MK BH 1983/424
MK BH 1983/424
1983.10.01.
Ha a megyei tanács végrehajtó bizottsága a termelőszövetkezet vesztesége vagy alaphiánya rendezésének feltételéül a magasabb vezetői munkakört betöltő, valamint a felelős beosztású dolgozók munkadíja (munkabére) egy részének visszatartását írja elő, ennek elfogadásáról a termelőszövetkezet küldöttgyűlése vagy közgyűlése dönt, az érintett dolgozó munkadíjának (munkabérének) visszatérítését azonban – abban az esetben is, ha magasabb vezető beosztású dolgozóról (tagról) van szó – a vezetőség rendeli el, amelynek határozata ellen a szövetkezeti döntőbizottsághoz lehet fordulni [20/1981. (VII. 28.) PM sz. r. 9. § (1) bek. h) pont].
A felperes 1976. április 1-jétől 1981. december 23-ig volt az alperes termelőszövetkezet elnöke.
A megyei tanács végrehajtó bizottsága a határozatával megállapította, hogy a termelőszövetkezet az 1981. évben veszteségesen gazdálkodott és előírta, hogy a 20/1981. (VII. 28.) PM számú rendelet 9. §-ában foglaltak értelmében a vezetők – többek között a felperes – munkadíjának 25%-át tartsák vissza. Az alperes közgyűlése a veszteségrendezési feltételeket elfogadta, a felelős személyekkel szemben azonban nem hozott névre szóló határozatot.
Az alperes elnöke az 1982. augusztus 3. napján kelt levelében arról értesítette a felperest, hogy a közgyűlés határozata alapján visszatartja 1981. évi munkabérének 25%-át és a határozat jogerőssé válása után tartozásként behajtja a 9061 forintot. Egyúttal arról is tájékoztatta a felperest, hogy a közgyűlés határozata ellen „fellebbezésnek van helye a Munkaügyi Bírósághoz, amelyet a kézbesítéstől számított 30 napon belül lehet benyújtani”.
A szövetkezet elnökének értesítése ellen a felperes a megjelölt határidőn belül keresetet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz, amelyben arra hivatkozott, hogy őt nem hallgatták meg, védekezését nem adhatta elő. A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a keresetet.
Az első fokú ítélet ellen a felperes és az ügyész jelentett be fellebbezést. A fellebbezések folytán eljárt megyei bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét.
A megyei bíróság az ítélete indokolásában megállapította, hogy a felperes anyagi felelősségre vonása a 20/1981. (VII. 28.) PM számú rendelet alapján történt. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény (Tv.) 91. §-ának (2) bekezdése szerint a termelőszövetkezetben magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozót a küldöttgyűlés kötelezi kártérítésre. A Tv. 94. §-ának (2) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a közgyűlés által kártérítési ügyben hozott határozat ellen a közléstől számított 30 napon belül keresettel lehet fordulni a bírósághoz. E rendelkezésekre alapozottan a másodfokú bíróság az ítéletének indokolásában megállapította, hogy a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően történt az eljárás lefolytatása, mivel a megyei tanács végrehajtó bizottsága döntött a pénzügyi hiány rendezéséről. A felülvizsgálat a felperes felelősségét is megállapította és indítványozta, hogy a termelőszövetkezet közgyűlése a volt vezetőknek, így a felperesnek is az 1981. évi munkadíja 25%-át tartsa vissza. Ezt követően az alperes szövetkezet közgyűlése a határozatával elfogadta a végrehajtó bizottság határozatában rögzített feltételeket. Ez pedig – a megyei bíróság álláspontja szerint – azt jelenti, hogy a közgyűlés a felperessel szemben is kártérítési határozatot hozott.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A felperes mint az alperes termelőszövetkezet magasabb vezetői munkakörű dolgozója kétségtelenül anyagilag felelőssé tehető a 20/1981. (VII. 28.) PM számú rendelet 9. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján, közvetlen felelősségét pedig a megyei tanács végrehajtó bizottságának határozata alapozta meg. A megyei tanács végrehajtó bizottsága megállapította a veszteség rendezésének feltételeit, és azokat a közgyűlés elfogadta. A közgyűlési határozat végrehajtásáról azonban az alperes termelőszövetkezet vezetőségének kellett volna intézkednie: rendelkezni a visszatartandó összegről, illetőleg kötelezni a felperest a munkadíja csökkentésének megfelelő összeg visszafizetésére. A vezetőség határozata ellen a felperes kérelemmel fordulhatott volna a szövetkezet döntőbizottságához, a döntőbizottság határozatát pedig a munkaügyi bíróság előtt keresettel támadhatta volna meg.
A munkaügyi bíróságnak észlelnie kellett volna, hogy az adott ügyben sem az alperes szövetkezet vezetősége, sem a szövetkezet döntőbizottsága még nem határozott. A munkaügyi és a megyei bíróság a közgyűlésnek a veszteségrendezési feltételeket elfogadó határozatát vizsgálta felül, holott ennek felülvizsgálata nem tartozik bírósági hatáskörbe.
A másodfokú bíróság abban a tekintetben is tévedett, hogy a nyereség alakulására jelentős befolyást gyakorló dolgozókra vonatkozó speciális felelősségi formát kártérítési felelősségnek minősítette. A veszteséges gazdálkodásért fennálló felelősségnek ugyanis nem feltétele a dolgozó vétkes kötelezettségszegése, kimutathatóan hibás intézkedése. A veszteségért felelős vezető beosztású dolgozók munkadíja visszatartásának mértéke sem igazodik a veszteség keletkezésében történt közrehatás fokához, miután az esetek többségében ez ki sem mutatható.
Az előírt feltételek megvalósulása esetén a termelőszövetkezetet a jogszabályban meghatározott mértékű munkadíj (munkabér) visszatartásának kötelezettsége terheli.
A közgyűlés visszatérítést elrendelő határozata tehát nem tekinthető kártérítési határozatnak, következésképpen a veszteséges gazdálkodás címén alkalmazandó visszatérítési kötelezettség megállapítása a Tv. 91. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók. (M. törv. II. 10 128/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás