GK BH 1983/504
GK BH 1983/504
1983.12.01.
A vasúton fuvarozott küldemény kiszolgáltatása általában nem a vasúti kocsi kiállításával, hanem azáltal valósul meg, hogy a vasút alkalmazottja és az átvevő együttesen felnyitják a kocsit és megszemlélik a rakomány állapotát [3/1960. (V. 13.) KPM sz. r.-tel közzétett Vasúti Árufuvarozási Szabályzat (VÁSZ) 41. cikk].
Külföldön hivatalos vasúti mérlegelés mellett 22 270 kg kukoricát adtak fel belföldi rendeltetési állomásra. A címzett a küldeményben 690 kg súlyhiányt állapított meg.
Ezért a felperes keresetet nyújtott be a bírósághoz, az alperes fuvarozót 71,87 USA-dollár árukár, 17 Ft részfuvardíj, valamint ezeknek 1980. szeptember 4-től járó évi 5%-os kamata megfizetésére kérte kötelezni.
Az alperes a kereset elutasítását kérte, vitatta a felelőssége jogalapját, az összegszerűséget nem kifogásolta.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének azzal az indokolással adott helyt, hogy a küldemény kiszolgáltatása két tanácsi megbízott jelenlétében történt, akik az áru kirakását és mérlegelését állandóan felügyeletük alatt tartották.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. Csatolta a rendeltetési állomás dolgozói által aláírt igazolást, amely szerint a tanácsi jegyzőkönyvben megnevezett MÁV-alkalmazott a küldemény kirakásánál nem volt jelen, s így ez a jegyzőkönyv nem a valóságnak megfelelő adatokat tartalmaz, hitelt érdemlősége vitatható.
A fellebbezés annyiban alapos, hogy az eddig megállapított tényállás megnyugtató döntés hozatalához nem elegendő.
Az elsőfokú bíróság a tanácsi jegyzőkönyv és az alperes által felvett kereskedelmi jegyzőkönyv adataira alapította a döntését. Ez a két okirat azonban eltérő adatot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a küldemény kirakásánál a kocsizárak levételénél MÁV-alkalmazott volt-e jelen. Ezt az ellentmondást fokozza a fellebbezéshez csatolt nyilatkozat.
A megismételt eljárásban a bíróságnak vizsgálnia kell a küldemény jogszerű kiszolgáltatásának körülményeit és időpontját, figyelemmel az alábbiakra.
A küldemény kiszolgáltatása az állandó bírói gyakorlat szerint egy folyamat kezdő és befejező aktusokkal, illetve időponttal. A kiszolgáltatás rendszerint az adminisztratív teendők ellátásával kezdődik, de mindenképpen akkor fejeződik be, amikor az állomás illetékes dolgozója (általában raktárnoka) a címzettel vagy annak megbízottjával a vagonhoz érkezik, ott megtekintik annak külső állapotát, az ólomzárakat, ellenőrzik azok eredetiségét, majd – fedett vagon esetében – kinyitják a vagon ajtaját, és a rakományt is megszemlélik. Ez az utolsó mozzanat tekintendő a küldemény átadásának, ekkor szűnik meg afölött a vasút felügyelete, és ekkor kerül a rakomány a címzett felügyelete alá (VÁSZ 41. cikk).
Ebből pedig okszerűen következik, hogy a vagon kiállításának az időpontja nem mindig azonos a küldemény kiszolgáltatásának az időpontjával, egymagában a kocsi kiállításával a vasút felügyelete általában nem szűnik meg a kocsi felett.
Az eddigi peradatok szerint nem tisztázott a küldemény kiszolgáltatásának az időpontja, körülményei, és ellentmondás van a fentebb felsorolt okiratok tartalma között, ezért a bíróságnak ezeket az ellentmondásokat fel kell oldania. Ezekre a fontos körülményekre nézve tanúként kell meghallgatni a tanácsi megbízottakat, az átvevő részéről jelen volt alperesi alkalmazottat. A tanúk vallomása ismeretében kell a perbeli tanácsi jegyzőkönyv tartalmi valódiságát, annak bizonyító erejét, hitelességét elbírálni.
A fentiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján – a szükséges bizonyítás nagy terjedelmére tekintettel – az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Gf. III. 30 152/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás