PK BH 1983/402
PK BH 1983/402
1983.10.01.
I. A gazdasági munkaközösség létrehozásának lehetősége a lakossági igényeknek elsősorban gazdasági tevékenységgel, termelői, termelést kiegészítő, szolgáltató tevékenységgel való jobb kielégítését kívánja ösztönözni. A termelés és szolgáltatás, a kereskedelmi tevékenység szervezése és elősegítése – ha nem ütközik jogszabály rendelkezésébe – az ilyen tevékenységet ellátó egységek létrehozásának szervezésével kapcsolatos tevékenység is lehet [28/1981. (IX. 9.) MT sz. r. 1. § (1) és (2) bek., 20. § (1) bek.].
II. Vállalati gazdasági munkaközösség elsősorban a vállalat eszközeit hasznosítja, és létrehozásának feltétele, hogy a vállalat a munkaközösség kötelezettségeiért is felelősséget vállaljon [28/1981. (IX. 9.) MT sz. r. 20. § (2), (6) bek.].
A kérelmezők akik ugyanannak a kertészeti mg. szövetkezetnek a dolgozói, illetve a nyugdíjasai, az 1982. március 15-én kelt megállapodásukban szövetkezeti gazdasági munkaközösség létrehozását határozták el gazdálkodó szervezetek szervezésével, beindításával és folyamatos szaktanácsadással (igazgatási, jogi, pénzügyi és közgazdasági) együtt járó feladatok végzésre. A szerződés 12. pontja szerint a munkaközösség kötelezettségeiért a tagok csak korlátozottan, vagyoni hozzájárulásuk és a gazdasági munkaközösségben szerzett tárgyévi jövedelmük erejéig felelnek.
Az „együttműködési szerződés”, amelyet a szövetkezet a felperesi társaság képviselőjével kötött, tartalmazza ugyan a szövetkezet hozzájárulását a munkaszerződésnek a társasági szerződés szerint történő megalakulásához, szabályozza továbbá az együttműködés bizonyos körét, nem rendelkezik azonban a felelősségvállalásról.
Az elsőfokú bíróság a cégbejegyzési kérelmet elutasította. Megállapította, hogy a munkaközösség igazgatási tevékenységével kapcsolatos tervezett működésére vonatkozó államigazgatási jóváhagyó határozat nincsen. A jogi feladatok végzése, a gazdálkodó szervezetek szervezése, beindítása pedig jogszabályba ütközik, ezért érvénytelen.
A kérelmezők fellebbezésükben a végzés megváltoztatását és a cégbejegyzés teljesítését kérték.
A kérelem nem helytálló.
A 28/1981. (IX. 9.) MT sz. rendelet (R.) 1. §-ának bekezdése értelmében magánszemélyek fogyasztási és egyéb szolgáltatási, kisüzemi termelés és a gazdálkodó szervezetek tevékenységét kiegészítő tevékenység végzésére, valamint ezek szervezésére és elősegítésére gazdasági munkaközösséget hozhatnak létre. A R. 20. §-ának (2) bekezdése szerint ez a rendelkezés vonatkozik a vállalati gazdasági munkaközösségre is, amelynek tevékenységéért a vállalat felelősséget vállal.
A gazdasági munkaközösség létrehozásának lehetősége a lakossági igényeknek elsősorban a gazdasági tevékenységgel, termelői, termelést kiegészítő, szolgáltató tevékenységgel való jobb kielégítését kívánja ösztönözni. A jogszabály szövegében a szervezés és elősegítés szóhasználatot elsősorban a gazdálkodó szervezetek tevékenységét kiegészítő, valamint a szolgáltatások, a kisüzemi termelést és a kereskedelmi tevékenységet [R. 1. § (2) bek.] szervező és elősegítő tevékenységként kell értelmezni, lehet pl. az árubeszerzői, műhely vagy üzlet létesítését elősegítő, a termelés és üzemszervezési stb. tevékenység.
A termelés és szolgáltatás, a kereskedelmi tevékenység szervezése és elősegítése az ilyen tevékenységet ellátó egységek létrehozásának szervezésével kapcsolatos tevékenység is lehet, ha az nem ütközik az R. 8. §-ában megfogalmazott, illetve egyéb jogszabályi rendelkezésekbe. Tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor azt állapította meg, hogy önmagában gazdálkodó szervezetek szervezésére, beindítására alakított gazdasági munkaközösségnek ilyen tevékenysége jogszabályba ütközik.
Helytálló viszont az elsőfokú bíróságnak a jogi tevékenységgel kapcsolatos álláspontja, ehhez képest a bejegyzési kérelmet elutasító végzése.
Irányításul a Legfelsőbb Bíróság az alábbiakra mutat rá. A R. 20. §-ának (1) bekezdése szerint alakult munkaközösséget a gazdálkodó szervezet vagy állami költségvetési szerv eszközök és helyiség átengedésével vagy más módon is támogathatja. Ennek feltételeit és a kapcsolat egyéb kérdéseit az adott szerv és a dolgozóiból alakult munkaközösség szerződésben határozzák meg. E szerződés keretében a vállalat – az adott támogatás fejében – a munkaközösség tevékenységét a vállalati célok érdekben is felhasználhatja, tevékenységéért azonban felelősséget nem vállal, és a munkaközösség kötelezettségeiért a munkaközösség tagjai korlátlanul felelősek.
A R. 20. §-ának (2) bekezdésében szabályozott ún. vállalati gazdasági munkaközösség elsősorban a vállalat eszközeit hasznosítja, és létrehozásának feltétele, hogy a vállalat a munkaközösség kötelezettségeiért is felelősséget vállaljon. A R. 20. §-ának (2) bekezdése alapján alkalmazásra kerülő – az R. 20. §-ának (6) bekezdésében szabályozott – felelősségi szabály szerint ugyanis a vállalati gazdasági munkaközösség tagjai a munkaközösség kötelezettségeiért csak az általuk teljesített vagyoni hozzájárulással és a munkaközösségben szerzett jövedelmükkel felelnek, ezt meghaladó kötelezettségeiért pedig a felelősség a vállalatot terheli.
Az elbírált esetben a kérelmezők az R. 20. §-ának (2) bekezdésében szabályozott vállalati gazdasági munkaközösséget kívántak alapítani; ez a szerződésük érvényesen csak akkor jöhetett volna létre, ha a vállalattal a jelen esetben szövetkezettel – a felelősségre vonatkozóan is a jogszabálynak megfelelően szerződnek. A szövetkezetnek a felelősségvállalásra irányuló nyilatkozatát pedig sem a szerződési okiratok, sem a bejegyzési kérelem egyéb okmányai nem tartalmazzák.
Mivel a vállalati gazdasági munkaközösség megalakulásához szükséges törvényi feltételek (az említett felelősségvállalás tekintetében) sem valósultak meg, a szerződés érvénytelen, a cégbejegyzés teljesítésére tehát nem alkalmas.
A Legfelsőbb Bíróság ezért az elsőfokú bíróság érdemben helyes végzését a fenti indokok alapján helybenhagyta. [Cégf. IV. 20 731/1982. sz.]
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás