BK BH 1984/177
BK BH 1984/177
1984.05.01.
I. Az erőszakos közösülés előkészületeként jelentkező magatartás nem garázdaságot, hanem aljas indokból elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntettét valósítja meg [Btk. 175. § (2) bek. a) pont., 18. §, 197. § (1) bek., 271. §].
II. Az erőszakos közösülés véghezvitele céljából az egyedül, éjjel az utcán haladó nőt útonálló módon feltartóztató elkövetővel szemben általában nem indokolt a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése [Btk. 89. §, 175. § (2) bek. a) pont].
A járásbíróság a vádlott bűnösségét személyi szabadság megsértésének bűntettében, valamint könnyű testi sértés vétségében állapította meg, s ezért őt halmazati büntetésül 11 hónapi szabadságvesztésre és 2000 forint pénzbüntetésre ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztette.
A megállapított tényállás lényege a következő.
A vádlott a vádbeli napon az esti órákban nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztott, majd elhatározta, hogy mielőtt hazamenne, a lakása előtt megvárja a presszóban dolgozó sértettet és közösül vele.
Az elhatározásnak megfelelően egy kisbaltát magához véve előbb a kapun belül, majd az utcára kimenve várakozott a sértettre.
A sértett 23 óra után kerékpárral haladt hazafelé; amikor őt a vádlott észrevette, kiment az úttestre, és megfogta a kerékpár kormányát és a sértett ruháját, ezáltal megállásra kényszerítette.
Ezután felszólította a sértettet, hogy menjen az ő lakásába. A sértett tiltakozott, kiabált, a vádlott pedig elővette a kisbaltát, megfenyegette a sértettet, hogy megöli, ha kiabálni mer.
A sértett azonban tovább tiltakozott, dulakodott a vádlottal, melynek során a kerékpár felborult. A sértett kiszabadult a vádlott kezéből, és segítségért kiabálva a szomszéd kapuhoz szaladt, és próbált bemenni, de a kapu be volt zárva.
A vádlott a sértett után futott, s a kapuban utolérve befogta a sértett száját, a nyakát szorongatta, illetve a haját húzta, és tovább fenyegette, hogy ha kiabál, megöli. A sértett azonban továbbra is segítségért kiabált. A kiabálásra felébredtek a szomszédban lakók, a villanyt felgyújtották, majd amikor a teraszra is kimentek, a vádlott cselekményét abbahagyta és elmenekült.
A sértett a vádlott bántalmazása következtében az orvosi igazolás szerint a bal csukló belső oldalán 8 napon belül gyógyuló horzsolásos sérülést szenvedett.
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megalapozott, melyet az iratok tartalma alapján kizárólag azzal egészít ki a megyei bíróság, hogy a sértett erőszakos közösülés bűntettének kísérlete és könnyű testi sértés vétsége miatt magánindítványát a cselekmény elkövetését követő napon előterjesztette.
A megalapozott tényállás alapján a vádlott bűnösségének a megállapítása törvényes.
Az elsőfokú bíróság által alkalmazott jogi minősítést a megyei bíróság törvényesnek találta. Az elsőfokú bíróság helyes jogi álláspontot foglalt el, amikor az irányadó tényállásból azt a következtetést vonta le, hogy a vádlott szándéka erőszakos közösülésre irányult, a cselekmény azonban előkészületi szakban maradt. A Btk. 18. §-ának (1) bekezdésére és a Btk. 197. §-ára figyelemmel az erőszakos közösülés bűntettének előkészülete nem büntethető, ezért azt kell vizsgálni, hogy az megvalósítja-e más bűncselekmény törvényi tényállását.
Minthogy a vádlott az erőszakos közösülés véghezvitele érdekében valósította meg a személyi szabadság megsértésének bűncselekményét, az elsőfokú bíróság törvényesen minősítette azt aljas indokból elkövetettként, ezért a Btk. 175. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti bűntett valósult meg.
A korábbi ítélkezési gyakorlat a hasonló jellegű, erőszakos közösülés bűncselekményének véghezvitele érdekében alkalmazott előkészületi cselekményt általában garázdaság bűncselekményeként értékelte. Az adott esetben a vádlott cselekménye elsődlegesen a sértett személyiségi jogait s nem pedig a közrendet és a közbiztonságot sértette, illetőleg veszélyeztette, ezért függetlenül attól, hogy a személyi szabadság megsértésének bűntettét a törvény súlyosabban rendeli büntetni, mint a garázdaság vétségét, az elsőfokú bíróság által alkalmazott jogi minősítés a törvényes.
Ugyancsak törvényes a személyi szabadság megsértésének bűntettével bűnhalmazatban a könnyű testi sértés vétségének a megállapítása. Az eszköz- és célcselekmény esetén általában bűnhalmazat megállapításának van helye, s az ehhez szükséges magánindítványt a sértett a törvényes határidő alatt előterjesztette.
Az elsőfokú bíróság a bűnösségi körülményeket helyesen sorolta fel, azokat azonban nem értékelte súlyuknak megfelelően.
Az aljas indokból bűncselekményt megvalósító, az elkövetés során veszélyes eszközzel támadó, bűncselekményét rendkívül kitartóan végrehajtó vádlottal szemben a büntetés célja, egyben a társadalom védelme és mások újabb bűncselekmények elkövetésétől történő visszatartása a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésével nem biztosítható.
A vádlott által az éjjel, munkából hazatérő növel szemben útonálló módon véghezvitt cselekmény szigorú büntetés alkalmazását indokolja, Ennek megfelelően a megyei bíróság az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetési tartamot törvényesnek, a cselekmény tárgyi súlyának, a bűnösség fokának, a bűnösségi körülményeknek és az elkövetési körülményeknek megfelelőnek találta, de a fenti indokokra figyelemmel a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését mellőzte.
A végrehajtandó szabadságvesztés büntetés mellett szükségtelennek találta a pénzmellékbüntetés alkalmazását, ezért azt mellőzte. (Nyíregyházi Megyei Bíróság 2. Bf. 234/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás