GK BH 1983/505
GK BH 1983/505
1983.12.01.
A vasút utólag nem vonhatja kétségbe, hogy az alkalmazottja a szállítmány kiszolgáltatásánál részt vett, ha a tanácsi megbízott által felvett jegyzőkönyvnek erre utaló tartalmát az annak alapján készült kiszolgáltatás utáni jegyzőkönyvben nem kifogásolta [3/1960. (V. 13.) KPM sz. rendelettel közzétett Vasúti Árufuvarozási Szabályzat (VÁSZ) 62. cikk 6. §].
Külföldön a beavatkozó címére hivatalos vasúti mérlegeléssel nemzetközi fuvarlevéllel 20 000 kg szójadarát adtak fel vasúti fuvarozásra. A küldeményt a vasút 800 kg súlyhiánnyal szolgáltatta ki.
A felperes keresetében 170,25 USA-dollár árukár, 488 Ft részfuvardíj megfizetésére kérte kötelezni a fuvarozó alperest.
Az alperes vitatta a káresetről felvett tanácsi jegyzőkönyv bizonyító erejét, álláspontja szerint a kocsizárak levételénél vasúti alkalmazott nem volt jelen.
Az elsőfokú bíróság a kereset szerint marasztalta az alperest. Ítéletét azzal indokolta, hogy a kocsizárak levételénél tanácsi megbízottak és alperesi alkalmazott volt jelen, s a hiányt nyomban a kiszolgáltatás utáni mérlegelésnél megállapították. Az akkor felvett tanácsi jegyzőkönyv bejegyzését hitelt érdemlőnek fogadta el az időben jóval később emlékezetből kiállított állomásfőnöki nyilatkozattal szemben, figyelemmel az időmúlásra és a nagy állomási forgalomra.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett.
A fellebbezés nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság nem fogadta el az alperesnek azt az előadását, hogy a kocsizárak levételénél (a küldemény kiszolgáltatásánál) vasúti alkalmazott nem volt jelen. Ugyanis az alperes által készített kiszolgáltatás utáni jegyzőkönyvből kitűnik, hogy ez a jegyzőkönyv a tanács által kijelölt személlyel készített jegyzőkönyv alapján készült el, s abból állapította meg az állomás a hiány mértékét (VÁSZ 62. cikk 6. §). Az ilyen peradatok pedig azt igazolják, hogy az alperesnek a kiszolgáltatás utáni jegyzőkönyvet kiállító és a perbeli időben a rendeltetési vasútállomáson szolgálatot teljesítő alkalmazottja a tanácsi jegyzőkönyvet látta, olvasta. Így látnia kellett a tanácsi jegyzőkönyv 2. rovatában bejegyzett és a küldemény kiszolgáltatásakor vasúti alkalmazott jelenlétére utaló adatot is. Amennyiben ez az adat nem felelt volna meg a valóságnak, a kiszolgáltatás utáni jegyzőkönyvnek ezt tartalmaznia kellene. Az a körülmény, hogy a kiszolgáltatás utáni jegyzőkönyvben ilyen észrevételt a jegyzőkönyveket kiállító vasúti alkalmazott nem tett, és a tanácsi jegyzőkönyvben megjelölt vasúti dolgozója is szolgálatban volt, igazolja a kiszolgáltatás napján készült tanácsi jegyzőkönyv hitelt érdemlőségét.
Így bizonyítottnak tekinthető, hogy a küldemény kiszolgáltatásánál vasúti alkalmazott jelen volt, s eddig a küldemény a vasút őrizete, felügyelete alatt állt. Egymagában a vasúti kocsi kiállítása nem jelenti a küldemény kiszolgáltatását, amelyet az állandó bírói gyakorlat egy folyamatnak tekint kezdő és befejező aktusokkal. Ennek lényeges része az ólomzárak levétele és a küldemény megtekintése. Ezzel a mozzanattal történik meg a küldemény jogszerű kiszolgáltatása, és ekkor szűnik meg fölötte a vasút őrizete, felügyelete.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. III. 30 488/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás