GK BH 1983/373
GK BH 1983/373
1983.09.01.
Nem kifogásolhatja a teljes szakértői költségben történt marasztalását az az egyébként részlegesen pernyertes fél, akinek a perbeli mulasztása miatt feleslegesen került sor a szakértői bizonyításra [Pp. 80. § (2) bek., 81. §].
A megrendelő felperes által szavatossági elállás címén a szállító alperes ellen 4197 Ft termékellenérték visszafizetése és kamata megfizetése iránt indított perben az első fokon eljárt bíróság – a felperes kérésére képviselőjének távollétében tartott – első tárgyaláson szakértői bizonyítást rendelt el. Az ennek tárgyában hozott végzést is tartalmazó tárgyalási jegyzőkönyvet az elsőfokú bíróság azzal a felhívással postázta a felperes címére, hogy 3 napon belül köteles a szakértőként kirendelt Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézettel is közlendően bejelenteni a bíróságnak azt, ha nem képes a perbeli fürdőkádaknak vizsgálata céljából történő bemutatására.
A szakvélemény szerint az adathiányos okmányok miatt nem azonosítható a megvizsgált két darab fürdőkád. A csatolt díjjegyzék szerint a költségeket is magában foglaló szakértői díj címén 3954 Ft merült fel.
A felperes a szakvéleményre utalva 2096 Ft-ra szállította le a keresetét.
Az elsőfokú bíróság az alperest 1970 Ft és kamata megfizetésére kötelezte, míg a kereset ezt meghaladó részét elutasította, „illetve a keresetmódosítás folytán az eljárást részben megszüntette”. A felperest kötelezte 3954 Ft szakértői díj megfizetésére. Az ítélet indokolása szerint az alperest az 1 db fürdőkádra nézve azért kellett marasztalni, mert egyrészt az a repedések miatt rendeltetésszerű célra nem alkalmas, másrészt az alperes nem bizonyította, hogy a terméket hibátlan állapotban adta át a fuvarozónak. A szakértői díj viselésére viszont a felperes azért köteles, mivel felhívás ellenére sem közölte, hogy az állítólag hibás fürdőkádak nem azonosíthatók. Ennek a mulasztásának a következményeként a felperes köteles megfizetni a sikertelennek bizonyult helyszíni szakértői szemlével összefüggésben felmerült szakértői díjat.
A felperes az első fokú ítéletnek őt szakértői díj tekintetében marasztaló részét fellebbezéssel támadta meg. Kérte az ítélet sérelmezett részének megváltoztatásával a szakértői díj megfizetésére az alperest kötelezni. A Pp. 81. §-ának (1) bekezdésében előírtakra hivatkozva azzal érvelt, hogy az elsőfokú bíróság a szakértői díjban marasztaló döntésének meghozatalánál a részleges pernyertességét figyelmen kívül hagyta.
A fellebbezés nem alapos.
Tény, hogy az első fokú eljárás során a felperes részlegesen pernyertes lett. Ez a tény azonban önmagában még nem eredményezi a felek között a perköltségek ennek arányában való megosztását, mert az a fél, aki egyes perbeli cselekményeket sikertelenül végez, vagy egyes perbeli cselekményekkel indokolatlanul késedelmeskedik, avagy valamely határnapot vagy határidőt mulaszt, vagy más módon felesleges költséget okoz, az ebből származó költségeinek megtérítését pernyertessége esetén sem igényelheti, illetőleg az ellenfél ebből eredő költségeinek megtérítésére a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezhető. [Pp, 80. § (2) bek.]. Az adott esetben a helyszíni szakértői szemle költségeit is magában foglaló szakértői díj indokolatlanul és kizárólag azért merült fel, mert a felperes bírói felhívás ellenére sem az előírt 3 napon belül, sem később nem közölte, hogy az állítása szerint hibás két db fürdőkád nem azonosítható. Következésképpen a felperes az első fokú ítéletnek őt szakértői díj tekintetében marasztaló részét ténybeli és jogszabályi alap nélkül támadta meg fellebbezéssel.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése értelmében helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. I. 31 432/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás