GK BH 1983/87
GK BH 1983/87
1983.02.01.
Megállapodással használatra átengedett legelőn az állatokra veszélyes műtrágya kiszórása vagy – megfelelő figyelmeztetés nélkül – annak közvetlen szomszédságában történő elhelyezése a szerződésszegés következményeit és ezáltal a felelősségbiztosítás kizáró feltételének érvényesülését vonja maga után [Ptk. 318. §, 339. § (1) bek., 536. §].
A felek felelősségbiztosítási szerződést kötöttek, amely szerint a biztosító alperes vállalta a felperes helyett az ez által szerződésen kívül okozott azon kár megtérítését, amelyért a felperest jogszabály értelmében kárfelelősség terheli [Ptk. 339. § (1) bek.]. A szerződés további feltétele kizárja a biztosítás köréből – többek között – a felperes tevékenységével kapcsolatos szerződések megszegésével okozott károkat (Ptk. 318. §). A felperes kezelésében levő legelőn Sz. J. és Sz. Z. szövetkezeti tagok, illetve D. J. szövetkezeten kívül álló személy tulajdonát képező összesen 3 db vemhes tehén a legelőn elszóródott karbamid okozta mérgezés következtében elhullott. A karbamid a felperes szállítóeszközéről került a legelő talajára, és egyes darabjait a tehenek felették, emiatt pusztultak el. A felperes a biztosítási szerződés alapján az alperest 68 800 Ft megfizetésére kérte kötelezni a jogosultak részére.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott a fenti kizáró feltételre, mert a felperes tevékenységi körén belül szóban vagy írásban legeltetési szerződést kötött a jogosultakkal, s a kár e szerződés megszegése folytán keletkezett.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása megállapította, hogy mindegyik jogosult (kárt szenvedett) és a felperes között megállapodás jött létre, amely szerint a felperes a perbeli területen a legeltetést biztosítja, s ezért a jogosultak fűbért fizetnek. A felperes által is elismert kár az ily módon létrejött szerződés megszegéseként keletkezett, ezért azt nem lehet szerződésen kívül okozott kárnak tekinteni, ami feltétele a biztosítási díj fizetésének. A keresetet tehát biztosítási esemény hiányában el kellett utasítani.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Ebben kifejtette, hogy a legeltetéssel kapcsolatos megállapodás nem tekintendő olyan szerződésnek, amely az alperest mentesíti a biztosítási kötelezettség alól. Az ezzel ellentétes elsőfokú bírósági álláspont azért téves, mert a vonatkozó jogszabályok szigorú alkalmazásán alapszik.
A fellebbezés nem alapos.
Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes és a károsultak között a legelő használatára létrejött megállapodást szerződésnek kell tekinteni. E szerződést a felperes megszegte egyrészt azzal, hogy a legelő felületét az állatok épségét veszélyeztető, végül elhullásukat közvetlenül okozó karbamidos műtrágyával beszennyezte, másrészt azzal is hogy a legelővel közvetlenül szomszédos búzatáblán kupacokban felhalmozott azonos műtrágya ottlétére, valamint mérgezési veszélyére nem hívta fel az állatok őrzésével megbízott személyek figyelmét. A peradatokból kitűnően ugyanis a perbeli 3 db elpusztult tehén egyike a legelőn elszóródott műtrágya, a másik kettő pedig a búzatáblán levő műtrágya mérgező hatása folytán hullott el. A felperes fenti mulasztásai tehát a bekövetkezett kárral okozati összefüggésben állnak. A szerződésszegéssel okozott kár miatti felelősség azonban a biztosítási szerződés feltételei szerint az alperest nem terheli, az adott esetben tehát a keresetet biztosítási esemény hiányában (Ptk. 536. §) elutasító első fokú ítélet helytálló.
A Legfelsőbb Bíróság ezért az első fokú ítéletet a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. III. 30 972/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás