GK BH 1983/456
GK BH 1983/456
1983.11.01.
A késedelem esetén járó kötbér esedékessé válásának jogszabályban megjelölt feltételei közül az az irányadó, amely az idő múlása folytán legkorábban bekövetkezik [7/1978. (II. 1.) MT sz. r. 21. § (1) bek. a) pont].
Egy áruház építésének lebonyolítója az I. r. alperes, a létesítmény speciális mélyalapozásának generálkivitelezője pedig a II. r. alperes, míg a létesítmény magasépítési és szerelési munkáinak generálkivitelezője a felperes volt. Az I. r. alperes és a felperes 1979. november 16-án kötött építési szerződést. A vállalkozói díj 48 831 254 Ft volt. A felek a szerződés 30. pontjában megállapodtak, hogy az I. r. alperes az építkezéshez és a munkahelyi organizációhoz szükséges területeket a munkavégzésre alkalmas állapotban, szakaszokban adja át. A szerződés 30/f pontja szerint a fogadószint III. szakaszának mint munkaterületnek a szolgáltatási határideje 1980. október 31. napja volt. A kereseti előadás szerint az I. r. alperes e határidőre a munkaterületet nem adta át, ezért a felperes 1980. november 3-án póthatáridő vállalására szólította fel az I. r. alperest. Az I. r. alperes a III. ütemhez szükséges munkaterület szolgáltatását a módosított organizációs tervben 1981. június 30. napján jelölte meg. A felperes a perbeli acélszerkezetek szereléséhez szükséges munkaterületet 1982. február 16-án vette át.
A létesítmény speciális mélyalapozási munkáinak generálkivitelezője a II. r. alperes volt. A II. r. alperes és az I. r. alperes között létrejött szerződés szerint az alapozás IV. ütemének átadási határideje, amely a felépítmény III. üteme kivitelezése megkezdésének előfeltételét képezte, 1981. június 30. napja volt. A II. r. alperes azonban az alapozás IV. ütemének munkáit csak 1981. október 29-én adta át a felperesnek.
A felperes keresetében az I. r. alperest 115 437 177 Ft kötbéralap figyelembevételével közbenső intézkedés késedelme miatt az 1980. november 1. napjától 1981. június 30. napjáig terjedő időre és az 1981. július 1-jétől 1981. november 16. napjáig terjedő időre járó 4%-os, összesen 9 236 094 Ft kötbér megfizetésére kérte kötelezni.
Az I. r. alperes a kereset elutasítását kérte, előadva, hogy a III. szakaszhoz a munkaterületet 1980. október 31-ig kellett volna szolgáltatnia. Póthatáridőt nem vállalt, ezért az 1980. október 31. napjához viszonyítva a felperes keresete elévült. Hivatkozott arra, hogy az organizációs leírásban feltüntetett időpont 1981. június 30. napja, ami nem tekinthető póthatáridőnek, sem szerződésmódosításnak, így az kötbérkövetkezményt nem vonhat maga után. Előadta, hogy az 1981. július 1-jétől 1981. október 29-ig terjedő időszak késedelmét az alapozást végző II. r. alperes okozta. Ezért 35 129 118 Ft kötbéralap figyelembevételével 121 nap késedelem után 1 468 397 Ft kötbérnek a felperes javára történő megfizetésére kérte kötelezni. Előadta még, hogy a teljes időszak késedelme a II. r. alperes szerződésszegésével van összefüggésben, ezért a felperes által erre az időszakra követelt 4 618 047 Ft kötbér és az előbbi kötbérösszeg különbözetének, azaz 3 149 650 Ft-nak kártérítés címén történő megfizetésére kérte a II. r. alperest kötelezni. Perbe hívta az épülő áruház majdani üzemeltetőjét mint beavatkozót, előadva, hogy a nevezett, az 1980. november 1-jétől 1981. június 30-ig terjedő időre járó kötbérért kártérítés címén felel, mert ezt a késedelmet ő okozta.
A II. r. alperes a kereset elutasítását kérte. Nem vitatta, hogy késedelmesen teljesített, előadta azonban, hogy ebben vétlen, mert késedelmét tevékenységi körén kívül eső okok idézték elő.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az I. r. alperes a felperesnek megküldött organizációs műszaki leírásban a munkaterület átadásának határidejét 1981. június 30. napjában jelölte meg, ez az időpont az I. r. alperes által vállalt póthatáridőnek minősült. A 7/1978. (II. 1.) MT számú rendelet 21. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a kötbér többek között akkor válik esedékessé, amikor a póthatáridő lejárt. Az 1981. november 1-jétől kezdődő időszak vonatkozásában a kötbér a fentiek szerint 1981. június 30. napján vált esedékessé. A felperes keresetében az esedékességtől számított 6 hónapon belül érvényesítette kötbérigényét, ezért az nem évült el. Az július 1-jétől érvényesített kötbér sem évült el, mert ez akkor vált esedékessé, amikor a késedelem megszűnt, ami viszont a szakértő álláspontja szerint 1982. november 16-án következett be, hiszen a felperes már ekkor átvehette volna a munkaterületet.
Az elsőfokú bíróság szakértőt rendelt ki annak megállapítására, hogy az I. r. és a II. r. alperesek hány napot késlekedtek elfogadható indok nélkül a munkaterület átadásával, illetőleg az alapozással. A szakértő feladatát képezte a kötbéralapok tisztázása is.
A szakértő a szakvéleményében és kiegészítő véleményében előadta, hogy az I. r. alperes vonatkozásában a kötbéralap 115 451 177 Ft. Az első időszakban 241 nap, a második időszakba 138 nap késedelem műszakilag nem indokolható. A II. r. alperes vonatkozásában a szakértő a kötbéralapot 35 129 118 Ft-ban határozta meg, a II. r. alperes indokolatlan késedelmét pedig 121 napban jelölte meg. Közölte azt a véleményét is, hogy a II. r. alperes okozta a szerződésszegő magatartásával az I. r. alperes 1981. július 1-jétől 1981. november 16-ig terjedő késedelmét. A peres felek a szakértő megállapításait nem vitatták.
A bíróság az I. r. alperes késedelmét 1980. november 1-jétől 1981. június. 30. napjáig, továbbá 1981. július 1-jétől 1981. november 16. napjáig állapította meg, és az I. r. alperest 115 451 177 Ft kötbéralap figyelembevételével a 7/1978. (II. 1.) MT számú rendelet 20. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján 4%-os, összesen 9 236 094 Ft kötbér megfizetésére kötelezte. A II. alperest pedig késedelme miatt 35 129 118 Ft kötbéralap figyelembevételével 1 478 397 Ft kötbér megfizetésére kötelezte. Megállapította, hogy a II. r. alperes szerződésszegő magatartásával okozati összefüggésben áll az, hogy az I. r. alperesnek a második időszakra 4 618 047 Ft kötbért kellett megfizetnie, ezért a II. r. alperest további 3 149 650 Ft kártérítés megfizetésére is kötelezte az I. r. alperes javára.
Az ítélet szerint tehát a felperesnek összesen 9 236 094 Ft kötbér jár. A kifizetések egyszerűsítése végett a bíróság akként rendelkezett, hogy ebből az összegből az I. r. alperes 4 618 047 Ft-ot fizessen meg a felperesnek, míg a fennmaradó összeget a II. r. alperes közvetlenül fizesse meg a felperes javára. Az ítélet ellen az I. r. és a II. r. alperes fellebbezett.
A fellebbezések részben alaposak.
A 7/1978. (II. 1.) MT sz. rendelet 21. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a kötbér esedékessé válik: késedelem esetén, amikor a késedelem megszűnik, a póthatáridő lejárt, vagy a kötbér eléri a legmagasabb mértéket. E jogszabály helyes értelmezésével tehát bármelyik esedékességi ok bekövetkeztével az elévülés már megkezdődik, és az elévülést megszakító tény vagy az elévülés nyugvásának hiányában az attól számított 6 hónap múlva az igény elévül. Az esedékesség a jogszabály erejénél fogva következik be az előbbi feltételek bármelyikének megvalósulásakor, az tehát nem a szerződő felek elhatározásától, választásától függ. A jogszabályban a vagylagosság csak azt jelenti, hogy az idő múlásával legkorábban beálló esedékességi ok a mérvadó. A perbeli esetben a felperes késedelmi kötbérigénye az 1980. október 30-i határidő elmulasztása folytán akkor nyílt meg, amikor a kötbér elérte maximumát, vagyis 1981. január 19-én. Az elévülési idő hat hónap. A követelés e része tehát 1981. július 20-án elévült, mivel a felperes az igényét csak a keresetében, 1981. november 13-án érvényesítette.
Nem alapos azonban a fellebbezés az organizációs tervben szereplő és az elsőfokú bíróság által ennek minősített póthatáridő elbírálása kérdésében. A fellebbezési eljárásban a felperes által csatolt, 1980. november 17-i levél tartalmából kitűnően a II. r. alperes a munkaterület átadását akként vállalta, hogy azt az organizációs jegyzőkönyv fogja tartalmazni. Ez pedig 1981. június 30. napja. E levél tartalmából arra kell következtetni, hogy ez póthatáridő vállalásának tekintendő. A póthatáridő vállalásának ugyanis nincsenek formai kötöttségei, nem kell tehát kifejezetten közölni a szerződő partnerrel, hogy „póthatáridőként” jelöli meg azt a határidőt, amely vonatkozásában közölte, hogy a munkaterület átadását mikorra vállalja. Ezért az ekként megjelölt póthatáridő elmulasztása miatt kötbérfizetési kötelezettség áll fenn. A II. r. alperes nem vitatta, hogy a vele szemben támasztott kötbérigény nem évült el.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és a felperes keresetét az I. r. alperes vonatkozásában elutasította elévülés okából, egyebekben az ítéletet helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. V. 30 121/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás