BK BH 1983/9
BK BH 1983/9
1983.01.01.
I. A magánokirat-hamisítás vétségével bűnhalmazatban nem valósul meg a csalás, ha a vádlott a bíróság előtt hamis magánokirattal próbálja igazolni azt, hogy a magánfél kárigényének eleget tett [Btk. 276. §, 318. § (1) és (3) bek., 12. § (1) bek.].
II. Vétség miatt kiszabott szabadságvesztés végrehajtása 3 évnél hosszabb próbaidőre nem függeszthető fel [Btk. 89. § (3) bek.].
Az elsőfokú bíróság a vádlottat magánokirat-hamisítás vétsége és kisebb kárt okozó csalás vétségének kísérlete miatt halmazati büntetésül 8 hónapi szabadságvesztésre ítélte, ennek végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette azzal, hogy végrehajtásának elrendelése esetén fogházban kell foganatosítani.
A megállapított tényállás szerint a 26 éves vádlott hasadásos elmebetegségben szenved; ennek folytán közepes fokban korlátozva volt cselekménye következményeinek a felismerésében, illetve abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. Rokkantsági nyugdíja 1960 forint.
A járásbíróság egy másik ügyben a vádlottat jogerős ítéletével kisebb kárt okozó csalás vétsége miatt 6 hónapi – végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélte.
Az adott ügyben elbírálás alatt álló bűncselekményét az előbbi ügy tárgyalásán, vagyis még az ítélet jogerőre emelkedése előtt követte el.
Az említett tárgyaláson a vádlott egy postautalvány 4100 forint összegről szóló feladóvevényét csatolta be annak igazolására, hogy a magánfél kárát megtérítette.
Ennek eredményeként az eljárt bíróság az előterjesztett polgári jogi igény tekintetében nem rendelkezett, ítéletének indokolásában pedig azt rögzítette, hogy a vádlott az okozott kárt az eljárás során megtérítette.
A magánfél részére azonban ténylegesen csak 100 forint került feladásra. A vádlott a lebélyegzett postai feladóvevényt meghamisította, egy négyes számjegyet írt a 100 elé, és így használta fel a bíróság előtt.
Az irányadó tényállásra figyelemmel a vádlott bűnösségének a megállapítása törvényes, a jogi értékeléssel azonban a megyei bíróság csak részben értett egyet.
A postán lebélyegzett feladóvevény magánokirat (BJD 7184. sz.), az sem szorul bővebb kifejtésre, hogy azon lényeges változtatás történt, illetve hogy ilyen módon történt felhasználása messzemenően meghaladja azt a lehetőséget, amit a vádlott védekezési szabadság körében megtehetett. Ekként a magánokirat-hamisítás (Btk. 276. §) törvényi tényállása megvalósult.
Ugyanakkor a megyei bíróság nem látta ezzel bűnhalmazatban megállapíthatónak a kisebb kárt okozó csalás vétségét [Btk. 318. § (1) és (3) bek.], illetve annak kísérletét (Btk. 16. §).
Az ítélkezési gyakorlat (BJD 5007. sz.) egységes abban, hogy polgári perben – bár jogtalan vagyoni haszonszerzés végett és valakinek a károsodását előidéző módon – hamis magánokiratnak a bíróság megtévesztése céljából valamelyik fél részéről történő felhasználása nem valósít meg csalást, hanem csak magánokirat-hamisítást.
Ugyanez a helyzet akkor, ha a kárigény nem polgári perben, hanem – mint ezúttal is – büntetőeljárás során kerül érvényesítésre.
A megyei bíróság ennek megfelelően megváltoztatta az első fokú ítéletnek a cselekmény jogi minősítésére vonatkozó rendelkezését, és a vádlott cselekményét kizárólag magánokirat-hamisítás vétségének minősítette.
Észlelte a megyei bíróság azt is, hogy az elsőfokú bíróság vétségek kapcsán 4 évi – tehát 3 évet meghaladó – próbaidőt alkalmazott. Ezt a megyei bíróság a vonatkozó 3 évi maximumra mérsékelte, mert a Btk. 89. §-ának (3) bekezdése szerint a vétség miatt kiszabott szabadságvesztés egy évtől három évig terjedő próbaidőre függeszthető fel. (Székesfehérvári Megyei Bíróság Bf. 324/1982. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás