BK BH 1983/431
BK BH 1983/431
1983.11.01.
I. A halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése a kifogástalan közlekedési előéletű olyan vádlottal szemben, akinél a gondatlanság foka a balesetnél döntő szerepet játszó műszaki hiányosságok mellett csekélyebb volt [Btk. 187. § (2) bek., 89. §].
II. A közúti járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés alkalmazásának nincsen helye az olyan személlyel szemben, akinek a közlekedési fegyelme egyébként kifogástalan, és csak eseti jellegű mulasztás terheli a baleset bekövetkezésében [Btk. 58. §].
A járásbíróság a terheltet halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségében mondotta ki bűnösnek, és ezért 1 évi és 6 hónapi szabadságvesztésre, valamint a közúti járművezetéstől 2 évi eltiltásra ítélte. A megállapított tényállás lényege szerint a terhelt 1953-ban szerzett hivatásos vezetői jogosítványt, és mintegy 800 000 kilométert vezetett ez ideig balesetmentesen. 1966 óta dolgozik a gépgyárnál, ahol átlagot meghaladó munkája elismeréseként többször kapott dicséretet, jutalmat és kétszer „Honvédelmi érdemérem” kitüntetésben is részesült. A balesetet okozó gépkocsi műszaki állapotát ismerte, azt már mintegy 6000 km-en keresztül vezette.
A vádbeli napon délután az általa vezetett kis tehergépkocsit a „Kertbarátok” boltja közelében olyan úton állította meg, amely úttest ott mintegy 3%-os lejtésű. Amikor kiszállt, nem rögzítette kellően kézifékkel a gépkocsit, és a sebességváltót sem helyezte fokozatba. Ezért a rövid időre őrizetlenül hagyott gépkocsi az enyhe lejtőn gurulni kezdett, majd mintegy 90 méternyi haladás után a kb. 30 km/óra sebességre felgyorsuló jármű az úttest bal oldalára áttért, és elütötte a szabályszerűen kerékpáron közlekedő sértettet, aki súlyos sérülései miatt a kórházba szállítás után meghalt.
Az eljárás során megállapítást nyert, hogy a kéziféket működtető bowden állapota nem felelt meg a biztonsági előírásoknak, 30-35%-ban szakadozott, sérült volt, mert a vezetőpersely hiányzott, és azt az alváz kidörzsölte. A rögzítőfék hibáit azonban – az ilyen jellegű hiányosságokat szakértelme folytán feltétlenül felismerő terhelten túlmenően – a gépkocsit üzemeltető vállalat karbantartó műhelyében már korábban kellett volna észlelni és megszüntetni. Mindezek ellenére a gépkocsi a kézifék teljes behúzása esetén rögzíthető lett volna.
A megyei bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
Az eljárt bíróságok határozatainak a büntetést kiszabó része ellen emelt törvényességi óvás alapos.
I. A terhelt mintegy 30 éve rendszeresen és balesetmentesen vesz részt a közúti forgalomban, tehát közlekedési előélete maradéktalanul kifogástalan. Mindez azt igazolja, hogy a vonatkozó közlekedési előírásokat mindig komolyan tiszteletben tartotta, azok figyelembevételével dolgozott. Munkáját egyébként is átlagon felüli módon – kitüntetésekkel is elismerten végzi.
Kétségtelen, hogy a baleset a terhelt mulasztására – a KRESZ 41. §-ának (6) bekezdésében írt rendelkezés megszegésére – vezethető vissza, e körben azonban az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a balesetnél döntő szerepet játszó s a terhelt által kétségtelenül felismerhető műszaki hiányosságok hosszabb idő alatt jöttek létre, és azokat a megfelelő szintű és alaposságú műszaki karbantartásnak már korábban fel kellett volna tárnia és kötelességszerűen kiküszöbölnie.
A negligencia formájában megtestesülő gondatlanság súlya tehát – a jelentős eredmény ellenére – nem indokolhatja a szabadságvesztésnek az eljárt bíróságok által eltúlzott szigorral megválasztott – mértékét.
Külön beható vizsgálatot igényelt volna, hogy az ismert körülmények nem indokolták-e a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését. A Legfelsőbb Bíróság V. számú Büntető Elvi Döntésében kifejtetteknek megfelelően ugyanis a Btk. 89. §-a alkalmazásának előfeltételei az adott esetben adottak voltak, hisz a cselekmény tárgyi súlyát elsődlegesen meghatározó gondatlanság foka – a tényleges eredménytől részben független szabályszegés jellege és jelentősége – nem követeli meg a büntetési cél elérése érdekében, hogy ténylegesen végrehajtásra kerülő szabadságvesztés nyerjen alkalmazást.
II. A közúti járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés alkalmazása azokban az esetekben indokolt, amikor egyértelműen az állapítható meg, hogy az elkövető személye – életviteléből vagy cselekményének jellegéből fakadóan – „gépkocsivezetőként” a közúti közlekedés biztonságára veszélyt jelent. A kifogásmentes, rendkívül hosszú közlekedési múlt viszont éppen azt bizonyítja, hogy a terhelt magatartására nem jellemző eseti mulasztás őt még időlegesen sem teszi alkalmatlanná arra, hogy a közúti forgalomban részt vegyen. Ezért szükségtelenül szabták ki vele szemben az eljárt bíróságok az említett mellékbüntetést.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a sérelmezett határozatok büntetést kiszabó részükben törvénysértők, ezért azokat hatályon kívül helyezte, és a terheltet a cselekmény tárgyi súlyának megfelelő 1 évi szabadságvesztéssel sújtotta, melynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette, végül a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés alkalmazását mellőzte. (B. törv. IV. 871/1982. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás