MK BH 1983/4
MK BH 1983/44
1983.01.01.
Az a teher-gépkocsivezető, aki a menetokmányok rendszeres meghamisításával a ténylegesen megtett utaknál hosszabb utakat tüntet fel a menetokmányon, s ilyen módon a fuvaroztatókat megkárosítja, súlyos fegyelmi vétséget követ el, amellyel az elbocsátás fegyelmi büntetés arányban áll [1967. évi II. törvény 55. § (1) bek. f) pont].
Az alperes a felperes vállalat alkalmazásában gépkocsivezető volt. A felperes munkáltató az 1982. március 3-án hozott határozatával az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta, mert 1981 júliusától 1981. december 31-ig közel 100 esetben meghamisította a tehergépkocsi menetlevelét. Ilyen módon az említett időszakban összesen több mint 2700 km többlete jelentkezett, melyre a norma szerinti üzemanyag több mint 800 liter mennyiségben meghaladja a 10 000 forintot.
Az alperes kérelme alapján a vállalat munkaügyi döntőbizottsága a fegyelmi büntetést 10%-os mértékű munkabércsökkentésre mérsékelte 12 havi időtartamra az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján. A határozat indokolásában megállapította, hogy az alperes a menetokmányokat szabálytalanul vezette. Ugyanakkor megállapította azt is, hogy a felperest ezáltal kár nem érte, miután a fuvaroztatók igazolták a km utat, ezek alapján pedig a fuvardíj fedezte az üzemanyagköltséget is.
E határozat ellen a felperes munkáltató nyújtott be keresetet a bírósághoz, amelyben az általa kiszabott fegyelmi büntetés hatályba tartását kérte, mert túlfogyasztást az alperes nem jelentett, úgyszintén a km-óra meghibásodását sem. A többletüzemanyag az alperesnél maradt. A gépkocsinál túlfogyasztás nem volt és a km-óra sem volt hibás.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Nem vitatta a menetokmányok rendszeres meghamisítását. Védekezésül arra hivatkozott, hogy városi forgalomban közlekedett, és az ily módon keletkezett túlfogyasztást kívánta kiküszöbölni. Utalt arra is, hogy a km-óra 10-12%-nál kevesebbet mutatott a ténylegesen megtett kilométernél. Utalt továbbá arra, hogy a felperest kár nem érte, mert a fuvardíjakat a menetokmány alapján számolta el a fuvaroztatókkal szemben.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes munkáltató keresetét elutasította. Az ítélet indokolása szerint az alperes a valóságban megtett 8469 km úttal szemben 11 243 km út megtételét igazolta. Ellene büntetőeljárás van folyamatban. Az alperes elismerte azt, hogy a menetleveleket a valóságtól eltérően vezette, ezzel vétkes kötelezettségszegést valósított meg, de a döntőbizottság által megállapított fegyelmi büntetés a „megalapozott”.
A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az irányadó tényállásból kitűnően a felperes fegyelmi határozatában foglalt fegyelmi vétséget az alperes megvalósította. Nevezetesen kb. 100 esetben meghamisította a menetlevelet, ezáltal több mint 2700 km út megtételét tüntette fel jogtalanul, ami kb. 800 liter benzintöbbletet eredményezett nála.
Az általa vezetett gépkocsi esetleges túlfogyasztását nem jelentette, úgyszintén a km-óra meghibásodását sem. Ezeket az eljárás során sem állapították meg.
Ily módon a lényeget illetően a munkaügyi bíróságnak azt kellett vizsgálnia – miután a fegyelmi vétség elkövetését maga is megállapította –, hogy azzal a felperes által megállapított fegyelmi büntetés arányban áll-e vagy sem. Az vagy a munkaügyi döntőbizottság által mérsékelt büntetés felel-e meg a büntetéshez fűződő visszatartó, nevelő hatást elérni kívánt céloknak, jogpolitikai elveknek.
Ez utóbbi követelményeknek a felperes által megállapított legsúlyosabb büntetés felel meg. Az alperest és azonos beosztásban dolgozó munkatársait ez tarthatja vissza a hasonló cselekmények elkövetésétől, neveli a helyes magatartásra. A megállapított fegyelmi vétség – a menetokmányok meghamisítása, az ezáltal keletkezett többlet-üzemanyag és mindezek által a fuvaroztatók terhére is többletfuvar számlázása – oly súllyal jelentkezik a fuvaroztató vállalatoknál, amely a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabását indokolja.
Az alperes cselekményét nem enyhíti az, hogy a felperesnél kimutatható anyagi kár nem keletkezett, mert a fuvaroztatók igazolták a hamisított menetleveleket és aszerint térítették a fuvardíjat. A felperes ugyanis felelősséggel tartozik a fuvaroztatókkal szemben is, de az esetleges forintkihatásnál is súlyosabb az a jelentkező teher, amely a felperes erkölcsi elítélését vonhatja magával azok részéről, akik bizalommal voltak korábban vele szemben a számlái alapján is.
Mindezekre tekintettel az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti elbocsátás fegyelmi büntetés áll arányban az alperes által elkövetett fegyelmi vétséggel. (M. törv. I. 10 228/1982. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás