GK BH 1984/117
GK BH 1984/117
1984.03.01.
Az építési szerződések körében a megállapított hiba kijavítása terjedelmének megjelölése a kijavítás módjának körébe tartozik, azt tehát a bíróságnak nem kell meghatároznia, ha az eredeti tervdokumentációnak megfelelő kijavítás lehetséges [Ptk. 306. § (1) bek.; GKT 7/1973. sz.].
A felperes a keresetében társasház különböző hibái miatt kijavításra kérte kötelezni a kivitelezőt.
Az elsőfokú bíróság többek között vakolathibák kijavítására kötelezte az I. r. alperest.
Az I. r. alperes az első fokú ítélet e rendelkezése ellen azért fellebbezett, mert a végzendő vakolatjavítás mennyiségét, terjedelmét vitatta. Fellebbezésében kifogásolta a szakértő vakolatvizsgálati módszerét és az abból levont következtetéseket.
Az I. r. alperes a fellebbezési tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a vakolatjavításra kötelezését nem vitatja, vitatja azonban azt továbbra is, hogy milyen mennyiségben kell javítania.
A fellebbezés nem alapos.
Az első fokú eljárásban a felperes által beszerzett és az elsőfokú bíróság által kiegészített szakvélemény szerint technológiai hiányosságokról van szó. A hiba egyik oka, hogy a belső felületképző habarcsok anyagösszetétele nem felel meg a szabvány által előírt „Hvb 2” minőségnek, a másik hibaforrás, hogy a vakolat tapadószilárdsága – a nem kellően előkészített felületre történt felhordás miatt – az ÉKSZ előírásait nem elégíti ki.
A szakértő a fellebbezési tárgyaláson előadta, hogy első ízben öt lakásban kopogtatással a teljes felületet megvizsgálták és megállapították, hogy a vakolat tapadása nem megfelelő. Az öt lakásból mintát vettek az anyagösszetétel vizsgálatához. A második helyszíni szemle alkalmával az összes lakás kopogtatásos vizsgálata megtörtént, és ekkor 22 lakás mennyezetéről vettek mintát. A vizsgálati helyek száma összesen 170 volt. A vizsgálatok eredményei jellemzőek az épület teljes belső vakolatára. A szakértő úgy nyilatkozott, hogy a mennyezetvakolat tapadószilárdságának hibája balesetveszélyt, esetleg életveszélyt is okozhat, mert a mennyezetvakolat bármikor valamelyik helyen leszakadhat.
A szakértő a fellebbezési tárgyaláson megfelelő indoklását adta annak a vitatott kérdésnek is, hogy a vizsgált felületek helye és száma alapján az összes vakolat minősíthető. Eszerint a teljes vakolatnak több mint 10%-a nem felel meg még a leggyengébb minőségnek sem.
Az I. r. alperes fellebbezésének abban a vonatkozásban sem lehetett helyt adni, amely szerint a kijavítás mértékét, terjedelmét kérte meghatározni. A javítás ilyen mennyiségének megjelölése a kijavítás módjának meghatározása körébe tartozik [Ptk. 306. § (1) bek.].
A GKT 7/1973. számú állásfoglalás szerint az építési szerződések körében a hibás szolgáltatás kijavítását a gazdasági perben eljáró bíróság a kijavítás módjának közelebbi megjelölése nélkül rendeli el. A bíróság a kijavítás elrendelésén kívül annak módja tekintetében abban az esetben határozhat, ha az eredeti tervdokumentációnak megfelelő kijavítás lehetetlen vagy célszerűtlen volna, és a felek a kijavítás módjában nem tudnak megegyezni. Jelen esetben az eredeti tervdokumentációnak megfelelő kijavítás lehetséges, ezért a bíróságnak a kijavítás módját nem kellett meghatároznia.
A kivitelezőnek meg kell vizsgálnia a javítandó felületeket; ha szükséges, ehhez szakértőt is igénybe vehet. Szavatossági kötelezettsége alapján a szolgáltatást olyanná kell tennie, hogy az a szerződéses és törvényes kellékeknek megfeleljen.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a vakolathibák kijavítását elrendelő részben a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Legf. Bír. Gf. IV. 30 129/1982. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás