PK BH 1983/447
PK BH 1983/447
1983.11.01.
A házastársnak a másik házastárs különvagyoni ingatlanán történt építkezéssel nem egyszerűen hitelezői igénye, hanem közös tulajdona keletkezik. Ha a hagyatéki eljárásban az örökhagyó volt házastársa tulajdoni igényt támaszt, akkor a hagyaték állaga válik vitássá, és ebben az esetben részére lehetőséget kell biztosítani arra, hogy igényét az örökösökkel szemben perben érvényesíthesse [Csjt. 27. §; 6/1958. (VII. 4.) IM sz. r. 64. § (4) bek.].
Az örökhagyó hagyatéka az é.-i házingatlan 1/4 részéből állott. Az örökhagyó elvált volt, gyermeke nem volt. A hagyatéki tárgyaláson megjelent az örökhagyó anyja. A tárgyalási jegyzőkönyv szerint tudomásul vette a közjegyzőnek azt a tájékoztatását, hogy az örökhagyó hagyatékában „mint öröklött ági vagyonban” nincs öröklési joga.
Jelen volt a hagyatéki tárgyaláson az örökhagyó elvált felesége is, aki előadta, hogy a házasingatlant az örökhagyóval közösen építették és így az ő hitelezői igénye az örökösökkel szemben 200 000 forintot tesz ki.
Az örökhagyó testvérei kijelentették, hogy a hitelezői igény alapját nem kívánják vitássá tenni, az összegszerűséget azonban nem ismerik el.
Ezt követően az állami közjegyző az örökhagyó hagyatékát törvényes öröklés jogcímén egymás között egyenlő arányban az örökhagyó két testvérének adta át, és megállapította, hogy az örökhagyó elvált felesége az összegszerűségében el nem ismert hitelezői igényét a törvény rendes útján jogosult érvényesíteni.
A fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett hagyatékátadó végzés ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az örökhagyó elvált házastársának a közös építkezésre alapított igényét a közjegyző hagyatéki hitelezői igénynek minősítette, jóllehet a Csjt. 27. §-ában foglalt rendelkezés alapján a házastársnak a másik házastárs különvagyoni ingatlanán történt építkezéssel nem egyszerűen hitelezői igénye, hanem közös tulajdona keletkezik.
A hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM sz. rendelet (He.) 52. §-ának (3) bekezdése értelmében a közjegyző a hagyatéki tárgyaláson köteles a feleknek a felmerülő jogi kérdésekben útbaigazítást adni és gondoskodni arról, hogy nyilatkozataikat a jogkövetkezmények teljes ismeretében tegyék meg.
A hagyatéki tárgyalásról készült jegyzőkönyv utal ugyan arra, hogy az örökhagyó elvált házastársa a nyilatkozatát a „közjegyző idevonatkozó tájékoztatására” tette meg, az azonban nem tűnik ki, hogy a közjegyző ismertette-e előtte a házastárs részére tulajdoni igényt biztosító jogszabályt, és hogy az örökhagyó elvált házastársa a jogszabály ismeretében jelölte meg csupán pénzben az igényét. A nyilatkozat azért is aggályos, mert a jegyzőkönyvnek a megjelent személyek feltüntetését tartalmazó része az elvált házastársat már hagyatéki hitelezőként jelölte meg, és ez arra enged következtetni, hogy a közjegyző jogi álláspontjánál fogva az elvált házastársat eleve hagyatéki hitelezőnek minősítette. Kétséges, hogy a volt házastárs akkor is pénzben terjesztette volna elő a követelését, ha tudja, hogy tulajdoni igényt támaszthat az ingatlanra a testvérek által sem vitatott építkezés alapján.
Ha az örökhagyó volt házastársa tulajdoni igényt támaszt, akkor a hagyaték állaga válik vitássá, és ebben az esetben részére lehetőséget kell biztosítani arra, hogy igényét az örökösökkel szemben perben érvényesítse [He. 64. § (4) bek.].
A perben a felderített tényállás alapján kell majd eldönteni, hogy a volt házastársat az ingatlanból milyen érték (hányad) illeti, s igénye a legmegfelelőbben eszmei hányadrész megítélése által vagy pedig pénzbeli megtérítés útján rendezendő-e.
Egyébként az eljárás adataiból az sem tűnik ki, hogy az ingatlan milyen jogi tények alapján minősül ági vagyonnak, amelyben a testvérek örökölnek és nem az örökhagyó anyja. Utóbbi ugyanis a közjegyzőhöz utóbb intézett beadványában a hagyaték ági jellegét vitássá tette.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a hagyatékátadó végzését a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a közjegyzőt új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. II. 21 002/1982. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás