MK BH 1984/168
MK BH 1984/168
1984.04.01.
Az illetményfölddel kapcsolatban felmerült jogvita eldöntése a munkaügyi bíróság hatáskörében tartozik abban az esetben is, ha a dolgozó az illetményföld használatának elmaradására alapított kártérítési igényt érvényesít a munkáltatóval szemben [7/1977. (III. 12.) MT sz. r. 90. §; 12/1968. (III. 16.) MÉM sz. r. 1. § (1) bek. 3. pont, Pp. 45. § (2) bek.].*
Az alperes az 1981. március 20-án kötött munkaszerződésben határozatlan időre éjjeliőr munkakörben alkalmazta a felperest. A felek között létrejött munkaviszony 1982. június 25-én a felperes felmondása folytán megszűnt.
Ezt követően a felperes munkaügyi vitát kezdeményezett illetményföldre jogosultságának megállapítása végett. A szövetkezeti döntőbizottság a határozatával az igényét elutasította. A határozatában kifejtettek szerint a felperes igényét azért találta alaptalannak, mert illetményföld juttatására jogszabály nem kötelezi az alperest, erről az alperes alapszabálya sem rendelkezik, és a munkaszerződésben sem vállalt arra kötelezettséget.
A döntőbizottság határozata ellen a felperes a munkaügyi bírósághoz fordult. A keresetlevelében a döntőbizottsághoz intézett kérelmét fenntartva arra is hivatkozott, hogy illetményföldben részesítését az alkalmazásakor az alperes dolgozói megígértek a részére.
A munkaügyi bíróság végzésében a hatáskörének hiányát állapította meg, és elrendelte az iratok áttételét a járásbírósághoz. A végzésének indokai szerint a felperes az alperes dolgozójának ígéretében bízva kötött munkaszerződést az alperessel, s minthogy ez az ígéret nem teljesült, ebből eredő kárának megtérítését kérte. Az ilyen kárigény pedig az általános hatáskörű bíróság előtt érvényesíthető.
A járásbíróság szintén hatáskörének a hiányát állapította meg, és elrendelte az iratok felterjesztését a Legfelsőbb Bírósághoz eljáró bíróság kijelölése végett, mert álláspontja szerint a felek jogvitájának eldöntésére a munkaügyi bíróságnak van hatásköre.
A járásbíróság álláspontja helytálló.
A felperes a keresetlevelében az illetményföldre jogosultságának megállapítását kérte. Igénye megalapozásául arra is hivatkozott, hogy illetményföldben részesítését a munkaszerződés megkötése előtt a sertéstelep vezetője is megígérte a számára.
A termelőszövetkezetet terhelő kötelezettségként jogszabály valóban nem írja elő kötelező erővel, hogy az alkalmazottainak illetményföldet köteles kiadni. A 12/1968. (III. 16.) MÉM számú rendelet 1. §-a (1) bekezdésének 3. pontja, valamint a 7/1977. (III. 12.) számú rendelet 1982. december 31-ig hatályos 90. §-a azonban lehetőséget adott a határozatlan időre szóló munkaszerződéssel alkalmazott dolgozók illetményföldben vagy annak megfelelő mértékű terményjuttatásban való részesítésére, ha a termelőszövetkezet alapszabálya annak megfelelően rendelkezik.
Ezért a perben elsőként azt a kérdést kell vizsgálni, hogy az alperes alapszabályai értelmében a felperes jogot szerzett-e illetményföldre. Az ilyen igény jogosságának eldöntésére irányuló vita pedig kétségkívül munkaügyi vita.
Az előzőekben említett kérdés vizsgálatát nem lehet mellőzni csupán azért, mert a szövetkezeti döntőbizottság a határozatának indokolásában azt állapította meg, hogy illetményföld juttatásáról az alperes alapszabálya nem rendelkezik. A döntőbizottság tárgyalásáról felvett jegyzőkönyv ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét tartalmazza, nevezetesen azt, hogy az alapszabályok az illetményföldre jogosultságot az előző évben ledolgozott munkaórák számától tették függővé.
Amennyiben az alperes alapszabályait alapul véve a felperes illetményföldre jogosultsága nem állapítható meg, ezután kerülhet sor annak vizsgálatára, hogy jogosnak tekinthető-e a felperes igénye arra alapozottan, hogy a sertéstelep vezetője a munkaszerződés megkötése előtt ígéretet tett az illetményföldben való részesítésére, ennek az ígéretnek a megszegése folytán pedig kára keletkezett, melyet az alperes köteles megtéríteni.
Ha a felperes az igénye jogcímét megváltoztatja, és azt kártérítési igényként kívánja érvényesíteni, ez nem változtat azon, hogy az utóbbi – jogcímében megváltoztatott – igénye is az illetményfölddel van kapcsolatban.
A 12/1968. (III. 16.) MÉM számú rendelet 12. §-a szerint a munkáltató és a dolgozó között az illetményfölddel kapcsolatban felmerült jogvita esetén a munkaügyi vitákra vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.
Az idézett jogszabály értelmében a felek jogvitája a kártérítéssel összefüggő részében is munkaügyi vita. Ezért abban is a munkaügyi bíróságnak kell döntenie.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az ügyben eljárt bíróságok közötti nemleges hatásköri összeütközést a Pp. 45. §-ának (2) bekezdése alapján a munkaügyi bíróságnak eljáró bíróságul való kijelölésével szüntette meg. (Mpk. I. 10 220/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás