MK BH 1983/376
MK BH 1983/376
1983.09.01.
I. Költségvetési szerv fizikai munkakörben foglalkoztatott dolgozójának abban az esetben jár éjszakai pótlék, ha a munkáját állandóan vagy legalább egy hétig éjszakai műszakban végzi [17/1979. (XII. 1.) MüM sz. r. 27. § (1) bek.; 21/1979. (XII. 28.) MüM sz. r. 5. §].
II. Ha a munkaügyi döntőbizottság marasztaló határozata a marasztalás összegét nem határozta meg, a döntőbizottság határozata elleni kereset elutasítása esetén a határozat e hiányát – ha erre mód van – a munkaügyi bíróságnak kell pótolnia [Pp. 357. § (4) bek.; 19/1979. (XII. 1.) MüM sz. r. 18. § (2) bek.].
A perben szereplő alperesek valamennyien a felperes szakmunkásképző intézet alkalmazásában állnak mint portások. A felperes a portási teendők ellátására 7 dolgozót alkalmaz, akik a portási szolgálatot 0 órától 24 óráig terjedő időben, egymást váltva, folyamatosan látják el. Az intézet jellegéből adódóan mind vasárnapokon, mind munkaszüneti napokon is szolgálatot kell teljesíteni. Egy-egy alkalommal 12 órás szolgálatot teljesítenek. A szolgálati idő reggel 6 órától 18 óráig, illetve 18 órától reggel, 6 óráig tart. Az alperesek általában hetente egy alkalommal tartottak éjszakai szolgálatot.
Az alperesek a döntőbizottsághoz benyújtott kérelmükben éjszakai pótlék kifizetését kérték.
A munkaügyi döntőbizottság a határozatával a kérelemnek helyt adott. Kötelezte a felperes munkáltatót, hogy fizessen 10%-os éjszakai pótlékot az alperesek részére 1980. január 1-jétől. A határozat indokolása szerint az intézetnél dolgozó 7 portás között az éjszakai ügyeletet nem lehet arányosan elosztani, ezért a portás dolgozók a folyamatosan adódó szolgálatokat egymást váltva teljesítik. Ebből eredően szolgálati idejük egy része az éjszakai órákra esik. Az 1982. február havi beosztás alapján megállapította, hogy az alperesek havonta általában 3-4, illetve a II. rendű alperes 5 éjjel teljesített szolgálatot. Ekként az éjszakai munkavégzést rendszeresnek tekintette, és a díjazást az elvégzett munka után járóan rendelte kifizetni.
A felperes munkáltató a döntőbizottság határozatának megváltoztatását és az éjszakai pótlék megfizetésére történő kötelezésének mellőzését kérte. Bemutatta a Művelődési Minisztérium 1057/1982. számú tájékoztatását, amely szerint a hetente egy-egy alkalommal éjszakai munkát végző fűtök részére éjszakai pótlék nem állapítható meg.
A munkaügyi bíróság a felperes keresetét elutasította.
Az ítélet indokolása szerint az alperesek a 3164. kulcsszámú besorolás alapján fizikai dolgozók, és rendszeresen – hetenként – teljesítettek éjszakai műszakban szolgálatot, ezért részükre a 21/1979. (XII. 28.) MüM számú rendelet 5. §-ának értelmében a személyi alapbérük 10%-ának megfelelő éjszakai pótlék jár.
A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A munkaügyi bíróság helytállóan utalt a Munka Törvénykönyvének a költségvetési szerveknél, a Magyar Nemzeti Banknál, a pénzintézeteknél, valamint a szövetkezeti érdek-képviseleti szerveknél történő végrehajtásáról szóló 21/1979. (XII. 28.) MüM számú rendeletre, melynek 5. §-a szerint a 17/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 27. §-ának (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a költségvetési szerv dolgozója részére éjszakai pótlék nem jár. Ez alól kivételt képeznek azok a fizikai dolgozók, valamint számítástechnikai munkakörben foglalkoztatottak, akik rendszeresen (állandóan vagy hetenként váltakozva) éjszakai műszakban dolgoznak. Ezek részére személyi alapbérük 10%-ának megfelelő éjszakai pótlék jár.
A munkaügyi bíróság azonban az idézett jogszabályi rendelkezést tévesen értelmezte. Maga a jogalkotó is szükségesnek látta a „rendszeresen” meghatározás értelmezését a zárójelben található „állandóan vagy hetenként váltakozva” kifejezések alkalmazásával. A jogszabály helyes értelmezése szerint az alperesek által havonta 4-5 alkalommal az éjszakai órákban végzett szolgálat nem tekinthető sem állandónak, sem rendszeresnek. Rendszerességről ugyanis csak akkor lehetne szó, ha a portás egyik héten állandó jelleggel éjszakai szolgálatot lát el, majd a másik héten más munkabeosztásban teljesít szolgálatot, majd ismét éjszakai műszakban dolgozik. A munkaügyi bíróság a fentiek alapján akkor járt volna el helyesen, ha a felperes keresetének helyt adva, a döntőbizottság határozatát megváltoztatja, és az alperesek éjszakai pótlék kifizetése iránti kérelmét elutasítja.
A munkaügyi bíróság ítélete saját álláspontjának alapulvételével sem helytálló, mert nem tartalmaz határozott rendelkezést, melyből a felperes teljesítési kötelezettségének összegszerűsége egyértelműen megállapítható lenne. Ennek hiányában pedig az ítélet, illetőleg az ítélettel hatályában fenntartott munkaügyi döntőbizottsági határozat végrehajthatatlan. A 19/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 18. §-ának (2) bekezdése szerint ugyanis a munkaügyi döntőbizottság határozatának fizetési kötelezettség esetén tartalmaznia kell a marasztalás összegét. A határozat hiányát pedig – ha erre mód van – a bíróságnak eljárása során hivatalból kell pótolnia [Pp. 357. § (4) bek.]. A munkaügyi bíróság nem tisztázta a tényállást abban a körben, hogy az alpereseket milyen összegű munkabér alapján illeti meg a 10%-os mértékű éjszakai pótlék. Nem állapította meg tételesen, hogy – a perbeli időszakban – az alperesek személyenként milyen összegű éjszakai pótlékra jogosultak. (M. törv. I. 10 083/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás