MK BH 1983/42
MK BH 1983/42
1983.01.01.
Nem alkalmazhatók a szerződésszegés következményei azzal a dolgozóval szemben, aki a tanulmányi szerződésben kikötött idő eltelte előtt a munkaviszonyát azért szünteti meg, mert munkakörének további betöltése az egészségi állapotát veszélyezteti és előzetesen eredménytelenül kérte az egészségi állapotának megfelelő munkakörbe való áthelyezését [1967. évi II. törvény 21. § (2) bek., 33. §, 34. § (3) bek., 52. § (2) bek., 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 11. §; 17/1979. (XII. 1.) MüM sz. r. 7. §, 8. §].
A felperes 1977. július 1-jétől dolgozott az alperesnél bolti eladó, 1980-tól üzletvezetői munkakörben. A peres felek 1977. szeptember 1-jén tanulmányi szerződést kötöttek, amelyben a felperes vállalta, hogy elvégzi a kereskedelmi szakközépiskolát és tanulmányai befejezése után a támogatás időtartamával egyező ideig nem mondja fel a munkaviszonyát.
A felperes 1981. június 15-én befejezte a tanulmányait, eredményes vizsgát tett, majd 1981. november 4-én a munkaviszonyát – egészségi állapotára való hivatkozással – 1981. december 5. napjára felmondta.
Az alperes 1981. december 9-én 5962 forint tanulmányi költség visszafizetésére szólította fel.
A felperesnek a fizetési felszólítás hatálytalanítására irányuló kérelmét a döntőbizottság a határozatával elutasította, amely ellen keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. A keresetlevelében előadta, hogy 1981 tavaszán hosszabb ideig idegi eredetű megbetegedése volt, az orvosi vizsgálatok eredményeként azt a tanácsot kapta, hogy egészségi állapota miatt indokolt lenne a munkakörét megváltoztatni. Ezt 1981. május 19-én levélben kérte az alperestől. Minthogy munkáltatója a boltvezetői munkakörből nem váltotta le, nem biztosított egészségének megfelelő munkakört, ezért kényszerült munkaviszonyát felmondással megszüntetni.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét. Álláspontja szerint a felperes szerződésszegést követett el, amikor a tanulmányi szerződésben vállalt idő előtt megszüntette a munkaviszonyát, ezért az alperes által nyújtott támogatás időarányos részét köteles visszafizetni.
A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az Mt. 21. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató a szakemberszükségletének tervszerű biztosítása érdekében tanulmányi szerződéseket köthet. A tanulmányi szerződések tartalmára az Mt. V. 11. §-ának (2) bekezdése és a 17/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 7–8. §-ai tartalmaznak előírásokat.
Hasonlóan rendelkezett a szerződéskötés időpontjában hatályban volt 5/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet is.
Az Mt. V. 11. §-ának (3) bekezdése szerint, ha a támogatásban részesülő személy nem folytatja tanulmányait kielégítő eredménnyel, nem lép a szerződés szerinti időben a munkáltatónál munkába, illetőleg a meghatározott időtartamot nem tölti le, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, vele szemben a munkáltató követelheti az addig nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését.
A per adatai szerint a felperes egészségi okokra hivatkozással – még jóval a felmondás előtt, 1981. május 19-én – levélben kérte az alperest, hogy a boltvezetői munkakörből más munkakörbe helyezze át. Kérését többször megismételte, az alperes azonban semmiféle intézkedést nem tett. Keresetlevelében is állította, hogy egészségi okok késztették az általa benyújtott felmondásra.
Az Mt. 33. §-a értelmében a munkáltató köteles a dolgozót munkával ellátni, a munka megfelelő, egészséges és biztonságos végzésének a feltételeit biztosítani.
Az Mt. 34. §-ának (3) bekezdése szerint nem köteles teljesíteni a dolgozó az utasítást, ha annak végrehajtása egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.
Ilyen esetekben a dolgozó munkaviszonyát azonnali hatállyal is megszüntetheti.
Az Mt. 52. §-ának (2) bekezdése a munkáltatót arra kötelezi, hogy ha a dolgozó egészségét a munkaköre további betöltése veszélyeztetné, vagy ennek feltételezésére alapos ok van, a dolgozót orvosi vizsgálatra kell küldenie, hogy annak eredményétől függően a szükséges intézkedéseket egészségének védelme érdekében megtehesse.
A munkaügyi bíróságnak a megfelelő bizonyítási eljárás lefolytatásával tisztáznia kellett volna azt, hogy a felperes milyen egészségi okból nem kívánta, illetve nem tudta ellátni a munkakörét és az alperes miért nem tette meg a szükséges intézkedést. Amennyiben megállapítható, hogy a felperes egészségére károsodással járhatott volna az általa betöltött munkakörben történő munkavégzés, a munkakör ellátására akkor sem kötelezhető, ha arra egyébként korábban – még egészségesen – tanulmányi szerződésben kötelezettséget vállalt. A dolgozó ugyanis nem szegi meg a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségét, ha a munkaviszonyát azért mondja fel, mert egészségromlása nélkül nem töltheti be a tanulmányi szerződésben elvállalt munkakört.
Ilyen esetben tehát a munkaviszonynak a dolgozó által történő megszüntetése folytán nem állapítható meg a terhére a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségek megszegése (MJD I. kötet – 19. számú jogeset). (M. törv. II. 10 263/1982. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás