• Tartalom

BK BH 1983/55

BK BH 1983/55

1983.02.01.
Bűnhalmazatot kell megállapítani, ha a szabálysértési értékre elkövetett lopási cselekmények az üzletszerűség mellett más minősítő körülmény folytán is vétségnek minősülnek [Btk. 316. § (2) bek. c), d) és e) pont; BK 104. sz.].
Az elsőfokú bíróság a vádlottat 1 rb. lopás bűntette és 1 rb. jármű önkényes elvételének a vétsége miatt halmazati büntetésként 3 évi szabadságvesztésre és 4 évre a közügyektől eltiltásra ítélte.
A többszörös, egyben különös visszaeső vádlott dolog elleni erőszakkal 14 sértett sérelmére követett el lopást. A jogtalanul eltulajdonított dolgok értéke 12 esetben az 1000 forintot meg nem haladó, 2 esetben pedig 1000 forintot meghaladó, de 10 000 forintot el nem érő volt.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a vádlott sorozatosan követett el hasonló jellegű bűncselekményeket, melyekkel rendszeres haszonszerzésre törekedett. Ezért a vádlottat 1 rb. a Btk. 316. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés c) és d) pontjára figyelemmel a (4) bekezdés b) 1 pontja szerint minősülő lopás bűntettében mondta ki bűnösnek.
A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a cselekmény minősítésére vonatkozó részében annyiban változtatta meg, hogy a vádlott lopási cselekményeit 12 rb. lopás vétségének és 2 rb. lopás bűntettének minősítette.
A megyei bíróság ítéletének indokolásában kifejtette, hogy tévedett az elsőfokú bíróság akkor, amikor a vádlott lopási cselekményeit 1 rb. lopás bűntettének minősítette.
A Legfelsőbb Bíróság Büntető és Katonai Kollégiumának 104. sz. állásfoglalása az üzletszerűség kérdésében az 5/1979. sz. tanácselnöki értekezleti állásfoglaláson alapuló bírói gyakorlattól eltérően foglalt állást.
Az említett kollégiumi állásfoglalás szerint az üzletszerűen elkövetett – ugyanolyan vagy hasonló – cselekmények esetében bűnhalmazatot kell megállapítani, ha az üzletszerűség a bűncselekmény minősítő körülménye. Az üzletszerűség ugyanis csak akkor valósít meg egységet, ha az a bűncselekmény tényállási eleme.
Nincs helye tehát bűnhalmazat megállapításának, ha
a) a cselekmények a folytatólagosság egységébe tartoznak;
b) az üzletszerűség az alaptényállás eleme;
c) az elkövetési magatartás folyamatos jellegű.
Az adott esetben az üzletszerű elkövetés alaptényállási elem lehetne ugyan, de a vádlott terhére megállapított cselekmények a dolog elleni erőszak [Btk. 316. § (2) bek. d) pont], és a különös visszaesés [Btk. 316. § (2) bek. e) pont] miatt az üzletszerűségtől függetlenül, a szabálysértési értékhatáron aluli elkövetés ellenére is lopás vétségét valósítják meg.
Eldöntendő kérdés volt, a kollégiumi állásfoglalásnak az a megállapítása, amely szerint nincs helye bűnhalmazat megállapításának akkor, ha az üzletszerűség alaptényállási elem, vonatkozik-e arra az esetre, amikor egyéb vétséggé emelő minősítő körülmény is megállapítható.
A másodfokú bíróság ezt a kérdést nemlegesen döntötte el.
Az elsőfokú bíróság helyesen ismerte fel, hogy a vádlott cselekményei tekintetében az üzletszerűség ismérvei maradéktalanul megvalósultak. Tekintettel azonban arra, hogy ez esetben szabálysértési értékhatárt meg nem haladó értékre elkövetett cselekmények a vádlott magatartásokat egyéb okból is vétséggé emelték: az üzletszerűség mint alaptényállási elem, vagyis mint bűncselekménnyé emelő tényező nem vehető figyelembe, ez esetben az üzletszerűség a fokozott társadalomra veszélyességet kifejező körülmény. Ellenkező értelmezés esetén az üzletszerűség kétszeres értékeléséhez vezetne a további vétséggé emelő tényezőnek.
Mindezek alapján a másodfokú bíróság úgy találta, hogy a szabálysértési értéket meg nem haladó értékre elkövetett cselekmények esetében annyi rendbeli bűncselekményt kell megállapítani, ahány személy sérelmére történt az elkövetés.
Azokban az esetekben, amikor a vádlott két sértett sérelmére 1000 forintot meghaladó értékre nézve követte el a lopást: e két bűncselekmény vonatkozásában is megállapítható a dolog elleni erőszak és a különös visszaesés. A vádlott cselekményei ugyanakkor ebben az esetben is üzletszerűnek tekintendők. Figyelemmel azonban arra, hogy az üzletszerűség e két esetben már nem alaptényállási elem, hanem a lopási cselekmény minősítő körülménye: e vonatkozásban nem 1 rb. bűncselekményt, hanem bűnhalmazatot kell megállapítani.
A kifejtettekre tekintettel tehát a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva a vádlott cselekményét 12 rb., a Btk. 316. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdése c), d) és e) pontjaira figyelemmel lopás vétségének, a további két lopási cselekményét pedig a Btk. 316. §-ának (1) bekezdése szerinti és a (2) bekezdésének c) és d) pontjára figyelemmel a (4) bekezdése b) 1. pontja szerint minősülő 2 rb. lopás bűntettének minősítette. (Pécsi Megyei Bíróság 1. Bf. 548/1982. sz.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére