PK BH 1983/446
PK BH 1983/446
1983.11.01.
A cégbejegyzést a bíróság a polgári nemperes eljárás szabályai szerint cégbejegyzésre alkalmas okirat alapján rendeli el. A gazdasági munkaközösség cégbejegyzésének előfeltétele az ennek megfelelő érvényes társasági szerződés létrejöttének az igazolása. A társasági szerződés érvényességének pedig feltétele a hatósági jóváhagyás, amely azonban nem pótolhatja a szerződés érvényességének az egyéb feltételeit [Ptk. 573. §, 574. §; 28/1981. (IX. 9.) MT sz. r. 2. § (2) bek.].
I. Zs. J., F. R. és T. G. 1982. augusztus 25-én társasági szerződést kötöttek S.-i Ellenőrző és Szervező Gazdasági Munkaközösség közös név alatt működő gazdasági munkaközösség létesítésére azzal, hogy gazdálkodó szervek és költségvetési szervek megbízása alapján belső ellenőrzési, szervezési, tanácsadási feladatokat kívánnak végezni. A munkaközösség közös képviselőjeként Zs. J.-t jelölték ki. Kikötötték, hogy a tagok szótöbbséggel bármelyik tagot kizárhatják, továbbá hogy meghatározott feltételek esetén a gazdasági munkaközösség a tagnak a tagsági viszonyát azonnali hatállyal felmondhatja. A tagok közül Zs. J. üveggyári számvitel osztályvezető, F. R. rendszerszervező, T. G. gimnáziumi tanár. A társasági szerződést ügyvéd ellenjegyezte, és az illetékes államigazgatási hatóság jóváhagyta.
A közös képviselő kérte a gazdasági munkaközösség cégbejegyzését.
Az elsőfokú bíróság a kérelmet elutasította mert
a) az ügyvitel és ügykezelés szervezéséhez a 4053/1949. (V. 24.) Korm. számú rendelet szerint a pénzügyminiszter engedélye szükséges;
b) a gazdasági munkaközösség nem jogosult tagjának a kizárására, illetve a taggal szemben azonnali hatályú felmondás gyakorlására;
c) a kérelmező nem igazolta, hogy a tagok munkáltatója a munkaközösség létesítését engedélyezte, illetve megtörtént a munkaközösség létesítésének a bejelentése, és ellene a munkáltató nem tiltakozott;
d) hiányzik a szerződést ellenjegyző ügyvéd meghatalmazása.
Az első fokú végzés ellen a kérelmező fellebbezett. Arra hivatkozott, hogy a társasági szerződés részleges érvénytelensége esetén az érvénytelen részek helyébe a törvény rendelkezése lép, nem lehet megkövetelni annak az igazolását, hogy a munkaközösség alakítását bejelentették a munkáltatónak, és a munkáltató nem tiltakozott. Végül előadta, hogy a munkaközösség létesítésének valamennyi feltételét nem a cégbíróságnak, hanem a jóváhagyó államigazgatási hatáságnak kell vizsgálnia.
II. A fellebbezés nem alapos.
1. A cégbejegyzést a bíróság a polgári nemperes eljárás szabályai szerint cégbejegyzésre alkalmas okirat alapján rendeli el. A 105/1952. (XII. 28.) MT sz. rendelet 13. §-ának (1) bekezdése szerint a polgári nemperes ügyekben is megfelelően alkalmazandók a Pp. rendelkezései. Ezért a bíróság cégbejegyzést csak akkor rendelhet el, ha ennek a feltételét cégbejegyzésre alkalmas okirattal igazolják. A gazdasági munkaközösség a 28/1981. (IX. 9.) MT sz. rendelet (R.) 2. §-ának a (2) bekezdése folytán alkalmazandó Ptk. 573–574. §-aiban meghatározott társasági szerződéssel jön létre. Ezért a cégbejegyzés előfeltétele az ennek megfelelő érvényes társasági szerződés létrejöttének az igazolása. Az R. 4. §-ának (1) bekezdése szerint a társasági szerződés érvényességének további feltétele a hatósági jóváhagyás, amely nem pótolhatja a szerződés érvényességének az egyéb feltételeit.
2. A kérelmező a társasági szerződés érvényességének az alaki feltételeit igazolta, az okiratba foglalás, az ügyvédi ellenjegyzés és a hatósági jóváhagyás megtörtént.
A szerződés érvényessége tartalmi feltételeinek az igazolása azonban hiányos.
a) Ha a munkaközösség tagja munkaviszonyban van – attól függően, hogy a munkaviszonyban végzett munka érinti-e a munkaviszony szerinti munkaidejét – szükség van a munkáltató előzetes engedélyére, illetve be kell jelenteni előzetesen a megalakulást a munkáltatónak, aki az ellen tiltakozhat [R. 3. § (3) bek., a 22/1979. (XII. 28.) MüM sz. r.-tel és a 8/1981. (IX. 29.) MüM sz. r.-tel módosított 1/1976. (I. 31.) MüM sz. rendelet 1. § (2), (3), (4) bek., 5/A. § (5) bek.]. A társasági szerződésből nem tűnik ki, hogy a munkaközösségben végzett munka érinti-e a tagoknak a munkaviszony szerinti munkaidejét, és nincs igazolva – ehhez képest – sem a munkáltatók engedélye, sem az, hogy a munkaközösség létesítését a munkáltatónak előzetesen bejelentették. A bejelentés megtörténtének az igazolásához nem feltétlenül szükséges a munkáltató nyilatkozata, elegendő a bejelentés postai feladásának az igazolása.
b) A 4/1983. (II. 14.) MT sz. rendelet 2. §-ra figyelemmel a társasági szerződés megkötésének időpontjában – 1982. augusztus 25-én – még hatályos volt a 4053/1949. (V. 24.) Korm. sz. rendelet, amely az ügyvitel és ügykezelés szervezéséhez a Pénzügyminisztérium engedélyét követelte meg, ha ezt magánszemélyek kívánták mások részére a munkaviszony keretén kívül végezni. 1983. február 14. napjáig ez a gazdasági munkaközösségek által végzett tevékenységre is irányadó volt. A tevékenységi körben meghatározott feladatkör magában foglalja az ügyvitel és ügykezelés szervezését. Ezért ebben a vonatkozásban is helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a társasági szerződés érvényesen nem jött létre.
c) az R. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkaközösség létrehozására, szervezetére, megszűnésére alkalmazni kell a polgári jogi társaság szabályait. A Ptk. polgári jogi társaság esetében a tagok részére biztosít felmondási lehetőséget, amely esetben viszont a felmondás a társaság megszűnését eredményezi [Ptk. 574. § (1) bek.]. A munkaközösség nem mondhat fel a tagjának, mert a munkaközösség nem önálló jogi személy, csupán a felek szerződéses kapcsolata. Az a rendelkezés, amely szerint a munkaközösség közös név alatt működik, azt jelenti, hogy a munkaközösség tagjai harmadik személyekkel szemben együttesen képnek fel, a munkaközösség keretében végzett tevékenységből közösen szereznek jogokat, vállalnak kötelezettségeket, egymás közötti belső jogviszonyukban azonban a munkaközösségnek nincs jogi önállósága tagjaival szemben. Egyébként a tagok személyében bekövetkező változás a társasági szerződés módosítását jelenti, amelyhez valamennyi fél együttes akaratának a kifejezésére van szükség [Ptk. 205. § (1) bek.], és szükség van újabb hatósági jóváhagyásra is (R. 6. §-a). (Cégf. IV. 20 201/1983. szám)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás