BK BH 1983/390
BK BH 1983/390
1983.10.01.
Gyújtogatással megvalósított közveszélyokozás mellett a rongálás bűnhalmazatban nem állapítható meg [Btk. 259. § (1) bek., (2) bek. b) pont, 324. § (3) és (4) bek., 12. § (1) bek.].
Az elsőfokú bíróság a vádlottat – egyebek között – több rendbeli dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette és 7 rendbeli közveszélyokozás bűntette miatt halmazati büntetésül – mint többszörös visszaesőt – 10 évi szabadságvesztésre, 10 évre a közügyektől eltiltásra, 1 arany briliánsgyűrű és 2 arany kövesgyűrű vagyontárgyának elkobzására ítélte. A szabadságvesztést fegyházban rendelte végrehajtani.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A vádlott a fővárosban 11 lakásba a bejárati ajtók kitekintő ablakát megrongálva s azon keresztül bemászva, további esetekben a konyhai bukóablakon bemászva hatolt be: ezekből a helyiségekből különböző értéktárgyakat, összesen 333 262 forint értékben tulajdonított el.
A vádlott 7 alkalommal a lopások végrehajtása után a behatolása nyomainak eltüntetése végett a lakásokban jól égő tárgyakat gyújtott fel, s ezáltal közveszélyes helyzetet teremtett, mert a lakástüzek késedelmes észlelése és megkésett oltása esetén a tűz – jelentős értékű dolgok veszélybe kerülését előidézve – a szomszédos lakásokra, illetve a lakóházra átterjedhetett volna.
A megalapozott tényállás alapján az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a vádlott bűnösségére, és a cselekményeit az anyagi jogszabályok rendelkezésének megfelelően minősítette.
Nem értett egyet a Legfelsőbb Bíróság azzal a jogi állásponttal, hogy a vádlottnak a közveszélyokozás bűntetteként értékelt cselekményével halmazatban a Btk. 324. §-a szerinti rongálás bűntette is megállapítható.
A Btk. 259. §-ának (1) bekezdésében felvett közveszélyokozás bűntette tényállásának egyik tárgyi eleme az elkövetési magatartás és annak közveszélyt előidéző eredménye.
Közveszély – egyebek között – akkor jön létre, ha jelentős értékű dolgok kerülnek veszélybe.
Gyújtogatással előidézett közveszély – amely személyi vagy anyagi sérelem beállásának közeli reális lehetőségét hordja magában – szükségszerűen feltételezi anyagi javak égetéssel történt megrongálódását, megsemmisülését: e fizikai folyamat hiányában a közveszély közelsége és tényleges bekövetkezése sem alakulhat ki.
Ebből következően a gyújtogatással megvalósított közveszélyokozás esetén a rongálás a Btk. 259. §-ának (1) bekezdése szerinti elkövetési tevékenység szükségszerű következménye. E törvényi rendelkezés szerkezeti felépítése is olyan felismerést alapoz meg, amely szerint a Btk. 259. §-ának (1) bekezdése a vagyoni érdekek sérelmének az értékelését is magában foglalja, amikor a cselekményt súlyosabb – 2 évtől 8 évig terjedő – szabadságvesztéssel fenyegeti.
A Btk. 259. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti rendelkezés a közveszélyokozásának azt az esetét fenyegeti súlyosabb (5 évtől 10 évig terjedő) szabadságvesztéssel, amikor a cselekmény különösen nagy vagyoni hátrány okozásával járt. Ezzel szemben az olyan esetben amikor a cselekmény az egymillió forintot el nem érő vagyoni hátrányt okozott, és ezért a Btk. 324. §-a (3) vagy (4) bekezdései szerint minősülő rongálás bűntettének halmazatban való megállapítására is sor kerülne: a Btk. 85. §-ának (3) bekezdése alkalmazásával kiszabható halmazati büntetés lényegesen meghaladná a súlyosabban minősülő közveszélyokozást fenyegető büntetési tétel határát. Az ilyen büntetés-végrehajtási következmény lehetővé tétele ellentétben állna a Btk. büntetési rendszerével, és a cselekmény társadalomra veszélyességének a törvényi fenyegetettség mértékében kifejeződő értékelésével.
Mindebből következik, hogy a közveszélyokozás [Btk. 259. § (1) bekezdés] és a rongálás [Btk. 324. § (3) vagy (4) bekezdés] ilyen esetben történő halmazatban való megállapítása egyrészt figyelmen kívül hagyná, hogy amikor a közveszélyokozás konkrét elkövetési tevékenysége a gyújtogatás, akkor abból szükségszerűen ered a rongálás is, másrészt a már kiemelt törvényi szabályozás folytán a halmazat megállapítása nem volna összhangban a Btk.-nak sem a jogi minősítésekre, sem a szankciórendszerére vonatkozó elvi és gyakorlati követelményeivel.
Olyan esetben pedig, amikor a Btk. 259. §-ának (1) bekezdésében írt közveszély előidézése olyan rongálással jött létre, amely az egymillió forintot el nem érő vagyoni hátrányt okozott: a tényleges vagyoni érdeksérelmet a közveszélyokozás alapesetében meghatározott törvényi büntetési kereten belül a konkrét büntetés meghatározásánál lehet értékelni.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint nem volt törvényes lehetőség a közveszélyokozás és rongálás halmazatban történő megállapítására. Ezért helybenhagyta azt az első fokú ítéleti értékelést, amely szerint a gyújtogatással előidézett terhelti cselekményt a bíróság közveszélyokozásnak minősítette. (Legf. Bír. Bf. IV. 513/1982.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás