MK BH 1984/127
MK BH 1984/127
1984.03.01.
A jegykiadást is végző autóbusz-vezető által elkövetett, menetjeggyel való visszaélés – az összeg nagyságától függetlenül – súlyos fegyelmi vétség, amely a körülményektől függően a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabását is maga után vonhatja [1967. évi II. törvény 55. §].
A felperes 1977. október 21-től volt alkalmazottja az alperesnek, 1981. február 1-jétől autóbusz-vezetői munkakört töltött be.
Az üzemvezető az 1983. január 18-án hozott határozatával elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta. Vétkes kötelezettségszegésül a következőket rótta a terhére:
– 1982. december 4-én az egyik utas részére a nyolc forint viteldíj kifizetése ellenére nem adott menetjegyet,
– 1982. december 10-én elvesztette a kalauztáskáját a benne lévő menetjegyekkel együtt,
– 1982. december 15-én szabályszerű vezénylés ellenére nem jelentkezett szolgálatra, ezért az egyik menetrend szerinti autóbuszjárat kimaradt,
– az 1982. október 23-án végzett szolgálata alatt, ALMEX-géppel adta ki a menetjegyeket. A bevétel teljes értékű elszámolását bizonyító ALMEX gépi ellenőrző szalagot azonban elveszítette.
Cselekményeivel súlyos fegyelmi vétségeket valósított meg, és az előző fegyelmi büntetéseit súlyosítóként értékelve, az elbocsátás fegyelmi büntetés áll arányban az említett magatartásokkal, annál is inkább, mert a vállalatnál elszaporodott a menetjegyekkel való visszaélések száma.
A felperes a munkaügyi döntőbizottsághoz benyújtott kérelmében kérte a fegyelmi büntetés mérséklését. A december 15-i eset kivételével nem tette vitássá a fegyelmi határozatban terhére rótt megállapításokat. Azzal védekezett, hogy december 4-ét megelőzően hiánya keletkezett, és a nyolc forint viteldíjat erre fordította. december 15-ére nem kapott vezénylést, az ALMEX-gép ellenőrző szalagja nélkül is szabályosan számolt el. A kalauztáska megkerülésében reménykedett, mert azt újsághirdetés útján kereste. Az elveszett menetjegyek ellenértékének megfizetésére az alperes külön kártérítési határozattal kötelezte. Hivatkozott nehéz családi körülményeire, arra, hogy két kiskorú gyermekét, idős édesanyját és beteg feleségét tartja el, szakmunkásképző tanfolyamot végez.
A munkaügyi döntőbizottság elutasította a kérelmet, amelynek megváltoztatása érdekében keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság az elbocsátás fegyelmi büntetést hatévi időtartalmú, havi 200 forint bércsökkentés fegyelmi büntetésre mérsékelte.
Álláspontja szerint a munkaügyi döntőbizottság határozatában nem értékelte fegyelmi vétségnek a kalauztáska elvesztését, mert az kártérítés alapját képezte. A határozat e részét az alperes nem támadta meg keresettel, ennélfogva e körben a munkaügyi döntőbizottság határozata jogerős, és a táska elvesztéséért a felperes fegyelmi úton nem vonható felelősségre.
Nem találta megállapíthatónak az 1982. december 15-i vezénylés elmulasztásából eredő vétkes kötelezettségszegést sem. A december hónapi eredeti vezénylés szerint a felperes nem volt szolgálatra beosztva, ezt a vállalat később módosította, amiről a dolgozót nem tájékoztatta kellő időben és módon.
A felperes terhén maradt két kötelezettségszegés alapján, továbbá az előző fegyelmi büntetéseinek mint súlyosbító körülményeknek, nehéz családi körülményeinek és megbánó magatartásának mint enyhítő tényezőknek a figyelembevételével az elbocsátás fegyelmi büntetést túl súlyosnak találta.
A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.
Helytállóan állapította meg a munkaügyi bíróság, hogy a felperes az 1982. december 4-i és október 23-i munkavégzése során fegyelmi vétséget követett el, tévedett azonban, amikor mérsékelte a fegyelmi büntetést.
A felperes autóbusz-vezetői beosztásában jegykezelői munkát is végzett.
A felperesnek fegyelmi vétségként értékelt magatartása egyrészt a menetjeggyel való visszaélés, másrészt a menetjegyek napi bevételének elszámolását, ellenőrzését megakadályozó cselekménye.
A menetjeggyel való visszaélés felfedezése igen nehéz, szinte kizárólag tettenéréssel valósítható meg. Az állandó ítélkezési gyakorlat az ilyen jellegű visszaélésnél sem az ismételtségét, sem a komolyabb értékre történt elkövetést nem tartja szükségesnek a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabásához.
A büntetés kiszabásánál nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az alperesnél az autóbusz-vezetők körében elszaporodott a jegycsalások száma, és ezek társadalmi veszélyessége nagy, a visszaélések az utazóközönség véleményét károsan befolyásolják.
A felperesnek a menetjegyek napi elszámolását, ellenőrzését megakadályozó cselekménye szintén súlyos fegyelmi vétség. Az alperes ugyanis az ALMEX jegykiadó gép ellenőrző szalagja alapján ellenőrzi a napi bevételeket. Ennek a szalagnak a hiánya a bevétel valóságos értékének ellenőrizhetőségét hiúsítja meg, ennélfogva alkalmas az esetleges visszaélésre.
Figyelemmel a felperes által elkövetett fegyelmi vétségek súlyára, továbbá arra, hogy a felperes ismételten követte el a jegyvisszaélést, a munkaügyi bíróság akkor járt volna el megfelelően, ha a felperesnek a keresetét elutasítja. (M. törv. II. 10 235/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás