BK BH 1983/426
BK BH 1983/426
1983.11.01.
Ha az első fokú ítélet meghozatala után, a másodfokú határozat meghozatala előtt a terhelt sorkatonai szolgálatra vonul be: a javító-nevelő munkának a fellebbezési bíróság által kiszabása törvénysértő; mindenkor olyan büntetést kell kiszabni, amely a büntetés céljának elérésére alkalmas [Btk. 37. §, 83. §, 49. §, Bv. tvr. 67. § a) pont].
A járásbíróság a terheltet magánlaksértés bűntette miatt 8 hónapi – börtönben végrehajtandó – szabadságvesztésre és 3000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette.
A megyei bíróság a járásbíróság ítéletét a büntetést kiszabó részében megváltoztatta és a terheltet 8 hónapi javító-nevelő munkára ítélte, azzal, hogy ezt a büntetést a terhelt vájárként, 10%-os munkabércsökkentés mellett köteles letölteni.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A bíróság a terhelt és felesége házasságát felbontotta, és a 3 szobás öröklakás kizárólagos használatára a terhelt feleségét jogosította fel azzal, hogy a terhelt jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó.
A terhelt ezt követően is a lakásban lakott, és a nagyobb szobát használta, míg volt felesége a két kisebb szobát, s azt lánccal is lezárta.
A vádbeli napon a terhelt felesége kicserélte a bejárati ajtó zárszerkezetét, de a terheltnek kulcsot nem adott. Amikor a késő esti órákban a terhelt hazatért, a lakásba nem tudott bejutni, ezért kénytelen volt a bejárati ajtót befeszíteni. Ezt követően a terhelt – indulati állapotában – a kisebb szoba lánccal lezárt ajtaját kifeszítette, volt feleségét arcul ütötte, és a lakásból kilökte.
Az eljárt bíróságok határozatainak a büntetést kiszabó rendelkezései ellen, a terhelt javára emelt törvényességi óvás alapos.
A másodfokú határozat meghozatalakor ismert volt az a tény, hogy az első fokú ítélet meghozatala után a terhelt sorkatonai szolgálatra vonult be, és leszerelésének várható ideje 1984. évben lesz. A másodfokú bíróság annak ellenére javító-nevelő munka büntetést szabott terheltre, hogy az 1979. évi 11. sz. tvr. 67. §-a a) pontjának rendelkezése szerint a javító-nevelő munka nem hajtható végre, ha az ítélet jogerőre emelkedése után az elítélt legalább egyévi sorkatonai szolgálatot teljesít.
A másodfokú bíróságnak a büntetés kiszabásával kapcsolatos ez az álláspontja a Btk. 37. §-ának a rendelkezéseit sérti. Ha ugyanis a bíróság eldöntötte azt a kérdést, hogy a terhelttel szemben büntetés kiszabása szükséges, akkor olyan büntetést kell kiszabni, amely alkalmas a büntetési cél elérésére. Márpedig az olyan büntetés, amelynek végrehajtására – előreláthatólag – nincs lehetőség: a büntetés célját nem szolgálhatja.
Az ügyben hozott ítéleteknek a büntetést kiszabó rendelkezései súlyosságuk folytán is törvénysértők.
A büntetés kiszabásának megfelelő differenciálása szempontjából ki kell emelni, hogy a terhelt a magánlaksértés bűntettét nem azzal követte el, hogy a lakás bejárati ajtaját betörve oda behatolt, ugyanis a lakásnak maga is jóhiszemű, jogcím nélküli használója volt, hanem azzal, hogy a volt házastársa által kizárólagosan használt szobába – az ajtó kifeszítése útján – bement azért, hogy ott a sértettet bántalmazza.
A bűncselekmény indítéka az volt, hogy a sértett a bejárati ajtón levő zárat kicserélte, de az annak nyitásához szükséges kulcsot a terheltnek nem biztosította. Ezzel a sértett rendszeresen akadályozta a terhelt lakáshasználati jogának zavartalan gyakorlását. A sértettnek ez a jogellenes magatartása váltotta ki tehát a terhelt részéről azt az indulatot, amely a bűncselekmény elkövetéséhez vezetett. A sértett jelentős mérvű, jogellenes közrehatásának nyomatéka van a büntetés kiszabására is.
A nehéz fizikai munkát végző, vájár foglalkozású terhelt eddig büntetve nem volt, egy kiskorú gyermeke után tartásdíj fizetésére kötelezett, jelenleg pedig sorkatonai szolgálatot teljesít.
Ilyen körülmények mellett a Btk. 87. §-a (2) bekezdése e) pontjának alkalmazásával indokolt pénzbüntetés kiszabása. A pénzbüntetés kiszabásánál a Legfelsőbb Bíróság a Btk. 51. §-a (1) és (2) bekezdésének, illetve a Btk. 52. §-ának rendelkezéseit figyelembe véve, a terhelt jelenlegi vagyoni helyzetét szem előtt tartva 40 napi tétel pénzbüntetést szabott ki, és az egynapi tétel összegét 50 forintban állapította meg. (B. törv. II. 674/1982. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás