GK BH 1983/407
GK BH 1983/407
1983.10.01.
Az előszerződés értelmében megkötendő szerződés létrejötte a felek ráutaló magatartása alapján is megállapítható, és így szerződésszegés esetén kötbér is követelhető [Ptk. 208. §; 7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 41. § (1) bek., 59. §].
Egy lakásépítő és fenntartó szövetkezet megbízása alapján a felperes 33 db lakás megépítésére 1978. június 26-án előszerződést kötött az alperessel. Mivel az alperes a felperes többszöri sürgetése ellenére sem küldte meg az építési szerződés tervezetét, a felperes az 1979. október 18-án kelt levelében közölte az alperessel, hogy a megkötött előszerződést tekinti végleges építési szerződésnek.
Az alperes végül is írásbeli építési szerződés nélkül végezte el a már említett lakásépítési munkát. A műszaki átadás-átvételre 1980. december 29-én került sor. Az ekkor megállapított hiánypótlási és hibajavítási határidőt a felek a külső munkákra vonatkozóan 1981. április 30-ban, a belső munkákra 1981. január 31. napjában állapították meg.
A felperes a keresetében – az 1979. december 31-i befejezési határidő elmulasztása miatt – 14 161 104 Ft kötbéralap 8%-át kitevő 1 132 888 Ft késedelmi kötbér, valamint a hiánypótlási határidők elmulasztása miatt 92 360 Ft kötbér, összesen 1 225 248 Ft megfizetésére és az el nem végzett hiánypótlási munkák teljesítésére kérte kötelezni az alperest.
Az alperes védekezésében arra hivatkozott, hogy a felek között nem jött létre építési szerződés, továbbá hogy a felperes kötbérkövetelése elévült.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a felek csak előszerződést kötöttek, és abban nem kötöttek ki kötbért, ezért annak a megszegése nem jogosítja fel a felperest kötbér érvényesítésére.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A fellebbezés alapos.
A felek – a Ptk. 208. §-a szerinti – előszerződésben megállapodtak abban, hogy építési szerződést fognak kötni, meghatározták a vállalkozási díjat, s megállapodtak a teljesítési határidőben. A felperes tervdokumentációt és költségvetést szolgáltatott, amelynek alapján az alperes megkezdte a munkát, és folytatta a kivitelezést.
A felperes az építés során az építési szerződés megkötését többször sürgette, az alperes azonban azt arra való hivatkozással odázta el, hogy amíg a villamos-tervdokumentációt és a kiegészítő költségvetést a felperes az épületre nem szolgáltatja, és amíg az alperes a alvállalkozói nem teszik meg az árajánlataikat, „végleges” szerződést nem köt.
Az alperes fenti magatartásából, hogy az előszerződés alapján az általa nem vitatott feltételekkel megkezdte és folytatta a munkát, és kifejezésre juttatta, hogy teljesíteni kíván, utóbb pedig teljesített is, arra a következtetésre kell jutni, hogy az alperes elfogadható indok nélkül tagadta meg az építési szerződés írásba foglalását, valójában azonban a szerződés a felek kölcsönös ráutaló magatartásával létrejött az előszerződésben írt teljesítési határidővel és annak egyéb nem vitatott feltételeivel. A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 213. §-ának (3) bekezdése alapján közbenső ítélettel a fentieket megállapította.
Az elsőfokú bíróság az eltérő jogi álláspontja miatt a követelés egyéb vonatkozásokban is vitás megalapozottságára nézve bizonyítást nem folytatott le, holott az építési szerződés megszegése esetén – a 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet 41. §-ának (1) bekezdése, illetőleg 59. §-a alapján – lehetőség nyílik a kötbérigény érvényesítésére. A bizonyítás felvétele nélkül a kereset tárgyában dönteni nem lehet, ezért a Legfelsőbb Bíróság a közbenső ítéletével az iratokat a Pp. 253. §-ának (4) bekezdése alapján a tárgyalás folytatása céljából az elsőfokú bíróságnak megküldte. Az eddig rendelkezésre álló iratok alapján nem állapítható meg a keresetben megjelölt kötbér esedékessége, valamint az sem, hogy a teljesítési határidőhöz képest a felperes kötbérigényét időben érvényesítette-e. Nincs adat a perben arra sem, hogy a kötbérigény elévülését a felperes felszólítással, igényérvényesítéssel megszakította-e. Az sem tisztázott, hogy a felek megállapodtak-e és milyen póthatáridőben, lehetséges ugyanis, hogy póthatáridőben való megállapodásuk esetén attól számítottan ismét fennáll a felperes kötbérigénye, ha a póthatáridőt is elmulasztotta. Nem vizsgálta az elsőfokú bíróság az alperes esetleges vétlenségét sem. Mindezek a hiánypótlás elmulasztása miatt támasztott kötbérigényre is vonatkoznak. A hiányok pótlásának megtörténte is vitatott. (Legf. Bír. Gf. V. 30 367/1982. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás