk. nem ismeri az ún. típuskényszert, hanem lehetővé teszi a felek számára a szerződési típusok vegyítését. Az állandó bírói gyakorlat szerint a vegyes szerződésekkel kapcsolatos kérdéseket a szerződések általános szabályai, valamint a jelleg szempontjából legközelebb eső és a jogszabály által szabályozott típusra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell megoldani. A konkrét ügyben ez a letéti szerződésre vonatkozó rendelkezéseket jelenti, amelyek alapján az alperes a hűtőtárolójába beszállított terméket köteles volt időlegesen megőrizni.
Az alperesnek a szerződés alapján valóban nem volt olyan kötelezettsége, hogy a tárolás megkezdésekor a terméket mérlegelje. Neki kellett eldöntenie, hogy a tárolásra átadott tejpor mennyiségét elfogadja-e, vagy azt ellenőrizni kívánja. Amennyiben azonban a felperes által állított súlyadatokat ellenőrzés nélkül elfogadta, úgy megfosztotta magát annak a lehetőségétől, hogy utóbb bizonyítani tudja azt, hogy a beszállított tejpor mennyisége már a részére történt átadáskor kevesebb volt. Ezt a tényt pedig az alperesnek nem valószínűsítenie, hanem bizonyítania kellett volna. Az alperes a tejport nettó mennyiségben, elismervény aláírásával átvette a felperestől, ennek következtében pedig ugyanannyi mennyiségű tejport kellett nettó mennyiségben kiszolgáltatnia.
Az alperes a Ptk. 462. §-a alapján rábízott tejport nem tudta maradéktalanul kiszolgáltatni a felperesnek, ezért helytállóan kötelezte az elsőfokú bíróság kártérítés jogcímén a hiányzó termék ellenértékének megfizetésére.
Szükséges még megjegyezni, hogy a tejpor beszállításakor a göngyöleg súlyát, tehát a beszállított tejpormennyiség bruttó súlyát kétségtelenül nem jelölte meg a felperes. Az azonban nem vitatott, hogy a perbeli tejpormennyiséget zsákgöngyölegben adta át megőrzésre az alperesnek, ezért a mérlegelés során a nettó mennyiség megállapítása céljából a zsákgöngyöleg egyébként nem vitatott súlyát helytállóan vonta le.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. II. 30 751/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás