PK BH 1983/70
PK BH 1983/70
1983.02.01.
A szociális otthont megillető gondozási díjat hagyatéki teherként akkor lehet figyelembe venni, ha az államigazgatási hatóság által megállapított gondozási díj fizetését a kötelezett elmulasztotta [Ptk. 677. § (1) bek. c) pont, 679. § (1) bek.; 4/1972. EüM sz. r. 4. § (1) bek., 7. § (2) bek., 9. § (1) bek.; 17/1981. (XII. 27.) EüM sz. r. 19. §].
Az államigazgatási szerv Cs. F.-nét szociális otthonba utalta, s a nevezett gondozási díjaként havi 800 forintot állapított meg. Utóbb a gondozási díjat a 10/1979. (VII. 10.) EüM számú rendelet figyelembevételével havi 950 forintban állapították meg. Cs. F.-né (a továbbiakban örökhagyó) 1979. július 31-ig havi 800 forint, ezt követően pedig 1980. március 25-én bekövetkezett haláláig a havi 950 forint gondozási díjat fizette.
Az örökhagyó halála után az állami közjegyző az örökhagyó hagyatékát az alperesnek adta át. A hagyatékhoz tartozott kisebb értékű ruhaneműkön kívül 11 329 forint értékű postai takarékbetétkönyv, valamint 10 542 forint értékű zártkerti ingatlan.
A felperes módosított keresetében 15 679 forint megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Előadta, hogy az örökhagyó terhére valóban havi 800 forint, illetőleg havi 950 forint gondozási díj nyert megállapítást, a teljes gondozási díj azonban havi 1200 forint, illetőleg havi 1350 forint lett volna. Miután az örökhagyó után hagyatéki vagyon maradt, a teljes gondozási díj és a kifizetett gondozási díj közötti különbözet hagyatéki teher, amelyért a hagyaték erejéig az örökös felelősséggel tartozik.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú bíróság – a megismételt eljárás után hozott – ítéletével megállapította, hogy az alperes a hagyatékátadó végzésében felsorolt hagyatéki tárgyból 6000 forint erejéig temetési költség címén igényt tarthat. Kötelezte az alperest arra, hogy a felperesnek 15 679 forintot 15 nap alatt fizessen meg. Kimondotta, hogy az alperes a gondozási díjért az örökhagyóról reá szállott hagyaték tárgyaival és hasznaival felel.
A bíróság álláspontja szerint a felperes által gondozási díjként felszámított összegért az alperes a Ptk. 677. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján felelősséggel tartozik.
A járásbíróság ítélete fellebbezés hiányában jogerős lett.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A Ptk. 679. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint az örökös felelőssége a Ptk. 677. §-ának (1) bekezdésében írt hagyatéki tartozásokért áll fenn.
Ilyen hagyatéki tartozásnak minősül – egyebek között – az örökhagyó tartozása is [Ptk. 677. §-a (1) bekezdésének c) pontja].
Tévedett azonban a járásbíróság akkor, amikor a felperes követelését az örökhagyó tartozásának minősítette.
A gondozási díj megállapításakor és az örökhagyó halálakor is hatályban volt 4/1972. (IV. 16.) EüM számú rendelet rendelkezett a szociális otthonokban fizetendő gondozási díjakról. Eszerint a gondozási díj összegét, a fizetésre kötelezett személyeket, valamint a fizetés módját a beutalásra jogosult államigazgatási hatóság a beutalással egyidejűleg határozattal állapítja meg [9. § (1) bek.].
A 4. § (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy a járadékszerű jövedelemmel rendelkező gondozott jövedelmének 80%-át köteles gondozási díjként befizetni.
A peradatok szerint az örökhagyó terhére – a fenti jogszabályi rendelkezések figyelembevételével – havi 800 forint, illetőleg utóbb havi 950 forint gondozási díj került megállapításra. Az örökhagyót tehát ilyen összegű fizetési kötelezettség terhelte.
Nincs adat arra, hogy ezt a fizetési kötelezettségét az örökhagyó elmulasztotta volna, sőt a felperes maga adta elő, hogy a határozatban írt összegeket az örökhagyó kifizette. Ehhez képest gondozásidíj-hátralék és tartozás a felperessel szemben nem állott fenn.
Tévesen értelmezték az eljárt bíróságok a 4/1972. (IV. 16.) EüM számú rendelet 7. §-ának (2) bekezdését. A gondozottat, valamint a gondozási díj fizetésére kötelezett további személyeket ugyanis fizetési kötelezettség csak a velük szemben határozattal kiszabott havi összeg erejéig terhelte [R. 4. § (1) bekezdés]. A gondozási díjnak hagyatéki teherként történő figyelembevételére ezért csupán akkor kerülhet sor, ha az így megállapított gondozási díj fizetését a kötelezett elmulasztotta. Az 1982. január 1-jén hatályba lépett 17/1981. (XII. 27.) EüM számú rendelet 19. §-a már kifejezetten ekként rendelkezik. Hasonló a tartalma azonban a korábbi rendelkezésnek is. A határozattal meg nem állapított és ki nem vetett gondozási díjra tehát fizetési kötelezettség – egyéb szerződéses megállapodás hiányában – nem áll fenn, így azzal a gondozott sem tartozott, és azt ezért nem lehetett volna hagyatéki tartozásnak minősíteni.
Tévedett az eljárt bíróság, amikor az alperes örökösi felelősségét megállapította és őt marasztalta.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes alaptalan keresetét elutasította. (P. törv. II. 20 506/1982. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás