PK BH 1984/187
PK BH 1984/187
1984.05.01.
I Egyesületet alkotmányos joguknál fogva az állampolgárok létesíthetnek. Jogi személy csak az alapszabály külön rendelkezése alapján lehet az egyesület tagja. A polgári jogi társaság és a gazdasági munkaközösség nem jogi személy, egyesület tagja nem lehet [Alkotmány 6. § (1) bek., Ptk. 65. § (1) és (2) bek.; 1981. évi 29. sz. tvr. 1. § (1) bek.].
II. Az egyesület alapvetően gazdasági célú tevékenységet nem folytathat [Ptk. 65. § (1) bek.].
I. K. Ö. felperes kérelmére a kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya az 1982. március 3-án kelt határozatával engedélyezte a „Budapesti kisvállalkozók egyesülete” megszervezését. A szervezőmunka eredményeként 1982. március 19-én tartott alakuló értekezleten résztvevők elfogadták az egyesület alapszabályát, megválasztották az egyesület elnökét, alelnökét és főtitkárát. Megállapodtak abban, hogy az egyesület gazdasági munkájának az irányításával – visszavonásig – tag társaságot, az Organizáció Szervező Iroda, Jogi Társaságot bízzák meg. A jegyzőkönyvet 10 személy írta alá mint különböző gazdasági munkaközösségek, illetve polgári jogi társaságok képviselője, képviselő-helyettese, jogtanácsosa, egy esetben ügyintézőjeként.
A kerületi tanács v. b. igazgatási osztálya az 1982. június 25-én kelt határozatával az egyesület nyilvántartásba vételét megtagadta. Az indokolás szerint a nyilvántartásba venni kért egyesület nem tekinthető egyesületi jellegű társulásának, célja és tevékenysége döntő mértékben inkább kisvállalkozási jellegű. Kifogásolta azt is, hogy az alapító tagok mindegyike gazdasági munkaközösség. Ezt a határozatot a Budapest Főváros Tanácsa v. b. Igazgatási Főosztálya az 1982. szeptember 10-én kelt határozatával helybenhagyta. Utalt arra, hogy a jogszabály az állampolgárok megjelölt tevékenységének a fejlesztését határozza meg egyesületi célként, és az állampolgárok nem élethivatásszerűen folytatott, nem a jövedelem megszerzéséhez szükséges tevékenységének elősegítése az elfogadható egyesületi cél. A gazdasági munkaközösség nem jogi személy, ezért nem lehet egyesületi tag.
II. A felperes keresetében kérte az államigazgatási határozat hatályon kívül helyezését. Arra hivatkozott, hogy a jogszabály a társadalmi és kulturális célon kívül egyéb tevékenység előmozdítására is lehetővé teszi egyesület létrehozását. Semmi akadálya nem lehet annak, hogy a gazdasági munkaközösségek közös képviselői hozzanak létre egyesületet. A szervezés engedélyezése a felperes álláspontja szerint olyan hatósági jóváhagyást jelent, amit csak a körülmények lényeges megváltozása esetén lehet visszavonni, ezért a szervezés engedélyezése esetén a nyilvántartásba vételt nem lehet megtagadni.
Az alperes kérte a kereset elutasítását, lényegében a jogerős határozatban foglalt indokok alapján.
Az elsőfokú bíróság az államigazgatási hatóság határozatát hatályon kívül helyezte, és az államigazgatási szervet új eljárásra kötelezte. Az indokolás lényege szerint nincs olyan jogszabály, amely az alapszabályban megjelölt tevékenységet kizárná a Ptk. 65. §-ának (1) bekezdése szerint egyesületi célként megjelölt „egyéb” tevékenység köréből. Az egyesület elsősorban az állampolgárok együttműködésének a jogi formája, nem zárható ki azonban a jogi személyek és szervezetek tagsága sem. Megállapította, hogy a nyilvántartásba vétel nem tekinthető kizárólag adminisztratív aktusnak, a nyilvántartásba vételnél kell eldönteni, hogy az engedélyezett szervezés eredményeként létrejövő egyesület megfelel-e jogszabályban meghatározott következményeknek.
Az első fokú ítélet ellen az alperes fellebbezett, kérte az első fokú ítéletet megváltoztatni és a keresetet elutasítani. Álláspontja szerint az egyesület főtevékenysége gazdasági célra nem irányulhat, erre a célra egyéb jogi formák állnak az állampolgárok rendelkezésére. A kisvállalkozások érdekképviseletének ellátása sem egyesületi feladat, ezzel hivatalos állami szervek is foglalkozna, ilyen feladatokat a Magyar Kereskedelmi Kamara is ellát.
A másodfokú eljárásban a Legfőbb Ügyészség is fellépett, indítványozta az első fokú ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását. Álláspontja szerint az egyesület célja nem lehet elsődlegesen gazdasági tevékenység. Rámutatott arra is, hogy az alapszabály szerint a nyilvántartásba venni kért egyesület nem az egyes állampolgárok tevékenységének a fejlesztését irányozza elő, hanem gazdasági szervezetek tevékenységének a szervezésére, koordinálására, ügyeik intézésére vállalkozik. E tevékenység meghaladja az egyesületi célkitűzések engedélyezhető körét.
A felperes – lényegében helyes indokai alapján – kérte helybenhagyni az első fokú ítéletet.
III. A fellebbezés, illetve a Legfőbb Ügyészség indítványa alapos.
1. Alkotmányunk 6. §-ának (1) bekezdése az állampolgárok alapvető jogai körében rendelkezik az egyesületi jogról. Ezért a Ptk. 65. §-ának (1) bekezdése értelmében egyesületet alkotmányos joguknál fogva az állampolgárok létesíthetnek. Jogi személy csak az alapszabály külön rendelkezése alapján lehet az egyesület tagja [Ptk. 65. §-ának (2) bekezdése, 1981. évi 29. számú tvr. 1. §-ának (1) bekezdése].
2. A polgári jog által biztosított jogosultságok gyakorlásának előfeltétele a jogképesség. Ez vonatkozik az egyesület létesítésére is. Jogképes az ember, a jogi személy és az állam (Ptk. 8., 26. és 28. §-ai). A polgári jogi társaság és a gazdasági munkaközösség nem jogi személy, egyesület tagja tehát nem lehet. A perbeli esetben az alapító jegyzőkönyvben foglalt jognyilatkozatok szerint az alapító tagok különböző polgári jogi társaságok és gazdasági munkaközösségek képviseletében kívánták az egyesületet létrehozni. Erre a Ptk. 65. §-a nem ad lehetőséget.
A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy a jogvita elbírálásánál olyan értelmezés is helyt foghat: az alapító jegyzőkönyv aláíró saját nevükben kívánták létrehozni az egyesületet. Erre azonban nincsen lehetőség, mert az alapító jegyzőkönyv szerint ezek a személyek nem a saját nevükben, hanem kifejezetten különböző gazdasági munkaközösségek és polgári jogi társaságok nevében jártak el.
3. Téves a keresetnek az az érverése is, hogy az egyesület nyilvántartásba vételének engedélyezése tekintetében az államigazgatási hatóság kötve van a korábbi, szervezést engedélyező határozatához. Az egyesület a szervezés eredményeként jön létre, illetve alkotják meg annak alapszabályát. Így csak ezt követően lehet dönteni abban a kérdésben, hogy az egyesület megfelel-e a jogszabály előírásainak és így nyilvántartásba vehető-e. A szervezés engedélyezése csak közbenső intézkedés.
Az előzőekben kifejtett indokok alapján az államigazgatási hatóság indokoltan tagadta meg az egyesület nyilvántartásba vételét.
IV. Irányításul a Legfelsőbb Bíróság rámutat arra is, hogy az egyesület létrehozására vonatkozó jogosultság esetében sem jöhetett volna létre érvényesen az alapszabályban meghatározott egyesület.
1. Az alapszabály az egyesület tevékenységi körét nem fogalmazza meg úgy, hogy megállapítható legyen: pontosan milyen tevékenységet, kinek a részére kívánnak végezni. Ezért nem lehet elbírálni, hogy ezeket a ténykedéseket egyesületi keretben végezhetik-e az egyesület tagjai.
2. A Ptk. 65. §-ának (1) bekezdése szerint az egyesület célja az állampolgárok társadalmi, kulturális és egyéb tevékenységének a fejlesztése. A jogszabály nem határozza meg, hogy mit ért az „egyéb” tevékenységen. Helytállóan utal a fellebbezés, illetve az ügyészi indítvány arra, hogy az egyesület az „egyéb” tevékenység körében alapvetően gazdasági célú tevékenységet nem folytathat. Ez kitűnik abból is, hogy az egyesületekről szóló 1970. évi 35. számú tvr. rendelkezéseit módosító 1981. évi 29. számú tvr. 1. §-a korábbi rendelkezéssel szemben kifejezetten mellőzte az egyesületi célok felsorolásának a köréből a gazdasági tevékenység megjelölését. A tvr. miniszteri indokolásában ezzel kapcsolatban a következőkre mutat rá: „Mellőzi a tervezet a gazdasági célra történő utalást. Ez nem zárja ki azt, hogy az egyesület tevékenységének gazdasági vonatkozásai is legyenek, de ezek csak járulékosak lehetnek. Az egyesület gazdasági jellegű tevékenységet ugyanis alapvetően a tagjai tevékenységének elősegítése érdekében végezhet. Az egyesület tagságának igényeit, szükségleteit meghaladó gazdasági tevékenységre az egyesület – külön jogszabályban meghatározott – szervezetet, így pl. vállalatot hozhat létre, amelynek nyeresége az egyesületi vagyont gyarapítja. Ha pedig a cél és a tevékenység elsősorban és döntően gazdálkodási, nem egyesületet, hanem megfelelő gazdasági szervezet (pl. szövetkezet, gazdasági munkaközösséget stb.) kell létrehozni.”\parA perbeli alapszabály az egyesület célja és működése körében egyedek között olyan alapvetően gazdasági jellegű tevékenységre is utal (pl. vállalkozások megszervezése), amely nem korlátozódik tagjai tevékenységének elősegítésére, illetve a 28/1981. (IX. 9.) MT számú rendelet 1. §-a értelmében a gazdasági munkaközösségek feladatkörébe tartozik.
Az előadottak alapján a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése értelmében megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, és az egyesület nyilvántartásba vételét megtagadó államigazgatási határozat hatályon kívül helyezése iránti keresetet elutasította.
A pervesztes felperes köteles az alperes részére első és másodfokú perköltséget fizetni [Pp. 78. §-ának (1) bekezdése]. (Legf. Bír. Pf. IV. 20 533/1983. sz.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás