PK BH 1983/449
PK BH 1983/449
1983.11.01.
I. A bíróság határozatában megszabott teljesítési határidő lejártától esedékes késedelmi kamatot a jogosult kérelmére akkor is fel kell tüntetni a végrehajtási lapon, ha az ítélet erről nem rendelkezik [1979. évi 18. tvr. 14. §.; Ptk. 301. § (1) bek.; 14/1979. (IX. 17.) IM sz. r. 3 § d) pont, PK 305. sz.]
II. A végrehajtási lapnak a kérelemtől eltérő kiállítása azt jelenti, hogy a bíróság a kérelem egy részére nem rendeli el a végrehajtást, illetőleg e részre a végrehajtási lap kiállítását, következőleg a végrehajtási eljárás megindítását megtagadja. Ilyen esetben a hozott végzést a végrehajtást kérőnek kézbesíttetni kell, aki az ellen fellebbezéssel élhet. [1979. évi 18. tvr. 14. § (3) bek.]
I. A felperes 1981. szeptember 23. napján terjesztette elő a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét az alperes lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt, melyben az alperes kötelezését kérte különböző használati tárgyak kiadására. Mivel az alperes a fizetési meghagyás kibocsátása előtt ezeket kiadta, a felperes az alperes ellentmondása folytán perré alakult jogvitában keresetét leszállította, s az alperestől csak az addig felmerült költségei megtérítését igényelte.
A Legfelsőbb Bíróság kijelölése alapján eljáró járásbíróság ítéletével arra kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 800 forint perköltséget. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság a járásbíróság ítéletét helybenhagyta.
A felperes a jogerős ítélet alapján végrehajtási lap kiállítását kérte a 800 Ft perköltség, valamint annak 1982. június 8. napjától járó évi 5%-os kamata behajtása végett.
A járásbíróság a végrehajtási lapot a kérelemtől eltérően csak a perköltségre állította ki, és erről végzést hozott. A végzés indokolása szerint: mivel a bíróság az alperest a perköltség kamatmentes megfizetésére kötelezte, így az ettől eltérő végrehajtási kérelem nem volt teljesíthető.
A felperesnek az elsőfokú bíróság végzése elleni fellebbezését a másodfokú bíróság határozatával hivatalból elutasította. A végzés indokolása szerint: mivel a végrehajtási lap kiállításának megtagadásával vagy a kérelemtől eltérő kiállításával összefüggő eljárási kérdésekről az 1979. évi 18. számú törvényerejű rendelet (Vht.) 14. §-a rendelkezik, így ezekre az eljárásokra nem alkalmazhatók a Vht. 114. §-a alapján a Polgári Perrendtartás szabályai. A Vht. 14. §-ának (3) bekezdése csak a végrehajtási lap kiállítását megtagadó végzés ellen biztosít fellebbezési jogot a végrehajtást kérőnek. A végrehajtási lapnak a kérelemtől eltérő kiállítását nem lehet a kérelem részbeni megtagadásának tekinteni, ezért az ellen nincs helye fellebbezésnek. Észlelte ugyanakkor a megyei bíróság, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a Legfelsőbb Bíróság PK 419. számú állásfoglalásával módosított PK 305. számú állásfoglalásában foglaltakat, de jogi álláspontjából következően olyan iránymutatást adott, hogy ez a törvénysértés csak törvényességi óvás alapján hozott határozattal orvosolható.
II. A jogerős végzések ellen emelt törvényességi óvás alapos.
1. A másodfokú bíróság – végzése indokolásából kitűnően – azt helyesen észlelte, hogy a járásbíróság törvénysértéssel utasította el a felperesnek mint végrehajtást kérőnek azt a kérelmét, amelyben a marasztalás összege után esedékes törvényes mértékű kamat iránti végrehajtás elrendelését is kérte.
A Legfelsőbb Bíróság PK. 419. számú állásfoglalásával módosított PK 305. számú állásfoglalás értelmében ugyanis a késedelmi kamat a hitelezőt a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése szerint akkor is megilleti, ha a bíróság határozata az adóst annak megfizetésére kifejezetten nem kötelezi. A bíróság határozatában megszabott teljesítési határidő lejártától – a jelen esetben 1982. július 2. napjától – esedékes késedelmi kamatot tehát a jogosult kérelmére akkor is fel kell tüntetni a végrehajtási lapon, ha az ítélet erről nem rendelkezik [14/1979. (IX. 17.) IM sz. rendelet 3. § d) pont].
Tévedett viszont a másodfokú bíróság, amikor a Vht. 14. §-a (3) bekezdése utolsó mondatának nem megfelelő értelmezésével arra a következtetésre jutott, hogy a végrehajtási lap kérelemtől eltérő kiállításáról hozott végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
2. A Vht. 14. §-ának (3) bekezdése egységesen szabályozza a bíróság eljárását, ha a végrehajtást kérő teljesen alaptalan vagy részben alaptalan kérelmet terjeszt elő. A bíróság ugyanis mindkét esetben indokolt végzést hoz, és ezt a végrehajtást kérőnek kézbesítteti. Az egységes eljárásnak az az alapja, hogy a bíróság mindkét esetben megtagadja a kérelem teljesítését: teljes alaptalanság esetében egészében, részbeni alaptalanság esetében pedig az alaptalannak minősített részben.
A végrehajtási lapnak a kérelemtől eltérő kiállítása az adott esetben tartalmilag azt jelenti, hogy a bíróság a kérelem egy részére – nevezetesen a kamat igény tekintetében – nem rendeli el a végrehajtást illetőleg e részre a végrehajtási lap kiállítását, következőleg a végrehajtási eljárás megindítását megtagadja. A Vht. 12. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság a végrehajtási lapot a jogosult kérelmére állítja ki. Minthogy a végrehajtási lap ellen nincs helye fellebbezésnek, a jogszabály éppen a jogorvoslat biztosítása végett rendelkezik úgy, hogy a végrehajtási lapnak a kérelemtől eltérő kiállítása esetén hozott végzést a végrehajtást kérőnek kézbesíttetni kell, aki az ellen fellebbezéssel élhet.
Mindezekből következően a másodfokú bíróság jogszerű eljárása az lett volna, ha a fellebbezés hivatalból történő elutasítása helyett azzal érdemben foglalkozik, illetőleg annak alapján felülbírálja az elsőfokú bíróság végzését.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 274. §-a (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte a másodfokú bíróság törvénysértő végzését, s egyben a fenti iránymutatásnak megfelelő új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. I. 21 023/1982. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás