GK BH 1983/416
GK BH 1983/416
1983.10.01.
A megrendelő szerződéstől való elállása miatt indított kártérítési kereset esetén a szerződést megtámadó viszontkeresetet a keresettel együtt kell tárgyalni [Pp. 328. § (1) bek.; Ptk. 201. § (2) bek., 236. § (3) bek., 318. § (1) bek.; GK 16. sz. és GKT 1/1973. sz.].
A vállalkozó felperes – a követelés jogcímének megváltoztatása, valamint a kereset felemelése, majd annak leszállítása után – 224 110 Ft kártérítés és annak kamata megfizetésére kérte a megrendelő alperes kötelezését. Állítása szerint a kár nála azért következett be, mert az alperesnek a vele kötött szerződéstől való részbeni elállása miatt a szerződésben megjelölt termék helyett olyan terméket gyártott, amelynek a „fedezeti aránya” az árbevételhez képest – a lekötött áru gyártásánál elérhető 48,9%-kal szemben – csupán 32,5%-ot tett ki.
Az alperes a követelés összegét kifogásolva kérte a kereset elutasítását.
Az elsőfokú bíróság által – a kár összegének tisztázása végett – kirendelt könyvszakértő véleménye szerint a felperesnél a gyártmányváltozás folytán 224 110 Ft volt a kiesés, vagyis ennyivel kevesebb nyereséget ért el a felperes.
Az alperes a szakvélemény tartalmára (48,9% fedezeti hányad) utalva a Ptk. 201. §-ának (2) bekezdése alapján megtámadta a felperessel kötött szerződést. Érvelése szerint, ha érvénytelennek bizonyult a szerződés, úgy jogalap nélkülivé válik a felperes kárkövetelése.
A felperes azzal érvelt, hogy az alperes az első részteljesítéshez (1980. március 17.) képest egy éven túl, azaz elkésve támadta meg a szerződést [Ptk. 236. § (2) bek. c) pont]. Utalt arra, hogy az 1981. évi árellenőrzés során a megyei árhatóság nem kifogásolta az árképzést.
Az elsőfokú bíróság a módosított kereset szerint marasztalt. Az ítélet indokolása szerint a döntés alapjául elfogadott szakvéleményből tényként állapítható meg, hogy az alperes elállása miatt a felperest 224 110 Ft kár érte. Ezért a Ptk. 318. §-ának (1) bekezdése alapján – a GK 16. sz. állásfoglalás szerinti objektív felelősségre figyelemmel – kötelezni kellett az alperest az összegében általa nem kifogásolt kár megfizetésére. A szerződést a Ptk. 201. §-ának (2) bekezdése alapján támadó viszontkeresetre nézve pedig el kellett rendelni annak elkülönítve történő tárgyalását.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. Sérelmezte, hogy az eljárt bíróság a szerződést támadó viszontkeresetének elbírálása nélkül hozott vele szemben elmarasztaló döntést. A viszontkereset tárgyalásának elkülönítése a Pp. 382. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal ellentétben áll. Ennek alátámasztása végett a Ptk. 236. §-a (3) bekezdésének második fordulatára és a GKT 1/1973. sz. állásfoglalására hivatkozott.
A fellebbezés alapos.
Az alperes az ellene irányuló keresettel érvényesített kárkövetelés jogalapját kifogásolta azzal, hogy viszontkeresettel támadta meg azt a szerződést, amelytől való elálláson alapszik a felperes kárkövetelése. Ennélfogva az, hogy a felperes keresete megalapozott-e vagy sem, mindenekelőtt attól függ, hogy érvényes-e a felek által már kölcsönösen teljesített szerződés. Ebből okszerűen következik, hogy a tényállás említett részének felderítése nélkül a felperes keresete tárgyában sem hozható megalapozott döntés. Az alperes a fellebbezésében az adott esetre irányuló anyagi és eljárási jogszabályokra, valamint az idézett állásfoglalásra is helytállóan hivatkozott és megalapozottan sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság – azokat figyelmen kívül hagyva – vele szemben marasztaló ítéletet hozott. Ezért a per újabb tárgyalása során – nem elkülönítve – elsősorban arra nézve kell a szükséges bizonyítás lefolytatása után állást foglalni, hogy a szóban levő szerződés megkötésének időpontjában a felperes szolgáltatása és az alperes ellenszolgáltatása között fennállott-e vagy sem a feltűnően nagy értékkülönbség. Ebből lehet majd megállapítani, hogy van-e kellő ténybeli alapja az alperes szerződést megtámadó viszontkeresetének (kifogásának), végső soron pedig azt, hogy megalapozott-e vagy sem a felperesnek a 224 110 Ft kártérítés és kamata megfizetésére irányuló követelése.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése értelmében hatályon kívül helyezte, és elrendelte a per újabb tárgyalását és az újabb határozat hozatalát. (Legf. Bír. Gf. I. 31 214/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás