• Tartalom

BK BH 1983/482

BK BH 1983/482

1983.12.01.
A másodfokú határozat megalapozatlanságát eredményező eljárási szabálysértés valósul meg, ha a másodfokú bíróság a fellebbezési eljárásban kirendelt más szakértő és az ügyben korábban eljárt szakértő szakvéleményei között ellentmondások feloldását a szakértőknek a fellebbezési tárgyaláson történő meghallgatása után meg sem kísérli [Be. 240. §, 258. § (1) bek., 76. § (2) bek., 77. § (1) bek.; BKT–PKT–GKT 1/1981. sz.].
A járásbíróság a terheltet halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt 1 évi és 8 hónapi szabadságvesztésre, valamint 3 évre a járművezetéstől eltiltásra ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A személygépkocsi vezetésében igen csekély tapasztalattal rendelkező terhelt a vádbeli napon az országúton vezette az apja autóját. A gépkocsi hátsó gumiabroncsának bordázata a köpeny belső részén – a terhelt által is tudott – simára kopott volt. A község határában mintegy 70-85 km/óra sebességgel haladt a szemerkélő esőtől csúszós út egy balra ívelő kanyarulatában. A jármű eltúlzott sebessége, valamint a hátsó gumiköpenyek állapota miatt a gépkocsi megcsúszott, az úttesten keresztbe fordult, majd felborult. A gépkocsiban tartózkodott négy utas közül egy életét vesztette, ketten pedig könnyebb sérüléseket szenvedtek.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a baleset azért következett be, mert a terhelt megszegte a KRESZ 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, illetve a 25. §-a (1) bekezdésének II. tételében írt közlekedési szabályokat.
A másodfokon eljárt megyei bíróság annyiban változtatta meg az elsőfokú bíróság ítéletét, hogy a szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette, a járművezetéstől eltiltás tartamát pedig 2 évre mérsékelte.
A másodfokú bíróság a tényállást úgy egészítette ki, illetve helyesbítette, hogy a megcsúszáskor 76 km/óra volt a gépkocsi sebessége. A baleset okát a túlzott sebesség mellett a vezetési gyakorlatlanságban, a gépkocsi túlkormányozottságában és kismértékben a felázott és még le nem mosott porréteg csúszós voltában jelölte meg. Megállapította, hogy az abroncsok előírt bordamélysége hiányának a baleset létrejöttében nem volt meghatározó szerepe, ezért mellőzte a KRESZ 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja rendelkezésére utalást a szabálysértő magatartás köréből. A terhelt gondatlanságának kisebb fokára tekintettel látta alkalmazhatónak a Btk. 89. §-ának rendelkezéseit.
A megyei bíróság ítélete ellen az eljárási szabálysértésre visszavezethető megalapozatlanság és törvénysértés miatt emelt törvényességi óvás alapos.
Az elsőfokú bíróság a nyomozás során bevont műszaki szakértőnek a tárgyaláson is fenntartott szakvéleményét elfogadva állapította meg tényként azt, hogy a baleset bekövetkezése két okra vezethető vissza, nevezetesen a szabálytalanul megválasztott nagy haladási sebesség mellett a hátsó gumiabroncsok erősen lekopott futófelülete idézte azt elő.
A másodfokú bíróság ezt a megállapítást aggályosnak tartva bizonyítást rendelt el, amelynek keretében más igazságügyi műszaki szakértőtől újabb szakvéleményt szerzett be. E bizonyítás eredményéhez képest helyesbítette az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást, mellőzte a KRESZ 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja megszegésére utalást, és minősítette kisebb fokúnak a terhelt gondatlanságát, illetve látta felfüggeszthetőnek a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását.
A Be. 76. §-a (2) bekezdésének a Legfelsőbb Bíróság Büntető, Polgári és Gazdasági Kollégiumának 1/1981. számú közös tanácselnöki értekezleti állásfoglalásában kifejtett helyes értelmezése szerint a szakvélemény esetleges fogyatékosságainak megszüntetését elsősorban a szakvélemény kiegészítésének elrendelésével, illetve a szakértő meghallgatásával kell megkísérelni, s csupán ennek eredménytelensége esetén kerülhet sor a Be. 77. §-ának (1) bekezdése értelmében más szakértő kirendelésére. Amennyiben az újabb szakvélemény ellentétben áll a korábbival, úgy a szakértőket a tárgyalásra meg kell idézni, és együttes meghallgatásuk útján kell az ellentmondások megszüntetését megkísérelni, majd ennek esetleges eredménytelensége esetén lehet dönteni egyik vagy másik szakvélemény elfogadása, a szakvélemények elvetése, illetve a felülvizsgálata (Be. 78. §) elrendelésének szükségessége kérdésében.
Ha tehát az újabb vélemény ellentétben áll a korábbi szakvélemény megállapításaival, azt az előzőekben kifejtett érdemi vizsgálat – azaz a mutatkozó ellentétek feloldása – nélkül a tényállás kialakításánál nem lehet figyelembe venni a megalapozottságra való hivatkozás alapján.
A megyei bíróság az említett eljárási szabályokat megsértette azzal, hogy az aggályosnak tartott szakvélemény kiegészítését az elsőfokú bíróság által meghallgatott szakértő megnyilatkoztatása útján nem kísérelte meg, majd az ellentétes szakvélemények közötti ellentéteknek a közvetlenség útján történő feloldását elmulasztotta. Az utóbbi szakvéleményt lényegében érdemi vizsgálat nélkül – helytállónak fogadta el, és annak alapján helyesbítette a tényállást. Ezáltal vált a tényállás megalapozatlanná.
Az ítéletnek ez a megalapozatlansága jelentős kihatással van a büntetés kiszabására és ezen belül a Btk. 89. §-a (2) bekezdésének csak különös méltánylást érdemlő esetben alkalmazhatóságára. A közlekedési bűncselekmények tárgyi súlyát ugyanis – a tényleges káros eredményen túl – döntő mértékben a kiváltó okként szereplő szabályszegés mibenléte határozza meg, és egyben a szabályszegés jellege ad választ a terhelt gondatlanságának fokára is.
A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettekre tekintettel a törvénysértést és a megalapozatlanságot megállapítva a másodfokú határozatot hatályon kívül helyezte, és a megyei bíróságot új másodfokú eljárásra utasította.
Ennek során a szakértői bizonyítás szabályainak a fentiek szerinti figyelembe vétele mellett kell tisztázni a balesetet kiváltó közlekedési szabálysértésnek mibenlétét, a terhelt gondatlanságának fokát. Mindezekhez képest kell állást foglalni a büntetéskiszabás és ezen belül a Btk. 89. §-a (2) bekezdésének alkalmazhatósága kérdésében. (B. törv. IV. 550/1982. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére