GK BH 1983/408
GK BH 1983/408
1983.10.01.
Anyaghiányra utaló alvállalkozói akadályközlés nem alapozza meg a generálkivitelezőnek arra irányuló keresetét, hogy a megrendelővel kötött szerződést a bíróság módosítsa [Ptk. 241. §].
A generálkivitelező felperes kereseti kérelemében azt kérte, hogy a megrendelő alperessel az 1978. február 2-án 70 603 235 Ft vállalati összeggel kötött szerződést, melynek már megváltozott teljesítési határideje 1981. július 31. volt, a bíróság a Ptk. 241. §-a alapján módosítsa és 1981. október 31-i határidőt állapítson meg. Kereseti kérelmét azzal indokolta, hogy a szerződés tárgyát képező irodaháznak a szerződés szerinti első 5 szakasza elkészült, a 6. szakasz is 9 000 000 Ft értékben készen áll, az épület tehát befejezési stádiumában van, csupán az alvállalkozóinak kell az üvegezést, a hőszigetelési üvegezést, a hőszigetelőüveg fényvédő árnyékolását, a homloklapokat, az álmennyezetet, az alumíniummennyezetet és a redőnyöket kivitelezniük, anyaghiány miatt azonban akadályt közöltek. Ezen akadályok miatt a felperes a korábban módosított teljesítési határidőre az irodaház kivitelezését önhibáján kívül nem tudta befejezni.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy – amint az a GKT 82/1973. sz. állásfoglalásából kitűnik – a bíróság a gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéseit a Ptk. 241. §-ának a feltételei mellett abban az esetben is módosíthatja, ha a szerződési kötelezettség nem áll fenn, és a felek sem vetették magukat alá a bírósági eljárásnak. Ezen állásfoglalásra figyelemmel érdemben vizsgálta a felperesi kereseti kérelem megalapozottságát, melyet azonban nem talált alaposnak, mert a felperes által felhozott az a körülmény, hogy az alvállalkozói anyaghiány miatt nem tettek eleget szerződéses kötelezettségeinek, a felperes terhére lényeges jogos érdeksérelemnek nem tekinthető. A hatályos jogszabályok ugyanis lehetővé teszik, hogy az alvállalkozóival szemben késedelmes teljesítésük esetén kötbér és kárigényt érvényesítsen és azt is, hogy az alperes által követelt kötbér és kártérítést saját vétlenségének bizonyítása mellett az alvállalkozóira hárítsa.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. A fellebbezés nem alapos.
A felperes kereseti kérelmének elbírálásánál – minthogy az a Ptk. 241. §-án alapszik –, a GKT 82/1973. sz. állásfoglalásában kifejezésre jutott bírósági gyakorlatból kell kiindulni, mert szerződéskötési kötelezettség nem áll fenn, és a felek nem vetették magukat alá a bírósági eljárásnak. A bírósági gyakorlat szerint azonban a Ptk. 241. §-a csak akkor alkalmazható, ha kivételes feltételek állnak fenn. A kivételes feltételt pedig a jogszabály abban határozza meg, hogy a felek tartós jogviszonyában a szerződés megkötése után olyan körülmény áll be, amely valamelyik szerződő fél lényeges jogos érdekét sérti.
A felperes által felhozott okok, nevezetesen az alvállalkozók késedelmes teljesítése anyaghiány miatt nem tartozik a kivételes feltételek közé. Megalapozott tehát az elsőfokú bíróságnak az az álláspontja, hogy a felperes jogos érdekét a perbeli esetben az első fokú ítéletben kifejtett okokból lényeges sérelem nem érte. Emellett szól az is, hogy a felperes a szerződésszegés összes következménye alól mentesülhet, ha a saját vétlenségét bizonyítja, és az alvállalkozók is kimentik magukat.
A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. V. 31 308/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás