MK BH 1983/511
MK BH 1983/511
1983.12.01.
Ha a felek a tanulmányi szerződésben nem rendelkeztek arról, hogy a szerződés alapján a munkáltatónál munkaviszonyban eltöltendő idő tartamát mely időponttól kezdődően kell számítani, e kérdésben a jogszabály rendelkezése irányadó, és az időtartamot a dolgozó végzettségének, illetve képesítésének megszerzése időpontjától kell számítani [1967. évi II. törvény 21. §; 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 11. § (2) bek.].
Az alperes 1976. május 19-től 1982. október 14-ig állt alkalmazásban a felperesnél. Munkaviszonya kezdetekor már hallgatója volt az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola városgazdasági szakának, ahol 1974-ben kezdte meg tanulmányait. Az alperes gyermekgondozási segélyt vett igénybe, emiatt két évet halasztott a főiskolán. 1979-től ismét dolgozott, tanulmányait pedig 1980 januárjában folytatta. Az alperes műszaki rajzolóként dolgozott a felperesnél. 1980. szeptember 10-én a felek tanulmányi szerződést kötöttek, amelyben az alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy a felperes által meghatározott juttatások ellenében a támogatás mértékével arányosan két évig a vállalat alkalmazásában marad. A felperes vállalta, hogy az alperest a végzettség megszerzése után szakképzettségének megfelelő munkakörbe helyezi.
Az alperes a diplomáját 1982. június 6-án kapta meg. A felperes már ezt megelőzően – munkaszerződésének módosításával – 1982. május 1-jén műszaki beruházói munkakörbe helyezte az alperest 3600 forint alapbérrel.
Az alperes a munkaviszonyát 1982. szeptember 16-án felmondással megszüntette. Ezért a felperes az Mt. V. 11. §-ának (3) bekezdése alapján 12 077 forint tanulmányi költség visszatérítésére kötelezte.
A munkáltató határozata ellen az alperes kérelmet terjesztett elő a döntőbizottsághoz, amely határozatával hatályon kívül helyezte a határozatot, megállapítva, hogy a felek szerződése a tanulmányi szerződés több lényeges elemét nem jelölte meg.
A felperes a keresetében a döntőbizottság határozatának hatályon kívül helyezését kérte a 9/1978. (VIII. 15.) MüM számú rendelettel módosított 23/1974. (IX. 4.) MüM számú rendeletre hivatkozva. Az alperes a kereset elutasítását kérte, előadva, hogy a felperes nem a képzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatta.
A munkaügyi bíróság a jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az ítéletének indokolása szerint a tanulmányi szerződés igen lényeges eleme, hogy a dolgozónak mely időponttól kell a vállalat kötelékében maradnia. A felperesnek észlelnie kellett volna, hogy ez a lényeges kellék kimaradt a szerződésből. Minthogy a felperes még a diploma megszerzése előtt – 1982. május 1-jétől – módosította az alperes munkakörét, ebből is arra lehet következtetni, hogy az új munkaköre olyan volt, amelyhez elegendő volt a már megszerzett végzettsége, diploma nélkül. A munkaügyi bíróság álláspontja szerint a felperes az alperest nem a szakképzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatta, minthogy az alperes a főiskola városgazdasági szakán végzett, viszont őt beruházói munkakörben foglalkoztatták. E körülményekből a munkaügyi bíróság azt a következtetést vonta le, hogy az alperes nem követett el szerződésszegést a munkaviszonya megszüntetésével.
A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az Mt. V. 11. §-ának (2) bekezdése szerint a tanulmányi szerződést írásba kell foglalni, és benne meg kell jelölni, hogy a dolgozót a megszerzett végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakörben foglalkoztatja a munkáltató. A szerződésben meg kell határozni a munkáltatónál – a tanulmányok befejezése után – munkaviszonyban kötelezően eltöltendő idő tartamát is a támogatás mértékétől és idejétől függően. E jogszabályból kitűnik, hogy a tanulmányok befejezésétől kell számítani a munkaviszonyban eltöltendő idő tartamát. Amennyiben tehát a munkaviszonyban eltöltendő idő tartamának kezdő időpontját a tanulmányi szerződésben pontosan nem jelölték meg, értelemszerűen a dolgozó képzettségének megszerzésétől kell azt számítani a jogszabály rendelkezése alapján. Ez következik az Mt. 21. §-a (2) bekezdésének rendelkezéséből is, amely szerint a dolgozó által vállalt kötelezettségek körébe tartozik az is, hogy a képzettség megszerzése után meghatározott időn keresztül a munkáltatónál dolgozik.
Egyértelműen megállapítható, hogy az alperes az utóbb említett kötelezettségének nem tett eleget.
Megalapozatlan a munkaügyi bíróság ítéletének az a megállapítása is, hogy a felperes az alperest nem a szakképzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatta. E tekintetben a munkaügyi bíróság bizonyítást nem folytatott le. Szakértő igénybevételével lehet megnyugtatóan megállapítani, hogy a felperes által biztosított beruházói munkakör megfelelt-e a főiskola városgazdasági szakán megszerzett képzettségének. Az a körülmény, hogy a felperes az alperest már diplomájának kézhezvétele előtt – 1982. május 1-jétől – beruházói munkakörbe helyezte, önmagában nem bizonyítja, hogy ez a munkakör esetleg nem felel meg a főiskolán szerzett szakirányú képzettségének. (M. törv. I. 10 186/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás