GK BH 1984/110
GK BH 1984/110
1984.03.01.
Ha a felperes a keresetét az első tárgyaláson azonnal leszállítja, majd a felek között az eljárásban érvényesített valamennyi igényre kiterjedő egyezség jön létre, az eljárás illeték kiszabásánál mind az illetékalapra, mind pedig az illetékkulcsra vonatkozó kedvezményt alkalmazni kell [11/1966. (VI. 29.) PM sz. r. 119/A. § (5) bek., 119/B. § (1) bek. d) pont].
A felperes 906 630 Ft és kamata iránt fizetési meghagyás kibocsátását kérte.
Az alperes ellentmondása folytán keletkezett perben kitűzött első tárgyaláson a felperes keresetét 453 315 Ft-ra és kamataira szállította le.
Ezután a felek a tárgyaláson egyezséget kötöttek, amely szerint az alperes kötelezte magát a leszállított kereseti összeg és kamatai megfizetésére, és egyben megállapodtak abban is, hogy a perköltséget 50-50 %-os arányban viselik.
Az elsőfokú bíróság végzésével az egyezséget jóváhagyta és a feleket 6800-6800 Ft illeték megfizetésére kötelezte.
Az egyezséget jóváhagyó végzésnek illeték fizetésére kötelező rendelkezése ellen mindkét fél fellebbezett.
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a fellebbezett részében helybenhagyta azzal az indokolással, hogy az Állami Fejlesztési Banknál tartott egyeztetésen a bank a felperes követelését mindössze 453 315 Ft-ban találta megalapozottnak, így a felek teljes perbeli vitájukat rendezték egyezséggel, függetlenül attól, hogy a felperes a keresetét leszállította.
A Legfelsőbb Bíróság végzésének az illeték kiszabását helybenhagyó rendelkezése ellen törvénysértés címén emelt törvényességi óvás alapos.
A 11/1966. (VI. 29.) PM számú rendelet 119/A. §-ának (5) bekezdése értelmében, ha a felperes a keresetét az első tárgyaláson azonnal leszállítja, az illeték alapja a leszállított kereset értéke, de legalább a kereset leszállítás előtti értékének a fele.
E rendelet 119/B. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében, ha a felek között az eljárásban érvényesített valamennyi igényre kiterjedő egyezség jön létre, a 119/A. §-ban meghatározott illeték felét kell fizetni. Minthogy az illetékkedvezmények közül az egyik az illetékalapra, a másik az illetékkulcsra vonatkozik, mindkét illetékkedvezmény alkalmazásának megvan a jogszabályi alapja.
A fentiek értelmében a perben kiszabható illeték a 453 315 Ft illetékalap 1,5%-a, vagyis 6800 Ft. A felek az egyezségben a kiszabandó illeték viselését 50-50 %-ban vállalták, ezért őket 3400-3400 Ft illeték megfizetésére kellett volna kötelezni.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a Legfelsőbb Bíróság végzését a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és mivel a döntéshez szükséges tények az iratok alapján megállapíthatók, azt az elsőfokú bíróság végzését felülbírálva úgy változtatta meg, hogy az egyességet jóváhagyó végzésben meghatározott illeték összegét mind a felperes, mind az alperes javára 50-50 %-kal csökkentette. (Eln. Tan. G. törv. 30 059/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás