MK BH 1984/169
MK BH 1984/169
1984.04.01.
Az ipari szövetkezet magasabb vezetői munkakört betöltő alkalmazottja munkaügyi vitájában első fokú jogorvoslati szervként a közgyűlés dönt, amelynek határozata ellen a munkaügyi bírósághoz lehet keresettel fordulni. Eszerint kell eljárni az ipari szövetkezet magasabb vezetői munkakört betöltő alkalmazottjának a munkaviszony felmondásával kapcsolatban indult munkaügyi vitájában is [1971. évi III. tv. 87. §; 1971. évi 32. sz. tvr. 5. § (3) bek. d) pont; 40/1971. (XI. 30.) Korm. sz. r. 9. § (1) bek., 44. § (2) bek.].
A felperes főkönyvelőként állt az alperes alkalmazásában. Az alperes elnöke – a vezetőség nevében – 1982. június 11-én felmondta a felperes munkaviszonyát.
A felperes a felmondás hatálytalanítása iránt a küldöttgyűléshez fordult.
Az alperes küldöttgyűlése az 1982. november 9-én kelt határozatával a felperes kérelmét elutasította, kötelezte azonban az alperest, hogy 4056 forintot fizessen meg a felperesnek.
A felperes a küldöttgyűlés határozatának megváltoztatása iránt keresettel fordult a munkaügyi bírósághoz.
A munkaügyi bíróság végzésével a felmondás hatálytalanítására irányuló kereseti kérelem tekintetében megszüntette a pert, és egyben a felmondási időre járó átlagkeresettel, az egyéb jellegű pénzbeli követeléssel kapcsolatos kereseti kérelem tekintetében a per tárgyalásának elkülönítését rendelte el.
A bíróság végzésének a pert megszüntető rendelkezését azzal indokolta, hogy a felperes magasabb vezető állású dolgozó volt, ezért munkaügyi vitájában a szolgálati felettesnek, tehát az alperes küldöttgyűlésének van döntési joga [Mt. V. 89. § (1) bek.]
Az Mt. V. 90. §-ának (2) bekezdése értelmében azonban a szolgálati felettes döntése ellen nincs helye keresetnek a munkaviszony megszüntetése esetén. E jogszabályi rendelkezéssel pedig teljes összhangban áll az Szvt. 87. §-a, amely szerint csak akkor lehet a közgyűlés, illetőleg a küldöttgyűlés határozata ellen keresettel fordulni a munkaügyi bírósághoz, ha a közgyűlés, illetőleg a küldöttgyűlés fegyelmi vagy kártérítési ügyben határozott.
A munkaügyi bíróság végzésének a pert megszüntető rendelkezése ellen emelt törvényességi óvás alapos.
A munkaügyi bíróság a felperest tévesen tekintette az Mt. V. 86. §-ának (2) bekezdése alapján magasabb vezető állású dolgozónak. A felperes ipari szövetkezetnél volt munkaviszonyban álló főkönyvelő. Ehhez képest ő nem magasabb vezető állású, hanem módosított és kiegészített 40/1971. (XI. 30.) Korm. számú rendelet (R.) 9. §-ának (1) bekezdése értelmében magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozó. A felperes munkaviszonya megszüntetésével kapcsolatban tehát az Mt. V. 90. §-ának (2) bekezdése nem alkalmazható.
A szövetkezetekről szóló módosított és kiegészített 1971. évi II. törvény 87. §-ában foglalt rendelkezést a munkaügyi bíróság helytelenül értelmezte. A hivatkozott rendelkezés értelmében a szövetkezeti döntőbizottság határozata ellen, továbbá a közgyűlés által fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozat ellen – az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályokban meghatározott kisebb jelentőségű ügyek kivételével – a közléstől számított harminc napon belül keresettel lehet a bírósághoz fordulni.
E rendelkezést helyesen úgy kell értelmezni, hogy az ipari szövetkezetek magasabb vezetői munkakört betöltő alkalmazottjainak felelősségre vonása – mind a fegyelmi, mind a kártérítési felelősség vonatkozásában a módosított és kiegészített 1971. évi 32. számú törvényerejű rendelet 5. §-a (3) bekezdésének d) pontja értelmében a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik. Ez tehát azt jelenti, hogy a felelősségre vonás eseteiben a küldöttgyűlés nem munkaügyi vitát elbíráló szervként jár el, hanem – speciális szabályozás folytán – a magasabb vezetői munkakört betöltő alkalmazottak tekintetében a munkáltatói jogkört gyakorolja a fegyelmi és a kártérítési felelősségre vonás eseteiben. Ez egyúttal azt jelenti, hogy ha a küldöttgyűlés a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozó fegyelmi vagy kártérítési felelőssége kérdésében dönt, a jogszabály felhívott rendelkezése értelmében a felelősségre vont magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozó a küldöttgyűlés határozata ellen közvetlenül fordulhat keresettel a munkaügyi bírósághoz.
Az R. 44. §-ának (2) bekezdése szerint minden más, a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozó munkaügyi vitájával kapcsolatban első fokon a közgyűlés jár el. Ebből egyértelműen következik, hogy amennyiben az ipari szövetkezet vezetősége a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozó munkaviszonyát felmondással megszünteti, a munkáltatónak ezzel az intézkedésével kapcsolatos munkaügyi vitában első fokon a közgyűlés jár el. A közgyűlés határozata ellen a dolgozó jogosult keresettel fordulni a munkaügyi bírósághoz. (M. törv. II. 10 225/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás