PK BH 1983/399
PK BH 1983/399
1983.10.01.
Mezőgazdasággal élethivatásszerűen nem foglalkozó magánszemély – az öröklést kivéve – az illetékes földhivatal engedélyével szerezheti meg külterületi föld tulajdonjogát. 6000 m2 külterületi földet olyan községben szerezhet, amelyben mező-, illetőleg erdőgazdasággal feladatszerűen foglalkozó állami szerv vagy szövetkezet, illetve annak egysége nem működik. Ahol ilyen működik, ott csak 3000 m2-t szerezhet a már meglevő külterületi ingatlana beszámításával [1977. évi 27. sz. tvr. 4. és 5. §; 36/1977. (XI. 3.) MÉM sz. r. 8. § (2) és (3) bek.].
A felperes, aki mezőgazdasággal nem foglalkozik élethivatásszerűen az 1981. június 16. napján kelt szerződéssel megvásárolta a perbeli külterületi ingatlan 1/4 tulajdoni illetőségét 2874 m2 területtel. A földhivatal a szerződést jóváhagyta és a felperes tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. A felperes 1982. április 16. napján további 2899 m2 területű külterületi ingatlan vételére szerződött. A városi földhivatal a szerződés jóváhagyását határozatával megtagadta. A földhivatal a döntését azzal indokolta, hogy a felperes által megszerezni kívánt ingatlanilletőség a jogszabály által megengedett mértéket meghaladja. A megyei földhivatal a határozatával a városi földhivatal határozatát helybenhagyta.
A felperes a törvényes határidőben előterjesztett keresetében a földhivatali határozat megváltoztatását kérte. Álláspontja szerint a jogszabály a mezőgazdasági munkával nem élethivatás-szerűen foglalkozó magánszemély részére lehetővé teszi 6000 m2-ig külterületi föld megszerzését. Az 1982. április 16-án kelt szerződéssel 6000 m2-t el nem érő külterületi föld kerülne tulajdonába.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét – az alperes ellenkérelme szerint – elutasította. A döntését azzal indokolta, hogy mezőgazdasággal élethivatás-szerűen nem foglalkozó személy csak 3000 m2 külterületi ingatlan tulajdonjogát szerezheti meg. A 6000 m2-t meg nem haladó nagyságú külterületi föld megszerzése felmentés esetén és olyan községben engedélyezhető, amelyben mező-, illetőleg erdőgazdálkodás feladatszerűen foglalkozó állami szervezet vagy szövetkezet nem működik. Ilyen kivétel pedig nem áll fenn.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes, valamint S. P. 1982. április 16-án megkötött adásvételi szerződését jóváhagyta. A bíróság által kifejtett jogi álláspont szerint a mezőgazdasággal élethivatás-szerűen nem foglalkozó magánszemély által megszerezhető külterületi földtulajdon mértéke az 1977. évi 27. számú törvényerejű rendelet 1. §-a (1) bekezdése b) pontjának rendelkezése értelmében – a tulajdonszerzés számától függetlenül – 6000 m2 földterület lehet.
A másodfokú bíróság ítélete ellen törvénysértés miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló 1967. évi IV. törvény védi a nagyüzemileg hasznosítható földtulajdont és megfelelő szabályozással biztosítja a föld művelését. E törvénnyel összhangban a mező- és erdőgazdasági ingatlanok forgalmáról szóló 1977. évi 27. számú törvényerejű rendelet 1. §-a azt határozza meg, hogy milyen terjedelmű földterület lehet magánszemély tulajdonában. Ennek alapján helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy mezőgazdasággal nem élethivatás-szerűen foglalkozó magánszemély tulajdonában legfeljebb 6000 m2 földterület lehet. Téves azonban az az álláspontja, hogy ez egyben azt is jelenti: ilyen személy – így a felperes is – eddig a mértékig feltétlenül szerezhet földtulajdont. A külterületi ingatlan szerzéséről és a földtulajdon megszerezhető mértékéről a tvr. 4. és 1. §-a, valamint a mező- és erdőgazdasági ingatlanok forgalmáról szóló 1977. évi 27. számú tvr. végrehajtásáról rendelkező, a 28/1979. (XII. 30.) MÉM számú rendelettel módosított 36/1977. (IX. 3.) MÉM számú rendelet (Vhr.) 8. §-ában foglaltak az irányadók. Ezeknek a jogszabályoknak az értelmében a mezőgazdasággal élethivatás-szerűen nem foglalkozó magánszemély – az öröklést kivéve – az illetékes földhivatal engedélyével szerezheti meg külterületi föld tulajdonjogát, éspedig 6000 m2 külterületi földet szerezhet olyan községben, amelyben mező- illetőleg erdőgazdasággal feladatszerűen foglalkozó állami szerv vagy szövetkezet, illetve annak egysége nem működik. [Vhr. 8. § (2) bek.]. 3000 m2-nél kisebb földterületet akkor is szerezhet, ha a föld fekvésénél fogva nagyüzemileg nem hasznosítható, vagy az eladó szociális és egyéb személyi körülményei (betegség, idős kor, alacsony jövedelem stb.) ezt indokolják [Vhr. 8. § (3) bek.].
Mindezekből következően a földhivatal törvényszerűen tagadta meg az 1982. április 16-án kötött szerződésen alapuló ingatlanszerzés engedélyezését. A felperes ugyanis a korábbi szerződés alapján már megszerezte 2874 m2 külterületi föld tulajdonjogát, az újabb szerződés engedélyezése esetén a külterületi földtulajdona meghaladta volna a 3000 m2-t. Ez pedig nem volt megengedhető, mivel az alperes előadásából megállapíthatóan a község külterületén mezőgazdasággal feladatszerűen foglalkozó termelőszövetkezet működik.
A másodfokú bíróság akkor járt volna el helyesen, ha a jogszabály rendelkezéseinek helyes értelmezésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság határozatát a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, egyben a helyébe a jogszabályoknak megfelelő határozatot hozva, az elsőfokú bíróság érdemben helytálló ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdésére utalással helybenhagyta. (P. törv. I. 20 129/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás