MK BH 1983/380
MK BH 1983/380
1983.09.01.
A termelőszövetkezet a tagja részére a háztáji gazdasággal való együttműködés keretében a termelés és az értékesítés feltételeinek megteremtésével összefüggésben térítés ellenében nyújtott szolgáltatásainak megfelelő teljesítéséért felelősséggel tartozik. A vetés szakszerű gondozásának elmulasztásából, az időjárás viszontagságaiból eredő terméskiesés következményei viszont a termelőszövetkezet tagját terhelik, a háztáji földön történő termelés kockázatát tehát a tag maga viseli [1967. évi III. tv. 89. §; 12/1977. (III. 12.) MÉM sz. r. 73. §].
Az alperes 1974. május 20-tól dolgozik a felperes mezőgazdasági termelőszövetkezetben, 1975. január 1-jétől pedig annak tagja, raktáros munkakört tölt be. A háztáji földterületre vonatkozó igényét – az előző évek gyakorlatának megfelelően – az 1981. évre is bejelentette. Az 1981 februárjában kitöltött kérdőív adatai szerint 800 négyszögöl sárgarépa és 800 négyszögöl petrezselyem termelése céljából kért háztáji földet.
Kérelmét a felperes teljesítette, és a területet annak használatba adását követően sárgarépa-, illetőleg petrezselyemmaggal vetette be. A mag azonban nem kelt ki. A felperes csereként egy ugyancsak sárgarépával bevetett földterületet ajánlott fel, azt azonban az alperes nem fogadta el. A felperes a gazdasági év végén a háztáji terület művelési költségével, 2683 forinttal terhelte meg az alperest.
Az alperes a művelési költség elengedése iránt kérelmet terjesztett elő a döntőbizottsághoz. A döntőbizottság tárgyalásán háztáji járandóság címén 25 q májusi morzsolt kukorica kiadására kérte kötelezni a felperest. Arra hivatkozott, hogy önhibáján kívül maradt el a termés a részére kijelölt háztáji földterületen.
A szövetkezeti döntőbizottság a határozatával kötelezte a felperest 25 q májusi morzsolt kukorica kiadására. Ezzel szemben elutasította az alperesnek a művelési költség megfizetésének kötelezettsége alól való mentesülés iránt előterjesztett kérelmét.
A határozat indokolása szerint a termelőszövetkezet az alperes kérelmére a háztáji földjén elvégezte a talaj-előkészítést és a vetést. A vetés a kedvezőtlen időjárási és talajviszonyok miatt maradt sikertelen. Az alperest nem terheli vétkesség amiatt, hogy az elvetett mag nem kelt ki. Felelőssége abban állapítható meg, hogy a csereként felajánlott sárgarépával bevetett földterületet nem fogadta el háztáji földként.
A döntőbizottság határozatát a termelőszövetkezet támadta meg keresettel. Kérte a szövetkezeti döntőbizottság határozatának a 25 q májusi morzsolt kukorica természetbeni kiadására vonatkozó rendelkezése megváltoztatását. Arra hivatkozott, hogy a háztáji földön gazdálkodót terheli a termeléssel összefüggő kockázat.
A munkaügyi bíróság elutasította a felperes keresetét.
Az ítélet indokolásának lényege szerint a 12/1977. (III. 12.) MÉM számú rendelet 73. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezésből következik, hogy a termelőszövetkezet által történt vetés esetén a kockázat nemcsak a szövetkezeti tagot terheli.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság helybenhagyta a munkaügyi bíróság ítéletét.
Az elsőfokú bíróság álláspontjával egyezően állapította meg, hogy a termelőszövetkezet által történt vetés esetén a termelési kockázat a tagot és a termelőszövetkezetet egyenlő arányban terheli. A termés elmaradásáért a felperes azért felelős, mert a magot vegyszerrel szennyezett talajba vetette. Az alperesnek pedig az róható fel, hogy nem tett eleget a kárenyhítési kötelezettségének, mivel a csereként felajánlott bevetett földterületet nem fogadta el.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A 12/1977. (III. 12.) MÉM számú rendelet 73. §-ának (1) bekezdése szerint a tagok háztáji gazdasága a termelőszövetkezet egyik üzemága, amelyben a termelés és értékesítés feltételeinek megteremtése elsősorban a közös gazdaság feladata. A közös és a háztáji gazdaságok közötti együttműködés módját, mértékét a jogszabályok keretei között az alapszabályban kell meghatározni.
A 73. § (2) bekezdése szerint a termelőszövetkezet takarmány, szaporítóanyag, vetőmag stb. biztosításával, a háztáji gazdaságban előállított termény, nevelt állat átvételére irányuló megállapodás kötésével, a háztáji gazdaságból származó termék közös értékesítésével, szolgáltatással és egyéb más módon segíti elő a közös és a háztáji gazdaság együttműködését, a háztáji termelés fejlesztését.
A (3) bekezdés pedig úgy rendelkezik, hogy az együttműködés keretében nyújtott szolgáltatásokért a tag a termelőszövetkezet által megállapított térítést fizeti.
A jogszabály idézett rendelkezéseiből következik, hogy a termelőszövetkezet csak a termelés és az értékesítés feltételeinek megteremtésével összefüggő szolgáltatások teljesítéséért tartozik felelősséggel. Az elvetett növény szakszerű gondozásának elmulasztásából, az időjárás viszontagságaiból eredő terméskiesés következményei viszont a termelőszövetkezet tagját terhelik.
A háztáji földön gazdálkodó tsz.-tag tehát a termeléssel összefüggő kockázatot maga viseli.
A perbeli esetben a felperes által elvetett sárgarépa- és petrezselyemmag nem kelt ki.
Az eljárt bíróságok az alperesnél ennek folytán mutatkozó terméskiesés következményét – anélkül, hogy az ezzel összefüggő tényállást tisztázták volna – annak feltételezésével, hogy a termelőszövetkezet a vetőmagot kellő talaj-előkészítés nélkül, gyomirtó szerrel szennyezett földbe vetette, teljes egészében a termelőszövetkezetre hárította.
A per jelenlegi állása mellett azonban nem állapítható meg megnyugtatóan, hogy mi volt az oka a terméskiesésnek.
Elmaradt annak a vizsgálata, hogy a felperes a talaj-előkészítés, a vetőmag kiválasztás és a vetés során neki felróható mulasztást követett-e el, vagy a vetés pusztulását a felperestől független időjárási tényezők okozták-e. E kérdések tisztázása érdekében szakértő bevonása sem lett volna célszerűtlen.
A bíróságok nem szerezték be a felperes alapszabályát, valamint a felek között létrejött szerződést annak tisztázása érdekében, hogy a termelőszövetkezet előzetesen valóban tájékoztatta-e az alperest arról, hogy a háztáji földben az előző évi gazdálkodás eredményeként maradt vegyszerek károsító következményeiért nem vállal felelősséget, továbbá, hogy a termelőszövetkezeti tag a szóban levő esethez hasonló esetekben – a bekövetkezett kár enyhítése érdekében – köteles-e a termelőszövetkezet által csereként felajánlott másik bevetett területeket háztáji földként elfogadni.
A tényállás teljes felderítése után kerülhettek volna csak a bíróságok abba a helyzetbe, hogy a felperesnek a Tv. 89. §-ában meghatározott felelőssége, illetőleg annak mértéke tekintetében megnyugtató döntést hozzanak. (M. törv. II. 10 062/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás