BK BH 1983/4
BK BH 1983/4
1983.01.01.
Nincs helye járművezetéstől eltiltás kiszabásának, ha a gondatlan szabályszegés kisebb fokú és a kifogástalan életvitelű terheltnek a közlekedésben való eddigi részvétele arra utal, hogy jövőbeni magatartása a forgalom rendjét és biztonságát nem veszélyezteti [Btk. 58. §, 187. § (1) bek.].
A járásbíróság a vádirat és tárgyalás kitűzése nélkül bíróság elé állítással folytatott eljárásban meghozott – és fellebbezések bejelentése hiányában első fokon jogerőre emelkedett – ítéletével a terheltet közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt havi 20%-os bércsökkentés mellett letöltendő 7 hónapi javító-nevelő munkára és 1 évre a járművezetéstől eltiltásra ítélte.
A megállapított tényállás szerint a terhelt a délelőtti órákban az országúton vezette a tulajdonában levő személygépkocsit, amikor megcsúszás miatt elvesztette uralmát a jármű felett és a jobb oldali árokba borult.
A baleset során a gépkocsiban a terhelt édesanyja, 2 hónapi gyógytartamú borda- és kulcscsonttörést, míg a nővére, 6 hónapi gyógytartamú alkar- és szegycsonttörést szenvedett.
A balesetet a terhelt a KRESZ 25. §-a (1) bekezdésében foglalt szabály megszegésével okozta, mert a jeges felületű úton a jármű sebességét helytelenül választotta meg.
A járművezetéstől eltiltás mellékbüntetést kimondó rendelkezés törvénysértő volta miatt a terhelt javára emelt törvényességi óvás alapos.
Az ügyben eljárt bíróságnak a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés alkalmazása szükségességének elbírálása során a terhelt bűnössége és a megvalósult cselekmény valamennyi körülményének az elemzésével kellett volna vizsgálnia, hogy a terheltnek a közlekedésben való részvétele jelent-e olyan veszélyt a közlekedés biztonságára, amely az említett mellékbüntetés kiszabását kellően megalapozza. Ennek vizsgálatára azonban nem, illetve nem megfelelő módon került sor.
Az iratok tartalma szerint a terhelt közlekedési előélete, egész életvitele, munkahelyi magatartása kifogástalan. A baleset során a terhelt legközelebbi hozzátartozói szenvedtek súlyos sérüléseket, a terheltet jelentős anyagi kár érte, és az iratoknál található igazolás szerint az adott munkája végzéséhez gépjármű használatára nagy szüksége van.
Az iratok tartalmából megállapítható, hogy
– a terhelt a személygépkocsiját 50 és 70 km/óra közötti sebességgel vezette;
– a baleset időpontjában és annak térségében az úttest felülete szakaszosan volt jeges és csúszós;
– a biztonságosnál valamelyest magasabban megválasztott sebességre volt visszavezethető, hogy a terhelt a jármű megcsúszása miatt elvesztette uralmát a járműve felett és a rendkívül kedvezőtlen tapadási viszonyok miatt nem volt képes vezetéstechnikai módszerekkel a járművét az úttesten tartani.
Az adott tényeket figyelembe véve tehát a terhelt közlekedési magatartása nem minősíthető súlyosan felróhatónak, a szabályszegése nem szándékos és nem durva jellegű, a jármű feletti uralom elvesztése kisebb fokú gondatlanságra vezethető vissza.
A kiemelt körülmények alapján sem a terhelt bűnösségének jellemzőiből, sem a tárgyi tényezők ismérveiből nem vonható le olyan következtetés, hogy a terheltnek a közúti forgalomban járművezetőként való meghagyása a forgalom rendjét és biztonságát veszélyeztetné.
Mindezekből következően az adott esetben nem volt törvényes alap a terhelttel szemben járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés kiszabására. Az ítélkezési gyakorlat szerint e mellékbüntetés alkalmazásának előfeltétele az a bírói felismerés, hogy az elkövetőnek a közúti forgalomban való részvétele bizonyos ideig veszélyezteti a közúti forgalom rendjét és biztonságát.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság járművezetéstől eltiltás alkalmazását mellőzte. (B. törv. IV. 508/1982. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás