BK BH 1983/52
BK BH 1983/52
1983.02.01.
A munkásszállás portása nem közfeladatot ellátó személy, ezért tettleges bántalmazása esetén nincs helye a hivatalos személyekkel azonos büntetőjogi védelemben részesítésnek [Btk. 230. § c) pont; BK 69. sz.].
A járásbíróság a terheltet közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt 8 hónapi, 5%-os bércsökkentéssel járó javító-nevelő munkára ítélte.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A terhelt korábban a vállalat munkásszállóján lakott, összeférhetetlen magatartása miatt azonban a fegyelmi bizottság onnan kizárta. Ennek ellenére a terhelt a vádbeli napon a késő esti órákban be akart menni a szállóba. A bezárt ajtót rugdalta, rángatta, amikor pedig az ajtó kinyílt, a nyíláson keresztül benyúlt, és a portásnőt arcul ütötte úgy, hogy 8 napon belül gyógyuló sérülést okozott. Ezután még tovább kiabált és az ablakokat ütögette.
Az ítélet ellen a cselekmény jogi minősítése miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A Btk. 230. §-ának c) pontja értelmében a hivatalos személy fogalma alá nem eső közfeladatot ellátó polgári őröket a 229. §-ának alkalmazása szempontjából ugyanaz a büntetőjogi védelem illeti, mint a hivatalos személyeket.
Ebből következik – amint erre a Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiuma 69. sz. állásfoglalásában rámutatott –, hogy az őröket, akik közfeladatot nem látnak el, a fokozott büntetőjogi védelem nem illeti meg. Alapvető jelentőségű tehát a közfeladat ellátása, amely az őrszolgálat jellegéből és az ezzel együtt járó jogok és kötelezettségek tartalmából folyik. Az őrszolgálat tevékenységének mindenekelőtt olyannak kell lennie, amely célját tekintve nem a magánérdeket, hanem közvetlenül a közösség érdekét szolgálja. Közfeladat ellátásán a társadalom egészének vagy egyes szerveinek, intézményeinek a jogszabályok által biztosított jelentős érdekei védelmét kell érteni.
Az őrszolgálati feladat nem pusztán őrködésben áll, hanem a köz érdekében való olyan tevékenységet, továbbá ezzel járó kötelezettségeket és jogokat foglal magában, amelyek az igazgatási jellegű feladatokkal mutatnak bizonyos hasonlóságot.
Mindebből következik, hogy aki közérdekű vagyonvédelmi célból teljesít közszolgálatot, és ennek során bizonyos igazgatási, ellenőrzési, rendészeti stb. ténykedés kifejtésére jogosult: közfeladatot ellátó polgári őr, s mint ilyen a Btk. 230. §-ának c) pontja szerint ugyanaz a büntetőjogi védelem illeti a Btk. 229. §-ának alkalmazása szempontjából, mint a hivatalos személyeket. Mindezek hiányában viszont a pusztán őrzési teendők ellátásával megbízott személy a fokozott büntetőjogi védelemben nem részesül.
Az eddig kifejtettekből következik, hogy a gyári portás (kapuőr, éjjeli őr) olyan közfeladatot ellátó polgári őr, akit a fokozott büntetőjogi védelem megillet. Ennek előfeltétele azonban, hogy őrzési feladatának ellátása során meghatározott igazgatási, ellenőrzési és rendészeti teendőkre legyen jogosult.
Az adott ügyben megállapított tényállás szerint a sértett a munkásszállás portási teendőit látta el. Ebből és a rendelkezésre álló egyéb adatokból csupán az a következtetés vonható le, hogy a sértett nem tekinthető a köz érdekében, közérdekű tevékenységet ellátó személynek, ezért fokozott büntetőjogi védelem sem illeti meg.
Ezzel szemben a terhelt által tanúsított magatartás – figyelemmel annak kihívóan közösségellenes, erőszakos megjelenési formájára – megvalósítja a Btk. 271. §-ának (1) bekezdésében meghatározott garázdaság vétségét, valamint – mivel a munkásszálló portásának 8 napon belül gyógyuló sérülést okozott, és amely miatt feljelentést tett – a Btk. 170. §-ának (1) bekezdésébe ütköző könnyű testi sértés vétségét.
A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértést megállapította, és a terhelt bűnösségét az említett két bűncselekményekben állapította meg. (B. törv. II. 710/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás