• Tartalom

MK BH 1983/514

MK BH 1983/514

1983.12.01.
I. Ha a dolgozó mond fel és a felmondás közlésekor tévesen jelölte meg a munkaviszonya megszűnésének időpontját, e felmondást ez nem teszi érvénytelenné. A következménye csupán az, hogy munkaviszonya a szabályos felmondási idő utolsó napjáig tart [1967. évi II. törvény 27. § (1) bek.].
II. A házfelügyelő munkaviszonyának megszűnése esetén a természetbeni szolgáltatásként biztosított lakás kiürítése iránti igény az általános hatáskörű bíróság előtt érvényesíthető [19/1972. (X. 13.) MüM sz. r. 3. § (1) bek.].*

A felperes 1977. június 10-től alkalmazta az alperest házfelügyelői munkakörben. A munkaszerződésben a peres felek kikötötték, hogy a munkaviszony – bármelyik fél részéről történő – felmondása esetén az alperes a házfelügyelői szolgálati lakást minden ellenszolgáltatás nélkül – 3 napon belül – köteles kiüríteni és a munkáltató rendelkezésére bocsátani.
Az alperes 1982. április 8-án 15 napos felmondási idővel felmondta a házfelügyelői munkaviszonyát.
A felperes az 1982. április 22-én kelt levelében értesítette az alperest, hogy a felmondását nem fogadja el, egyúttal felhívta a munkaszerződésben foglalt kötelezettségei teljesítésére.
Az alperes a munkaügyi döntőbizottsághoz benyújtott kérelmében a felmondása érvényességének megállapítását kérte. A munkaügyi döntőbizottság 1982. június 22-én hozott határozatával megállapította, hogy az alperes munkaviszonya 1982. június 1. napjával megszűnt. Kötelezte a munkáltatót az alperes munkakönyvének „munkaviszonya megszűnt” bejegyzéssel történő kiadására és az 1982. május hóra járó munkabér megfizetésére. Határozata indokolásában utalt az Mt. 26. §-ának (1) bekezdésére, amely szerint a határozatlan időre létesített munkaviszonyt mind a munkáltató, mind a dolgozó felmondással bármikor megszüntetheti.
A felperes a keresetében kérte a munkaügyi döntőbizottság határozatának megváltoztatását, a felmondás érvénytelenségének és az alperes rosszhiszeműségének a megállapítását.
A munkaügyi bíróság ítéletével részben megváltoztatta a döntőbizottság határozatát. Megállapította, hogy az alperes munkaviszonya 1982. június 1. napjával a „dolgozó felmondása folytán” szűnt meg. Megállapította továbbá, hogy az alperes a lakás kiürítéséig köteles a házfelügyelői teendőket ellátni. Az ítélet indokolása szerint az alperes az Mt. 26. §-ának (1) bekezdésében biztosított jogával élt, amikor a munkaviszonyát felmondta. Munkaviszonya a jogszabály rendelkezése folytán – a felmondási idő lejártával – a munkáltató hozzájárulása nélkül megszűnt, a felmondási ideje pedig 1982. június 1-ig tartott. Miután az alperes a munkaviszonya felmondásával egyidejűleg a munkaszerződésben vállalt lakáskiürítési kötelezettségének nem tett eleget, a szolgálati lakás használatának időtartamáig köteles a házfelügyelői teendőket ellátni.
A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Az Mt. 26. §-ának (1) bekezdése értelmében a határozatlan időre létesített munkaviszonyt felmondással mind a munkáltató, mind a dolgozó bármikor megszüntetheti. E rendelkezésből következik, hogy a dolgozót kötetlen felmondási jog illeti meg. A felmondása pedig érvényes, ha a munkaviszonya megszüntetésére vonatkozó nyilatkozatát a munkáltatói jogokat gyakorló tudomására hozta.
Az adott esetben az alperes felmondását a munkáltatói jogok gyakorlására jogosult közös képviselő 1982. április 20-án vette kézhez. A felmondás a felmondási idő elteltével egyoldalúan szünteti meg a munkaviszonyt. A felmondási idő rendeltetése, hogy mindkét fél felkészülhessen a munkaviszony megszűnésére, a dolgozó előkészíthesse új munkaviszonya létesítését, a munkáltató pedig az üresen maradt munkakör betöltését.
Az Mt. 27. §-ának (1) bekezdése értelmében a felmondási idő tizenöt naptól hat hónapig terjedhet. A felmondási idő a felmondásban annak kezdeteként megjelölt napon, ennek hiányában a felmondás közlését követő napon veszi kezdetét. A felmondási idő a kezdőnaptól számítva megszakítás nélkül folyik, ha annak utolsó napja szabadnapra, heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, a felmondás ideje ilyenkor sem hosszabbodik meg.
A periratokból megállapítható, hogy az alperes az írásbeli felmondásban nem jelölte meg a felmondás kezdő időpontját. Felmondását a felperes 1982. április 20-án vette kézhez, a felmondási idő kezdőnapja tehát 1982. április 21-e.
Arra nincs adat a perben, hogy a dolgozó által munkaviszonyban töltött idő vagy a felek megállapodása alapján a felmondási idő 15 napnál hosszabb volna. A felmondási idő téves megjelölése a felmondást nem teszi érvénytelenné, ilyen esetben a munkaviszony a szabályos felmondási idő utolsó napjáig tart. Amennyiben az alperest valóban 15 nap felmondási idő illette meg, az utolsó munkában töltött napnak 1982. május 5-e minősül, amely egyúttal a munkaviszony megszűnésének a napja.
Miután a munkaügyi bíróság nem tisztázta, hogy az alperesnek mennyi volt a felmondási ideje, ítéletének az a rendelkezése, hogy az alperes munkaviszonya a felperesnél 1982. június 1. napjával szűnt meg, megalapozatlan.
A házfelügyelő munkaviszonyának megszűnése esetén a 19/1972. (X. 13.) MüM számú rendelet 3. §-ának (1) bekezdése értelmében a természetbeni szolgáltatásként biztosított lakásra fennálló bérleti jogviszony megszűnésére, valamint a lakásban jogcím nélkül lakó házfelügyelő elhelyezésére a lakásbérletről szóló jogszabályok, nem állami lakások esetében pedig a házfelügyelővel kötött lakásbérleti szerződésben foglalt megállapodás, illetőleg ennek hiányában a munkaszerződés tartalma az irányadó.
Ebből következően a lakás kiürítésére vállalt kötelezettség teljesítésének megtagadása esetén a szolgálati lakás kiürítésére irányuló munkáltatói igény az általános hatáskörű bíróság és nem a munkaügyi bíróság előtt érvényesíthető.
Ami az ügy érdemét illeti, a munkaügyi bíróság a Munka Törvénykönyve általános rendelkezéseit sértő módon állapította meg, hogy az alperes a lakás kiürítéséig köteles a házfelügyelői teendőket ellátni. Az alperes a munkaviszonya megszűnését követően a felperesnél munkavégzésre ugyanis azon a címen sem kötelezhető, hogy a szolgálati lakást nem ürítette ki. (M. törv. II. 10 127/1983. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére