GK BH 1983/91
GK BH 1983/91
1983.02.01.
A fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem visszavonásakor nem illeti meg a jogosultat a kereset-leszállítás esetén járó illetékkedvezmény [11/1966. (VI. 29.) PM sz. r. 119/A. § (1) és (5) bek.].
A jogosult a 290 620 Ft ellenérték megfizetésére irányuló fizetési meghagyás iránti kérelmét még annak kibocsátását megelőzően visszavonta. Ezért az elsőfokú bíróság a végzésével az eljárást megszüntette, és a jogosultat a 49/1972. (XII. 31.) PM sz. rendelettel módosított 11/1966. (VI. 29.) PM számú rendelet (a továbbiakban: IR.) 119/A. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján 1453 Ft első fokú eljárási illeték fizetésére kötelezte.
A végzés illetékrendezése ellen a jogosult fellebbezést nyújtott be, annak megváltoztatását és az általa fizetendő első fokú eljárási illeték összegének 726 Ft-ban való megállapítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az IR 119/B. §-ának (1) bekezdése szerint a 119/A. §-ában maghatározott illeték felét kell fizetnie abban az esetben, ha a keresetétől eláll, mielőtt az alperes az ellenkérelmét előterjesztette volna. A fizetési meghagyás iránti kérelmet még a kibocsátást megelőzően visszavonta, ezért az előbb említett illetékkedvezmény megilleti, az őt terhelő első fokú eljárási illeték összege tehát 726 Ft.
A fellebbezés nem alapos.
Téves a jogosultnak az a fellebbezési állítása, hogy a fizetési meghagyás iránti kérelem visszavonása következtében az IR. 119/A. §-a (1) bekezdésének c) pontja, illetőleg (5) bekezdése alapján az egyébként fizetendő eljárási illeték felét kellene fizetnie. Az IR. 119/A. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint ugyanis, ha a követelést fizetési meghagyás útján érvényesítik, az illeték mértéke az érvényesített követelés 0,5%-a Az elsőfokú bíróság ennek figyelembevételével helytállóan állapította meg a jogosult terhére az első fokú eljárási illeték összegét 1453 Ft-ban. Az (5) bekezdésben foglalt kedvezmény a felperest akkor illeti meg, ha a keresetét az első tárgyaláson azonnal, illetőleg – ha az ügy tárgyalás kitűzése nélkül kerül elintézésre – az előkészítő irat benyújtására nyitva álló határidő eltelte előtt szállítja le. Ebben az esetben az illeték alapja a leszállított kereset értéke, de legalább a kereset leszállítás előtti értékének a fele. Ez a rendelkezés azonban csak akkor alkalmazható, ha a felperes keresettel érvényesíti a követelést, ekkor ugyanis az illeték mértéke az IR. 119/A. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint alakul. A fizetési meghagyás útján érvényesített követelések tekintetében azonban e kedvezményt nemcsak a jogszabály felhatalmazásának hiánya miatt nem lehet alkalmazni, hanem azért sem, mert az ezzel ellenkező döntés azt eredményezné, hogy a fizetési meghagyás útján érvényesített követelések esetén a 0,5%-os mértékű illetéket minden esetben további 50%-kal kellene mérsékelni. Ha ugyanis a jogosultat a fellebbezési érvelése szerinti további illetékkedvezmény megilletné, úgy az eleve kedvezményes jellegű. 0,5%-os mértékű illetékhez képest az IR. 119/B. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján (pl. elismerés esetén) a kötelezetett is további kedvezményben kellene részesíteni. Ez pedig nyilvánvalóan ellentétes a jogszabályalkotó akaratával, de gyakorlatilag is megengedhetetlen, az ügyintézés egyszerűsítésével ellenkező helyzetet (az illetékkiszabás módosításának szüksége) idézne elő.
A fentiek következtében a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzésének fellebbezett illetékrendelkezését a Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. II. 30 492/1981. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás