PK BH 1983/440
PK BH 1983/440
1983.11.01.
I. A bíróság a haszonélvezeti jogot – annak tartalmát vagy időtartamát tekintve – nem módosíthatja [Ptk. 157. §].
II. A haszonélvezeti jog gyakorlása felfüggesztésének van helye, ha a haszonélvező az ingatlant nem műveli, nem művelteti és biztosítékot adni sem képes [Ptk. 161. § (2) és (3) bek.].
A m.-i – az alperes haszonélvezeti jogával terhelt – zártkert, kert, épület elnevezésű, 5956 m2 térmértékű ingatlan a felperes tulajdona. Az ingatlant az alperestől – haszonélvezetével terhelten – az 1967. május 9-én kelt adásvételi szerződéssel a felperes – időközben elvált – felesége vásárolta meg. Az alperesnek testvére a felperes, aki a házasságának felbontása és a házastársi vagyon megosztása után az ingatlan tulajdonosa lett.
A lakóépületet – és 1972. évig az egész ingatlant – az alperes használta. A felperes az alperes tudtával a terület alsó, a ház felé eső részén mintegy 6000 forint értékű szőlőt és gyümölcsfát telepített. 1973-ban a felek között a viszony megromlott. A felperes ekkor a növények gondozásával felhagyott. Ezt az alperes – magas kora miatt – előbb feles műveléssel próbálta biztosítani, utóbb azonban már csak a felnövő gazt kaszáltatta le.
A felperes keresete a haszonélvezeti jog megszüntetésére és 25 000 forint kár megtérítésére irányult.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a gyümölcsfák termésének értékesítésével megélhetését részben biztosítani tudja. Az elsőfokú bíróság az ingatlanon az alperes javára biztosított haszonélvezeti jogot 1982. február 1-jétől kezdődően úgy módosította, hogy a haszonélvezetet a kb. 1600 négyszögöl kiterjedésű szőlőre és gyümölcsösre nézve megszüntette, egyben ugyanezen időponttól a felperest az alperes haláláig havi 200 forint járadék megfizetésére kötelezte, míg a lakóházon, az ahhoz vezető úton és a lakóépület mellett földieperrel, málnabokorral, virágággyal, szőlőlugassal hasznosított területen az alperes haszonélvezeti jogát nem érintette, ezt meghaladóan pedig a keresetet elutasította.
Az elsőfokú bíróság – fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett – ítéletének indokolása szerint a haszonélvezetre jogosult alperes a mezőgazdasági terület művelésére – koránál fogva – képtelen, anyagi helyzete pedig a mással való megműveletést sem teszi lehetővé. Ilyen körülmények között a kultúrnövények a gondozás hiánya miatt tönkremennek, s az ingatlan tovább értéktelenedik. Mindezek figyelembevételével a bíróság az alperes javára a szerződésben biztosított haszonélvezeti jogot a Ptk. 241. §-a alapján akként korlátozta, hogy a mezőgazdasági területre nézve az alperes haszonélvezetét megszüntette. A haszonélvezeti jog részbeni megszüntetésével az alperes hasznot hajtó gyümölcsszedés jogától esett el, ezért a járásbíróság az alperes javára évi 2400 forint járadék megítélését találta indokoltnak, míg a felperes kártérítés iránti keresetét az alperes jogellenes magatartásának hiányában elutasította.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
I. A periratoknál levő adásvételi szerződésből megállapítható, hogy az alperes az 1967. május 9-én kelt – a felperes volt feleségével kötött – adásvételi szerződésben a saját részére a perbeli ingatlanon haszonélvezeti jogot biztosított.
A Ptk. 157. §-ának (1) bekezdése szerint a jogosult haszonélvezeti jogánál fogva a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti. A (3) bekezdés a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül biztosítja a haszonélvezeti jog fennmaradását.
A haszonélvezet tartós jogviszony ugyan, a bíróság azonban annak szerződésileg megállapított tartalmát és időtartamát nem módosíthatja. Tévedett ezért a járásbíróság, amikor az adásvételi szerződésben az alperes javára kikötött holtig tartó haszonélvezeti jogot a Ptk. 241. §-a alapján módosította.
II. A Ptk. 161. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a haszonélvező a dolgot rendeltetésének meg nem felelő módon használja, rongálja, vagy a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, és a tulajdonos tiltakozása nem vezetett eredményre, a tulajdonos biztosítékot követelhet.
A 161. §-ának (3) bekezdése szerint, ha a haszonélvező nem ad biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti.
A felperesnek a haszonélvezeti jog megszüntetésére irányuló keresete – mint több a kevesebbet – magában foglalja a haszonélvezet felfüggesztésére irányuló kérelmet, és miután az alperes a szőlőt és gyümölcsöst sem megművelni, sem megműveltetni, de biztosítékot adni sem képes, ezek vonatkozásában a haszonélvezeti joggyakorlásának a felfüggesztése indokolt.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a járásbíróság ítéletének az alperes haszonélvezeti jogát részben megszüntető rendelkezését hatályon kívül helyezte, és ehelyett az alperes haszonélvezeti jogának a gyakorlását függesztette fel, míg az ítélet egyéb rendelkezéseit – ezek között a havi 200 forint fizetésére kötelező rendelkezést – érintetlenül hagyta. (P. törv. II. 20 015/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás