GK BH 1984/114
GK BH 1984/114
1984.03.01.
A légi jármű hanghatása következtében keletkezett kárért is tárgyi felelősséggel tartozik az üzemben tartó, illetőleg vele szemben az a gazdálkodó szervezet, amely tőle a kártérítési kötelezettséget szerződésben átvállalta [Ptk. 345. § (1) bek.].
A felek között létrejött ún. szolgálati szerződés alapján a felperes helikopteres növényvédelmi munkát végzett az alperesnek. A felperes tulajdonát képező légi járműhöz a pilótát a MÉM Repülőgépes Szolgálat biztosította.
A. J. a fenti napon lovasfogatával szénát szállított. Amikor a főközlekedési útról letérve a földúton haladt, a növényvédelmi munkát végző légi jármű hangjától a lovak megriadtak, ennek következtében a nevezett a kocsiról leesett, és csonkolásos sérülést szenvedett.
A felperes ellen emiatt indult perben – amelyben a jelen per alperese és a MÉM Repülőgépes Szolgálat beavatkozóként vett részt – az illetékes járásbíróság a felperest mint a légi jármű üzemben tartóját 44 800 Ft, ennek kamata, továbbá havi 2000 Ft járadék, valamint 50 000 Ft nem vagyoni kár megfizetésére kötelezte. Döntését a jogalap szempontjából a Ptk. 345. §-ának (1) bekezdésére, az összegszerűség tekintetében pedig a beszerzett szakvéleményre alapította. Ezt az ítéletet a másodfokon eljárt megyei bíróság helybenhagyta.
A felperes a módosított keresetében 128 111 Ft, ennek kamata, továbbá havi 2000 Ft járadék megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Szerinte az alperes a balesetből származó kárért helytállni tartozik, mert az a közöttük létrejött szolgálati szerződés 11. pontjában a veszélyes üzemi tevékenységgel okozott károkért való felelősséget átvállalta.
Az alperes védekezésében arra hivatkozott, hogy kárvállalása a légi jármű hanghatása által előidézett kárra nem terjed ki.
Az elsőfokú bíróság az alperest 128 111 Ft és ennek kamata, továbbá havi 2000 Ft járadék megfizetésére kötelezte. Az ezt meghaladó keresetet elutasította. Az ítélet indoklása szerint a veszélyes üzemi tevékenységből származó kárt az alperes szerződéssel átvállalta, azt tehát ennek alapján köteles megtéríteni a felperesnek.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. Változatlanul fenntartotta azt a korábbi álláspontját, amely szerint kárvallása csak a légi járműről leszórt mérgező hatású anyag által okozott kárra terjed ki, a légi jármű hanghatása következtében keletkezett kárra azonban nem.
A fellebbezés nem alapos.
A járásbíróság a jelen per felperesét mint a légi jármű tulajdonosát a Ptk. 345. §-ának (1) bekezdése alapján marasztalta. Ezt a határozatot a megyei bíróság helybenhagyta.
A felperes az általa jogerős ítélet alapján megtérített kárt, illetve havi járadékot kívánta áthárítani a vele jogviszonyban levő alperesre azzal, hogy az, mint a felperes közös vállalat egyik tagja, a kárért a vele kötött „Szolgáltatási szerződés” 11. pontja értelmében helytállni tartozik.
Nem volt elfogadható az alperesnek az a fellebbezési érvelése, amely szerint vállalása a légi jármű hanghatása által előidézett kárra nem terjedt ki. A szerződés 11. pontja ugyanis megszorítást (kivételt) nem tartalmaz, vagyis az alperes kárvállalása nem korlátozódott a légi jármű szorosan vett munkavégzésére, a légi járműről leszórt mérgező hatású szerek által okozott kárra. Következésképpen az elsőfokú bíróság – a légi jármű vezetője közrehatásának hiánya folytán – helytállóan kötelezte az alperest az összegszerűségében nem vitatott kár megtérítésére.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az első fokú ítéletet helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. II. 30 801/1982. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás