BK BH 1984/185
BK BH 1984/185
1984.05.01.
I. Kizárólag törvényességi óvás útján küszöbölhető ki az eljárási szabálysértés, ha a másodfokú bíróság a fellebbezési tárgyalást a terhelt és védője távollétében tartja meg, és utóbb válik ismertté, hogy adminisztrációs hiba folytán az értesítésen a fellebbezési tárgyalás időpontja tévesen volt feltüntetve [Be. 254. § (1) bek., 261. § (1) bek., 255. § (5) bek.].
II. A magánvádló cselekvőképességére vonatkozó elmeorvos szakértői vizsgálat törvénysértő elrendelése a büntetőeljárás során [Btk. 31. § (2) és (3) bek., Ptk. 16. § (1) bek., 17. §].
A kerületi bíróság a terheltet könnyű testi sértés vétsége miatt 30 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, az egynapi tétel összegét 100 forintban határozta meg.
A terhelt és a védője felmentés érdekében jelentett be fellebbezést.
A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet helybenhagyta.
I. A másodfokú bíróság határozata ellen eljárási szabálysértés miatt emelt törvényességi óvás alapos.
A másodfokú bíróság az ügyben a tárgyalást január 13. napjának 11 óra 15 percére tűzte ki, a terheltet és a védőt a Be. 254. §-a (1) bekezdésének megfelelően a tárgyalás kitűzéséről értesítette, bírósági adminisztrációs hiba következtében azonban az értesítés kézbesített példányán a tárgyalás időpontjaként 11 óra 45 percet tüntettek fel.
Ebben az időpontban a terhelt és a védő meg is jelent, de a másodfokú bíróság időközben a tárgyalást távollétükben megtartotta és az érdemi határozatot is kihirdette.
A tárgyalás időpontjának téves megjelölése miatt a – felmentés végett fellebbezést bejelentő – terhelt és védő nem vehettek részt a tárgyaláson, és ott nem gyakorolhatták a törvényes jogaikat.
Az adott körülmények között a bíróság adminisztrációs hiba olyan fontos – az eljárásjogi alapelvekben rögzített – garanciális jellegű jogok sérelmével járt, amely a másodfokú bíróság ítéletét lényegesen befolyásolta [Be. 261. § (1) bek.].
Mivel a fellebbezési tárgyalás elmulasztása miatt a törvény igazolási kérelem előterjesztését nem teszi lehetővé [Be. 255. § (5) bek.], a megvalósult eljárási szabálysértés csupán törvényességi óvás útján volt orvosolható.
II. Alaposnak találta a Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvásnak azokat az okfejtéseit is, hogy a másodfokú bíróság kifogásolható módon nem észlelte: az elsőfokú bíróság – védői indítványra – szükségtelenül rendelt ki igazságügyi elmeorvos szakértőt a magánvádló cselekvőképességének vizsgálatára.
A Btk. 31. §-ának (2) bekezdése szerint a magánindítvány előterjesztésére a sértett jogosult. Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a magánindítványt törvényes képviselője is: ha pedig cselekvőképtelen, kizárólag a törvényes képviselője terjesztheti elő [Btk. 31. § (3) bek.].
A Ptk. 16. §-ának (1) bekezdése szerint cselekvőképtelen az, akit a bíróság a cselekvőképtelenséget kizáró gondnokság alá helyezett. Az eljárás adatai szerint a magánvádló a magánindítvány előterjesztésének időpontjában nem állott ilyen gondnokság hatálya alatt. A Ptk. 17. §-a szerint gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik.
A terhelt állítása szerint a magánvádlót többször kezelték kórházi idegosztályon. A magányindítvány előterjesztésének időpontjában azonban a magánvádló nem állt ilyen gyógykezelés hatálya alatt, és a feljelentés tartalmából sem lehet rendellenes idegállapotot tükröző helyzet fennállására következtetni. Nem támasztja alá az ilyen irányú következtetést a magánvádló sérülése nyomán készített orvosi látlelet és véleménye sem.
A magánvádló belátási képességének esetleges csökkent volta büntetőjogi szempontból közömbös, mert a Btk. említett rendelkezései szerint a magánindítványt korlátozottan cselekvőképes személy is előterjesztheti; ugyanakkor a belátási képesség teljes hiányára utaló adat az eljárás során nem merült fel.
Az elsőfokú bíróság által foganatosított szükségtelen szakértői vizsgálat tehát nem csupán eljárásjogi szempontból mutatkozott tévesnek és szükségtelennek, hanem a sértett személyiségi jogainak sérelmét és eredményezte.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a másodfokú bíróság végzése törvénysértő, ezért azt a határozatot hatályon kívül helyezte, és az iratokat új fellebbezési eljárásra a másodfokú bírósághoz visszaküldte. (B. törv. IV. 299/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás